Bemutatkozik az Elnökség

Honlapunk látogatói ide kattintva “személyesen” is megismerkedhetnek a Magyar Pedagógiai Társaság Elnökségének tagjaival.

Kategória: MPT Elnökség | Szóljon hozzá most!

Beköszöntő és tájékoztató

 A Magyar  Pedagógiai Társaság 2005-ben döntött úgy, hogy – kiegészítve hagyományos „papír-alapú” nyilvánossági csatornáit – fellép a virtuális sztrádára. Ekkor hozta létre először honlapját.
A hagyományos „csatornák” sem lebecsülendők, XIX. századvégi megalakulásakor a Magyar Paedagógiát tudta lapjaként, a XX. századi újjáalakuláskor a Pedagógiai Szemlét kapta „ajándékba”, melyet az oktatásfejlesztés háttérintézményével együttműködésben gondoz ma is, különböző időszakokban egy-egy szakosztály, tagozat lépett hírlappal a nyilvánosság elé, jelenleg a Nógrád megyei tagozat és a Kisgyermeknevelési szakosztály gondoz folyóiratot, a Nóvumot illetve az A Kisgyermeket. Mára önálló honlappal bír a Didaktikai Szakosztály, az Összehasonlító Pedagógia szakosztály, a Korczak Munkabizottság, a Szókincsháló szakosztály, a Somogyi tagozat is.
Honlapunk közel 10 esztendős története alatt fontos információk közzétételére vállalkozott, generálta a pedagógus szakmai szervezetek közti diskurzust, tájékoztatott a szervezetek „doyenjének” működéséről. Áttekinteni a közlemények sokaságát mára már akár szakdolgozati téma is lehetne egyetemen.
Nem könnyű a dolga a történésznek. Váratlan módon két ízben is valóságos hackertámadás csonkította az adatállományt. Ezt elkerülendő is döntöttünk egy új, korszerűbb, a diskurzust intenzívebben fenntartani képes, de biztonságos megoldás mellett.
Ezt olvashatja most a kíváncsi olvasó – akinek visszajelzéseire is kíváncsiak vagyunk.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Kategória: Köszöntő | Szóljon hozzá most!

Táborozáspedagógiai beszélgetés háttérinformációi (Lengyel Intézet, okt. 18.)

Az “őstörténeti” előzmények után a köszöntőben az elnök a csillebéci ógörög tábor tapasztalatit méltatta, György  a gombai Dózsa úttörőcsapat történeteit idézte.  Janó és Viola az ún. Tócsatáborokról szólt, Eszter a Gyűrűs-táborokról. Élénk beszélgetés volt a farönkök jelképezte tábortűz körül.taborozas-pedagogiaja

Kategória: Uncategorized | Szóljon hozzá most!

Korczak könyvbemutató háttérinformációi

janusz-korczak_prezi-2

Kategória: Gyermekérdekek Szakosztálya-Korczak Munkabizottság | Szóljon hozzá most!

Neuroandragógia konferencia – EPALE

A képen a következők lehetnek: 4 ember, ülő emberek és belső tér

EPALE összefoglaló: Neuroandragógia Konferencia

2019.október 17-én, az ELTE PPK-n lezajlott a „NEUROANDRAGÓGIA A KIREKESZTÉS ELLEN” című projekt zárókonferenciája, amelyet a Laterna Magica Nonprofit Kft, az ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézet, a Magyar Pedagógiai Társaság szervezett az EPALE Magyarország támogatásával. A félnapos, több mint 50 fős, interaktív beszélgetésekkel tarkított konferencia elsősorban fiatal pedagógusokat, közösségfejlesztő szakembereket, orvosokat és pszichológusokat vonzott.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Felnőttképzési Szakosztály | Szóljon hozzá most!

Adatok 2018-ról

 

A Magyar Pedagógiai Társaság tagjainak szakirodalmi munkássága 2018[1]

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Uncategorized | Szóljon hozzá most!

MPT Stratégia 2020

Az MPT Elnöksége a küldöttgyűlési megbízás alapján elkészítette a Társaság 2020 utáni időszakra vonatkozó stratégia-tervezetét. Ezt az októberi Vezetői Kollégium megvitatta és az ez alapján módosított, alábbi változatot szervezeti vitára bocsátotta. Várjuk tagjaink, szervezeti egységeink, szimpatizánsaink, együttműködő partnereink észrevételeit, javaslatait (mptiroda@gmail.com). Az észrevételek, javaslatok alapján szerkesztett változatot a 2020. évi februári Vezetői Kollégium újra véleményezi, s az ennek alapján véglegesített változat kerül a 2020. évi küldöttgyűlés elé.

     A Magyar Pedagógiai Társaság stratégiája

(működési elvei és akcióprogramja 2020-2022)

………………………………………………………………….

Vitaanyag

az Elnökség előterjesztésében,

a Vezetői Kollégium első olvasatú vitája alapján

 Bevezető

A Magyar Pedagógiai Társaság vezető testületei értékelvén a közhasznú szervezet szerkezetét és tevékenységeit, jelenlétét a nevelésügy közéletében azt az álláspontot képviselik, hogy a Társaság történelmi hagyományaihoz, így az 1891-es alapításhoz, az 1967-es újjászervezéshez, a 80-as évek végi társadalmi-politikai átalakulásban vállalt szerepéhez méltóan teszi a dolgát, társadalmi elismertsége nem csupán e hagyományokon, a hűség elismerésén, de jelenbéli fellépésein, jelenlétén is alapul. Mindazonáltal a hagyományokhoz fűző hűség nem zárja ki, sőt egyenesen igényli a korszerűsítést, a kornak, elsősorban a nevelésügy területén bekövetkezett változásainak követését.

A kihívások részben a világfolyamatok, a tudástársadalmak fejlődéséből adódnak, részben e fejlődés egyenetlenségeiből, részben a hazai társadalmi történések és a világfolyamatok aszinkronitásából, a térségben továbbra is érzékelhető, olykor késleltetéseket is elszenvedő felzárkózási kényszereiből. Számolni kell a közművelődés, nevelésügy társadalmi presztízsének ingatag helyzetével, a nevelésügy szereplői közti dialógus hiányaival, konfliktusaival a pedagógustársadalom – benne a társasági tagság – „korfájának” elöregedésével. De a kihívások a szervezet belső folyamataiban is megteremnek, létrejönnek. Ilyen a civil szervezetek finanszírozhatósága és a működési-fejlesztési kényszer, az önkéntes munka előtt álló, tartósnak látszó objektív és szubjektív akadályok, a közösségi élet, műhelyszerű együttlétek gyakori kiüresedése, a digitális térben kívánatos jelenlét szükségessége.

Mindezek a jelenségek indokolttá teszik, hogy a Társaság vezető testületei állást foglaljanak a hagyományokhoz fűződő hűség és a korszerűsítés legfontosabb teendőiről úgy, hogy azok kellő hatást gyakoroljanak a szervezetnek önkéntességen és autonómián alapuló szervezeti egységeire, de ne sértsék ezt az önkéntességet és autonómiát. Vonzó küldetés, az ezen alapuló, a mindennapok pedagógiájára reflektáló gyakorlat és előteremthető, biztosítható erőforrások – e két alapelv közt kell elhelyezni a Magyar Pedagógiai Társaság előttünk álló két esztendejét úgy, hogy a válságjelenségek elkerülhetőek legyenek, a stabilitás szintje megmaradjon, óvatos alapozás készítsen elő egy nyitottabb, extenzívebb pályaszakaszt a Társaság életében, a hagyomány és korszerűség kettős követelménye alapján perspektívát is jelentsen a közeli jövőn túl is.

A Magyar Pedagógiai Társaság szervezetei s testületei felelősséggel tartoznak választóik, a hozzávetőlegesen 1900 tag iránt, s a tagság elköteleződésén keresztül a nevelésügy valamennyi érintett szereplője iránt is. Olyan nyilvánossági rendszer további fejlesztésében érdekelt, mely érdeklődést keltve nyújt releváns tájékoztatást és szolgál dialógus kereteiként a hozzávetőlegesen 170 000-res professzionális és nem-professzionális nevelői társadalom számára (a nevelésügyi-oktatási szakemberek, a pedagógiával érintkező írott és elektronikus média, kultúra  szereplői mellett , civil önkéntesei, s a családokat is ideértjük).

A Stratégia tehát egyfelől olyan alapelveket tartalmaz, mely általánosan elfogadott és követhető a Társaság tagjai, aktivistái, szervezeti egységei és választott testületei számára, másfelől kijelöli néhány hagyományos, megújítandó, megszervezendő tevékenység, forma, platform helyét – arra bíztatván a szervezeti egységeket, hogy tevékenységüket – lehetőségeikhez mérten – ezekhez igazítsák.

Küldetésnyilatkozat

A stratégiaalkotás, a Társaság működése tekintetében az egykorvolt és a mai Társaság Alapszabályban megfogalmazott cél- és feladat-meghatározását kiindulópontnak tekintjük. ”A paedagogianak és segédtudományainak magyar nyelven művelése, a hazai közoktatásügy egész körében felmerülő elvi kérdéseknek tudományos jellegű tárgyalása, a paedagogia múltjának kutatása, a paedagogiai elvek népszerűsítése és terjesztése…” Továbbá „Társadalmi úton aktívan szolgálja a nevelés elméletének és gyakorlatának fejlesztését, a pedagógia érdekeinek védelmét; a hazai nevelés progresszív hagyományainak, maradandó értékeinek őrzését és ápolását; a pedagógia új eredményeinek közkinccsé tételét, a nevelés kiemelkedő szerepének társadalmi elismerését.” Ehhez kapcsolódva emeljük ki, hogy a Magyar Pedagógiai Társaság a humanista-demokratikus nevelést középpontba állító értékközösség: értékeket őriz, ment, közvetít, teremt, tevékenysége minden elemének középpontjában a gyermekek, fiatalok s a tanulásra vállalkozó felnőttek boldogságát és felnőttkori boldogulását biztosító nevelés, valamint az életkori helyzeteknek megfelelő tanítás-tanulás-nevelés elmélete és gyakorlata, a korszerű tudástranszferek alkalmazásának elve áll, a nevelésügyi folyamatokat erre az értékrendszerre alapozva reflektálja.

Ez alapján az alábbi működési alapelveket és az ezekből adódó feladatokat fogalmazzuk meg.

  • Kritikus szemlélet elve

A mindenkori nevelésügyi gyakorlatot a neveléstudományi-pedagógiai progresszió – korszerű tudományosság – alapján értékelje. Az Elnökség, a szervezeti egységek szakmai területükön kövessék és reflektálják a gyakorlatot, azokat a változásokat, változtatásokat, melyek a nevelésügy fő folyamatait érintik. A vélemények kialakításakor minden esetben a tudományosság szempontjai érvényesüljenek.

  • Konstruktivitás elve

A kritika a lehetőségekhez képest tartalmazzon javaslatokat is arra vonatkozóan, hogy a véleményezett, bírált szakmai kérdésben a Társaság (ennek adott műhelye) mit lát kívánatosnak, követendőnek. A Társaság legyen aktív a tudományos igényű és a gyakorlat követelményeinek is megfelelő változások kidolgozásában.

  • Közvetítő kapcsolat elve

A Társaság lehetőségeinek keretei között közvetíteni próbáljon a nevelésügy különböző szereplői, szintjei, szakterületei, szakemberei között. Fontos követelmény önmagunkkal szemben, hogy e közvetítés – a párbeszéd gyakorlata – az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet alapján történjen.

  • Kurázsi elve – civil elkötelezettségre épülő kitartás

A Társaság tagjainak önkéntes munkája alapján létezik, lehetőséget biztosít szakembereknek, hogy szakmai törekvéseik e szervezeti keretben kibontakozhassanak. Az önkéntes munka a Társaság egyik legfontosabb értéke, működésnek alapja, s – legyünk önkritikusak – egyben a társasági munka fejlesztésének egyik akadálya is. Ezt az ellentmondást kellő türelemmel és megértéssel kell kezelnünk.

  • Különállás elve

 A Társaság a nevelésügy folyamatait, történéseit a fenti alapelvek mentén reflektálja. Kész az együttműködésre minden olyan szervezettel, személlyel, aki/amelyik célkitűzéseivel, a progresszív pedagógia gyakorlatával összhangban van. A különállás nem jelenti a társadalmi folyamatoktól, eseményektől, a társadalmi-gazdasági folyamatok szereplőitől való elkülönülést, de jelenti a Társaság szuverenitásának megőrzését.

  • Nyilvánosság elve

A Társaság – tiszteletben tartva az információ szabadságának, s az adatkezelés biztonságának általános szabályait – tevékenységeiről, állásfoglalásairól, szervezeteiről folyamatosan több csatornán – elsősorban az online platformokat felhasználva – a közvélemény bátorító és kritikus érdeklődésére számítva, azt a kommunikáció sajátos eszközeivel fokozva folyamatosan tájékoztatást ad, a tagok tudását aggregáló tapasztalatait valóságos tudássá szervezi. Ezt szolgálják a megújuló s a szervezeti egységek hasonló kezdeményezéseivel hálózatba szervező honlap, a továbbfejlesztett facebook oldal, a vezető testületek belső kommunikációját segítő új közösségi felületek, az Évkönyv, céltámogatásokkal megvalósított szakkiadványok, melyek online hozzáférését is lehetővé kell tenni, A Kisgyermek c. lap, illetve formalizált részvételünk az Új Pedagógiai Szemle szakmai fenntartásában. Keresni érdemes és meg kell találni a nevelésügyben érintett közvélemény érdeklődési pontjait, s erre az alkalmas platformon, a megfelelő címzetteket kiválasztva rövid időn belül reflektálni szükséges. Megőrizni szükséges a szakpolitikai reflexióknak azt a rendjét, hogy a szervezeti egységek saját hatáskörükön belül fogalmaznak meg álláspontokat, ez esetben a szervezeti egység a közlemény feladója, s az elnökség mérlegel, hogy részt vesz-e az implementációban, vagy saját nevében felerősíti az adott reflexiót. Meg kell kísérelni olyan tudástár létrehozását, amely a pedagógiai progresszió tudáselemeit teszi hozzáférhetővé az Társaság tagjai, érdeklődő szakemberek számára.

  • Tagságunk stabilizálásának elve

A pályájuk utolsó szakaszába lépő kollégáink, tagtársaink megbecsüléséhez való hozzájárulás mellett szükséges lépéseket tenni a fiatalabb, elsősorban a fiatal pedagógus- és kutatónemzedékek bevonására. A fiatalok közéleti szocializációjának egyik nélkülözhetetlen színterévé érdemes fejleszteni a társaság fórumait. Ennek egyik eszköze az elismerési formák gazdagítása – a jelenlegi Ádám György Érdemérem és az OTDK-különdíjak (könyvcsomagok) adományozása mellett. Tovább kell gondolni, hogy a nyilvánosság elvét nem sértve milyen értékelhető privilégiumokhoz juthatnak hozzá a Társaság tagjai (szakmai szolgáltatások, nyilvánossági fórumok, tudástár, értékelhető teljesítményeik hozzáférhetővé tétele, bizonyos, regisztrációs díjjal járó rendezvényeken kedvezmény, meghatározott tárgykörökben szakmai segítség, tanácsadás).

  • Közösségi kapcsolatok intenzitásának elve

A Társaság legjobb műhelyeiben, szervezeti egységeiben, hagyományos és a jövőbeni rendezvényein a személyközi kapcsolatteremtés fóruma is kíván maradni. Ennek szolgálatába állítva kitart a Staféta-tábor, az év végi „jubiláns-köszöntő” programjai mellett, kéri a szervezeti egységeket, segítsék elő a mozgósítást. Egyben a közösségépítés, a társasági identitás erősítése érdekében javasolja az ilyen fórumok szakosztályok, tagozatok keretei közötti szervezését. 

Cselekvési módok 2020-22

  • Szervezetfejlesztésben a mátrix-elvű szervezet organikus fejlődésének elve

Át kell gondolni – akár az alapszabály módosítást is felvetve – a tagsági formáknak a jelenleginél árnyaltabb formáját a Társasághoz vállalt hűség kiemelt fontosságának megőrzése mellett a közhasznú szervezettel szemben támasztott normák jegyében.

A szervezeti egységek – olykor objektív okokkal indokolható – távolságtartó elkülönülését érdemes felváltani egy, sajátos feladatokra, programokra szerveződő laza vagy akár szorosabbá váló integráció felé tartó szervezetképpel.

A jól működő szervezeti egységek szuverenitása maradjon meg, de a területi vagy szakterületi körben a jelenlegi, a tagozatokat illetően megyékben, sőt eurégiókban gondolkodó szervezési elv, illetve az akadémiai tudományrendszertant követő hagyományos szakosztályok strukturálódását: városi, intézményi, feladatközeli (projektszerű) igényes programmal színre lépő szervezeti egységek tartós vagy időszakos létrejöttét is támogatni érdemes. Fontos fenntartani az alapszabályba foglalt létszám- és tevékenységminimumot valamint a szervezeti legitimáció szabályait.

Megőrzésre érdemes az ’Ünnepnapok az életen át tartó tanulásért’ címmel csokorba fűzött kiterjedt őszi rendezvénysorozat keretrendszere, illetve a Nemzetközi Játéknap projektben való részvétel. A Társaság együttműködésre kész hasonló szervezetközi akciók, rendezvények, eseménysorozatok befogadására.

  • Tevékenységek és működés szabadsága valamint a szervezet stabilitásának elve

A Társaság őrizze meg a kialakult kollégiumi rendszert (Vezetői, Szakmai, Szakképzési Kollégiumok), erősítse ezek súlyát a szervezet életében.

A szervezeti egységek éves terveihez és önértékeléséhez az elnökség nyújtson formalizált segítséget – a nyilvános fórumokon e szerkezetben adjanak számot tevékenységükről.

A Küldöttgyűlés hagyományos felelősségét és súlyát őrizni kell, ebben továbbra is támaszkodunk a Felügyelő Bizottság kiemelkedő lelkiismeretére. Megjegyezzük, hogy az Etikai Bizottság mozgósítására hosszú évek óta nem volt szükség.

Az Elnökségtől elvárható működése rendszerességének, hatékonyságának, nyilvánosságának jelenlegi szintje őrzése.

  • Hazai jelenlét és nemzetközi kapcsolati hálók kialakításának elve

Elismerés és köszönet illeti azokat a felsőoktatási intézményeket, köznevelési, művelődési intézményeket, melyek egy-egy rendezvény, még inkább egy egy-társasági műhely, szervezeti egység tényleges otthonául ajánlják magukat. A pedagógusképzéssel kialakuló nélkülözhetetlen kapcsolatnak ez a befogadás fontos záloga.

Folyamatossá kell tenni az információcserét a nemzetközi színtereken is szereplő tagjaink és a tagság egésze között.

2020-ra el kell érni, hogy megteremtődjenek a feltételei az MPT hivatalos képviseletének a kijelölt-kiválasztott nemzetközi szervezetekben, konferencia-hálózatokban. E körben fokozottan érdemes támaszkodni a határon túli magyar pedagógusszervezetekre.

A szervezeti egységek nemzetközi kapcsolatrendszerét a lehetőségekhez mérten ismertté kell tenni a Társaságban.

A honlap nemzetközi, ill. idegen nyelvű hírfolyamát e célok szolgálatába érdemes/szükséges állítani.

  • Erőforrás-teremtés belső és külső feltételeinek javítása

Az elnökség és a szervezeti egységek vezetőségeinek közös munkája eredményeként biztosítani kell a Társaság működésének feltételeit, a likvid gazdálkodást és egyben a szerény fejlesztéseket is.

A Társaság működésének legbiztosabb forrása a tagdíjak befizetése. A tagdíjfizetés gyakorlatában el kell érnünk, hogy a tagdíjfizetők aránya a következő években haladja meg a taglétszám 60%-át.

Kezdeményezzük az előírt tagdíjhoz képest felülfizető tagtársak hűségének elismerését.

A szervezeti egységek ösztönzését segítheti, ha rendezvénytámogatásként tagdíjbefizetéseik arányos részét – elszámolás terhe mellett – visszakaphatják.

Az elnökség felhatalmazást élvez, hogy a diszfunkcionális állami támogatási rendszer viszonyai mellett is kísérletezzen a found raising e formájával.

Sikeres városi, megyei tagozatok, és az Erzsébetvárosban székhelyre talált elnökség jó tapasztalatai alapján fokozni érdemes az önkormányzati források elérését.

Szükséges a reálgazdaság több fontos szereplőjének megnyerése vagy az MPT-nek jó reklámhordozóként való elismertetésével, vagy tevékenységei közérdekűségének társadalmi súlyával.

Kísérletet kell tenni nemzetközi pályázatok elnyerésére.

  • Önkéntes munka és a szakszerű működést biztosító humán infrastruktúra harmóniájának elve

A Stratégiába foglalt feladatok érzékelhetően növekvő terheket rónak a társasági adminisztrációra, a Társaságban vezető szerepet vállaló tagtársainkra.

Miközben e téren az önkéntes munkát továbbra is meghatározónak tartjuk, meg kell teremteni a lehetőségét annak is, hogy bizonyos célfeladatokra a Társaság szakembereknek honoráriumot fizessen (pályázatszervezés, internetes felületek karbantartása, kiadványszerkesztés, videofelvétel- és streaming biztosítása stb.)

Összefoglalásul

 A Magyar Pedagógiai Társaság  a 2019. évi küldöttgyűlésen elhatározott stratégiaalkotási és stratégia-megvalósítási  feladatokat folyamatnak tekinti.

A stratégiaalkotás és cselekvési terv folyamata maga is része a civil-szakmai szervezet önfejlődésének. A pontos szervezeti önismeret és önkép, számvetés a szerepvállalás kötelezettségeivel és korlátaival, az erőforrásokkal mind–mind olyan feladat, mely át  kell, hogy járja a társaság szervezeti egységeit, műhelyeit, közösségeit, lehetőség szerint eljusson a közös gondolkodás felhívása  minél több tagtársunkhoz, járuljon hozzá a társasággal vállalt identitás erősödéséhez, alkalmasint a taglétszám biztonságos, nem túlfeszített tempójú gyarapodásához. Része a stratégiatervezési folyamatnak bizonyos nyilvánosság is, partnereink, támogatóink véleményére is számítva nyitottan fogalmazzuk meg a dokumentumot.

A stratégia tartalmának kiterjedése elsősorban a társaság szervezeteit, közösségeit, műhelyeit, tagságát érintő megállapításokat és  feladatokat fogalmaz meg.

Fontosnak tartjuk, hogy ezzel együtt, ennek legitimációjának fontos elemeként az MPT tevékenységét és szervezetét meghatározó dokumentum a nevelésüggyel érintkező szakemberek és szakembercsoportok minél szélesebb körében váljon ismertté, elismertté és támogatottá.

A stratégiai dokumentum ennek megfelelően biztosítani kívánja azt is, hogy a Társasággal azonosuló  közösségek, műhelyek, szakmai csoportok folyamatosan, hitelesen tájékozottak legyenek a széles értelemben vett nevelésügy fejlődésének kényszereiről, lehetőségeiről és törvényszerűségeiről. De legalább annyira fontos, hogy  folyamatosan elérjük: a Társaság minél nagyobb arányú aktív tagsága e – társasági csatornákon megszerzett – tudását terjessze,  érvényesítsék a nevelésügy szakértelmiségének és műkedvelőinek minél nagyobb körében.

A választási ciklus végéig  – 2022-ig – indokolt megteremteni e kettős feladatvállalás  struktúráját és tervezett, a realitással számláló mechanizmusát, váljon kiszámíthatóvá ennek emberi és pénzügyi erőforrásigénye, s e források megszerzésének lehetőségeiről alkotott elképzelés.

A stratégiai dokumentum legyen viszonyítási alap az MPT éves beszámolóihoz, a küldöttgyűlés értékelje  a testületek és szervezeti egységek munkáját ebben a prizmában: miképp segítették a stratégia érvényre jutását. Az éves beszámolók – ideértve a szervezeti egységek alapszabályba foglalt éves beszámolóit is – adjanak számot arról, mit tettek a stratégia megismertetéséért, megvalósításáért Társaságon belül és Társaságon kívül, hány embert ért el a tájékoztatás, milyen hatása volt a szűken vett társasági életre, a civil közösség tevékenységére, illetve a szervezeti egység, a Társaság közvetlen és közvetett nevelésügyi környezetére.

Számításba kell venni, hogy a társaság aktivistái egytől egyig önkéntesek, munkájuk, családi életük mellett vállalnak feladatot a közösségi munkából. Ez azt is jelenti, hogy a stratégia implementációja során nem szabad erőn felüli aktivitást kérni a tagoktól.

Számolni kell tehát egy lassú, de mélységig hatoló, biztonságosan növekvő aktivitással.

A szervezeti egységek  éves munkatervei háromüteműek legyenek. Szóljanak az adott évről, fejtsék ki  terveiket a 2022-ig terjedő időszakra, s fogalmazzanak olyan  távlati célokat, melyek  évtizedes távlatban jelenítik meg hozzájárulásukat a Társaság kettős feladatához; a belső műhelymunkához, közösségépítéshez, hagyományápoláshoz, illetve a nevelésügy általuk  „átlátott”, szakmaiságukkal érintkező területeinek innovációihoz.

Az MPT tevékenységével hozzá kíván járulni ahhoz a fejlődést eredményező munkához, amelyek a Magyarországon élő emberek és határainkon túl a magyarul beszélő közösségek élhetőségét, boldogságát, tudását és kiegyensúlyozott gyarapodását a nevelés, oktatás, tanulás és művelődés, pályaorientáció,  felnőttképzés, gyermek- és ifjúságvédelem, ifjúságügy, gyermek- és ifjúsági kultúra, gazdaság és tudás összekapcsolódása, stabilitása, hozzáférhetősége, minősége nyitottsága, innovativitása és demokratizálása révén segítik elő.

Hivatkozásaink alapjai nemzetközi dokumentumok, így ENSZ Emberi fejlettségi Index, ENSZ Boldogság Index, ENSZ Egyezmény a Gyermek Jogairól, Európai Kulcskompetenciák az Életen át tartó Tanuláshoz, az Európa Tanács Ajánlása a magas színvonalú kora-gyermekkori nevelést és gondozást biztosító rendszerekről, az Európa Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról, a Szociális jogok európai pillére c. dokumentum, valamint egyéb szakmai anyagok.

 

Kategória: Uncategorized | Szóljon hozzá most!

A Prevenciós Szakosztály rendezvényei az őszi programsorozatban

Meghívó és program

 

Tisztelt Meghívottak!

A Magyar Pedagógiai Társaság Megelőzési Szakosztályának tagjai és munkatársai 2019 nov. 16-án Budapesten (VII. Kazinczy u. 23-27.) az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Tanárképző Karának Intézményében az MPT Iroda (301-es szoba) által kijelölt teremben műhelyfoglalkozáson, valamint november 23-án a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Székházában  (Veszprém, Vár u. 37.) az MTA Veszprémi Neveléstudományi Szakbizottságának konferenciáján egy jelentkezés alapján kialakuló program szerint vesznek részt. A Meghívottak utazási lehetőségük és munkabeosztásuk szerint maguk döntötték el, hogy melyik helyszínen vesznek részt a közös munkában. Egy előadó egy helyszínen tart előadást. Némi lehetőség van olyan igények figyelembe vételére, hogy ki melyik helyszínre kíván átjelentkezni, ha időközben megváltoztak lehetőségei. A további meghívottak széles köre is megkapja mindkét helyszín programját. Mindenki mindkét helyen is szívesen látunk.

Két lehetőséget biztosítva, az eddigi visszajelzések és telefonbeszélgetések alapján kialakult mindkét helyszín programja. A két lehetőség egyenlő értékű részvételi szándékot jelent. Az előadásokat könyvsorozatunkban publikáljuk.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Prevenciós Szakosztály | Szóljon hozzá most!

Az új honlap bemutatása a Vezetői Kollégium októberi ülésén

vk-ules-20191012_104116-1

A fotón Turcsik Katalin (Villányi Jutka felvétele)

Kategória: Uncategorized | Szóljon hozzá most!

Elnökségi ülés október 12.-én

Emlékeztető az MPT október 12-iki elnökségi üléséről

Jelen voltak: Somogyi Zsuzsa, Borbély Bors, Villányi Jutka, Kálmán Anikó, Fábry Béla, Trencsényi László, Novák István.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: MPT Elnökség | Szóljon hozzá most!

Veszteségünk

Elhunyt Dr. Németh József Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Didaktika Szakosztály | Szóljon hozzá most!

Megkezdődött a vita a stratégiáról

Emlékeztető a Magyar Pedagógiai Társaság Vezetői Kollégiuma üléséről – 2019. október 12.

Fábry Béla ügyvezető elnök köszöntötte a résztvevőket.

 Képviseltette magát a Bács-Kiskun megyei Tagozat, a Középmagyarországi Tagozat, a Családpedagógiai Szakosztály, a Didaktikai Szakosztály, a Diszlexiás Gyerekek Fejlesztéséért Szakosztály, a Felnőttképzési Szakosztály, a Gyermekérdekek Szakosztálya – Korczak Munkabizottság, a Hagyományismeret Szakosztály, az Interkulturális Nevelési Szakosztály, a Kerekgedei Makó Pál Szakosztály, Kisgyermeknevelési Szakosztály, Kiss Árpád Műhely, Konduktív Pedagógiai Szakosztály, Korai Iskolaelhagyás megelőzéséért szakosztály, Mozgalompedagógiai Szakosztály, Neveléstörténeti Szakosztály, Pályaorientációs Szakosztály, Prevenciós Szakosztály, Színes Húrok Szakosztály, Tanulókör Szakosztály, továbbá a Felügyelő Bizottság és az Elnökség).

Bemutatta dr. Harai Dénesné Marikát, a titkárság új vezetőjét, szólt a VK kötelezettségéről, hogy az Ádám György Érdemérem kuratóriumába két delegátust kell választania. A VK Torgyik Juditot és Gál Ferencet egyhangúlag megszavazta.

Felhívott arra is, hogy önkéntes munkabizottságok segítsék az új honlap szerkesztését, a Stratégia szövegének gondozását. Az Évkönyv szerkesztőbizottsága változatlan maradt. Bemutatta az új – frissített  – logót, Gádor Tamás munkáját.

Turcsik Katalin bemutatta a frissülő honlap tesztváltozatát. Ismertette a rovatokat, a fejlesztési lehetőségeket. Kérte a szakosztályok, tagozatok aktivitását.

Borbély Tibor Bors az újonnan elkészült 2018-as Évkönyv szerkesztési munkálatairól szólt. Elmondta, hogy gazdag kötet, ill. a közeljövőben feltöltendő e-book jött létre, figyelmeztetett a 2019. évi Évkönyv szerkesztési feladataira. Megköszönte a közreműködők munkáját. Ő is jelezte a szakosztályi, tagozati beszámolók egységes formai követelményeinek szükségét. A hozzászóló indokoltnak tartja, hogy a szakosztályok, tagozatok „önarcképében” jelenjenek meg adatok, tények, elérhetőségek – mintegy fejlécben. (Ennek kapcsán vetette fel Kajos László, hogy a szakosztályok, tagozatok vezetőinek email-elérhetőségének kérdését rendezni kell.) Indokolt, hogy a szervezeti egységek önismertetőjének rövid változata angol változatban is rendelkezésre álljon.

A nyár programjairól Villányi Jutka szólt. Mintegy a Stratégia vitakérdéseihez is szólóan kiemelte a Staféta-tábor emberikapcsolat-szervező jelentőségét, megköszönte a Békési tagozat vezetőjének munkáját, bemutatta Gál Ferencet, aki a 2020-as, július első hétvégéjén Kozma Tamás, Forrai R. Katalin, Knausz Imre, Torda Ilona előadói szándékát már bíró taksonyi tábor terveiről mondott vonzó dolgokat. Ha a Staféta a belső kohézió erősítésének eszköze, akkor a Nemzetközi Játéknapon való részvétel a nyitás szimbóluma. Az alelnök erről is szólt. Bemutatta az „Érték-projektet” is.

Kraiciné Szokoly Mária a helyben kiosztott és az elektronikus felületeken is olvasható őszi programról, az életen át tartó tanulás (LLL) eszmeiségében sorra kerülő, az önszerveződésen alapuló eseményfűzérről szólt. Jelezte, hogy a szocioandragógiai műhely programja novemberre került át, míg a szakképzéssel összefüggő konferencia már 9 órakor elkezdődik. Méltatta a „kollektív könyvbemutató” hagyományát is.

Ezt követően Fábry Béla hívta fel a figyelmet a Stratégia vitájának menetrendjére . A munkaanyag elhúzódó, a tagság „mélyéig” hatoló  vitájára és csiszolására számít az elnökség. Az október 12-én sorra kerülő Vezetői Kollégium vitájára szánt – az elnökségben két fordulóban lezajlott beszélgetés nyomán elkészült  2.0. dokumentumot a szervezeti egységek vezetői időben kézhez kaptak. A Vezetői Kollégium vitája alapján átdolgozott, s napokon belül közreadott, 3.0. dokumentum  decemberig lebonyolítandó vitájára kérjük a szervezeti egységeket, akiknek álláspontját a 2020 február 14.-iki Vezetői Kollégiumon bemutatandó 4.0. verzióban összegezzük. Ennek alapján készül el a 2020. májusára előterjesztendő, 5.0. verzió. Kérte a VK tagjait e menetrend követésére, különösen a szakosztályi-tagozati viták megszervezésére. Egyben jelezte, hogy igény esetén az elnökség tagjai a szervezeti-egység vitán részt vesznek.

Az elnök a Stratégia néhány tartalmi kérdésére hívta fel a figyelmet. Méltatta a 2018-as tisztújításban megindult „fiatalítási” elemet, melynek megannyi, imént bemutatott  produktuma látványos  nyilvánossági fordulat kezdete lehet. De arra is utalt, hogy a 2018-as, 2019-es küldöttgyűlés fő hangsúlya a folyamatosságra esett. Nem puccs volt tehát, s nem válság. Ugyanakkor figyelmeztetőek a tények, hogy a 125. évfordulón kitűzött 2500-as taglétszám elérése után ezidén a nyilvántartás átvilágítása során a szervezeti egységek gondos és tapintatos javaslatai nyomán 1900-ra csökkent a társasági tagság, s az alapszabálymódosítás 2021-es hatályba lépése nyomán (2 évi tagdíjelmaradás nyomán automatikus törlés) további redukció várható.

A stratégiakészítés során az alábbiakkal számolunk mint független változókkal: Magyarország az Európai Unió marad, miközben a Unió  (oktatáspolitikája, tudománypolitikája, civilpolitikája és támogatáspolitikája területén) is több változás várható; a nemzetközi kapcsolatépítés költségei belátható időn belül nem csökkennek; fennmaradnak hazánkban a parlamentási demokrácia intézményei, mindazonáltal a „fékek és ellensúlyok” rendszerében zavarok, deficitek mutatkoznak, a pedagógia, nevelés-oktatás, neveléstudomány szereplői közti dialógus és nyilvánossági csatornarendszer nem vagy csak nagyon lassan bővül; a nevelés, oktatás, neveléstudomány intézményrendszerében  rövid periódusokban (sokszor kiérleletlen, gyakran alig követhető)  szervezeti változások mennek végbe; a makrogazdaság szereplői támogatási prioritásai közt nem fognak előre sorolni a pedagógiával foglalkozó országos civil kezdeményezések, mert reklámértékük nem magas; Az állami támogatáspolitikában a civil szervezetek  pályázati támogatáshoz való hozzáférésében nem lesz lényegi változás; az állampolgárok (a pedagógiával összefüggésben álló szakmák)  jövedelmi helyzete és munkaidő- szabadidő aránya lényegében nem változik, ez határokat szab  az önkéntes munkára és önkéntes adományozásra való vállalkozási kedvnek ; számolni kell a pedagógustársadalom korfájának  növekvő aránytalanságaival.

Bizony, stratégiai kérdéssé válik: nagyszervezet vagy kicsiny, de dinamikus (NB e létszámmal még mindig a legnépesebb szervezet az MPT).

Stratégiai kérdés: hangsúlyválasztás-e vagy harmóniaigény a „befelé építkezés” és „kifelé nyitás” dichotómiája között?

Stratégiai kérdés: hangsúlyválasztás-e vagy egyensúlyigény a virtuális valóságban való jelenlét és az intenzív személyközi kapcsolatokra épülő társasági élet közt. Emlékeztetett a stafétatábori  „afterparty” hetének iker eseményére: e héten kapta a legtöbb online visszhangot a kisgyermeknevelők intézménypolitikai állásfoglalása, miközben a taksonyi fák árnyékában fontos személyes megegyezések is születhettek társasági jövőt illetően.

Stratégia kérdése: nagy integrált szervezeti egységek hagyományának őrzése vagy kis, mobil teamek megjelenésének támogatása, s e kisszervezetek közti projektszerű kapcsolat erősítése (mint pl. a Korczak-kötet körüli promóciós rendezvények ilyen szervezetiegység-közi együttműködés mintaképei).

 

A vitában Révész György figyelmeztetett  a Paedagogiai Társaság (az előd) alapításának pontos évszámára: 1891. Később e kérdés körül alakult vita, különösen Mészáros professzor egykori álláspontja körül: mennyiben lehet jogutód az 1967-ben szakszervezeti kezdeményezésre újjászerveződő Társaság.

A szervezetet illetően támogatta a kisszervezetek integrációját. Felvetette mégis a létszám-kihívást. Jelentős, nagy érdekszervezetről az elérhetetlen 10 000 fő alatt nem lehet beszélni, az egyezer körüli tagság a reális, hozzászámolva, hogy az erőforrásoknak legalább 90%-as, eléggé nem becsülhető önkéntes munka. Úgy véli, hogy az újonnan alakuló kis létszámú szervezetek elé támasszon a társaság előzetes teljesítményfeltételeket, szerezzen érvényt a társaság annak az alapszabályi helynek, mely szerint a megalakulás után, de a következő küldöttgyűlésen nyerik el bejegyzésüket. Sokallotta a rendezvényeket.

 

Kraiciné Szokoly Mária öt tartalmi ponthoz kért megemelt hangsúlyt: a LLL-gondolata, a „láthatatlan pedagógusok” jelenségvilága (a szakképzeltlen „amatőrök”, média, szülők nevelői tudatossága, műveltsége), az oktatás és gazdaság összefüggése, a pedagógusképzés, pedagógiai képzés az értelmiség-képzésben;  köszönet a befogadó intézményeknek.

 

Pornói Rita az utánpótlás kérdéseit feszegette, a doktori iskolák megkeresését javasolta, az ifjú kutatók jobb tájékoztatását.

 

Galuska László a helyi pedagógusképző intézményekre, mint bázisokra tekint. A tagsági névsorokban sok az elérhetetlen személy, az idősek internethasználata kétséges, bár a közösségi internetes felületek kihasználása eredményekkel jár. A tagsági viszony árnyalásának gondolatát vetette fel (pártoló tagság?)

 

Kézy Erzsébet az 1967-es újjászületés történelmi környezetéről szólt. A 10 000 fős tagságot irreálisnak véli, 1000 és 2000 tag közt lehetséges stabilizálni a társaságot.

 

Ercse Kriszta szerint az ambiciózus tagokat kell megtartani, az önszerveződő csoportokat támogatni, a kínálatban releváns kérdések feltevését, válaszadási kísérleteit kell megerősíteni.

 

Gál Ferenc  is a „múltba révedés” súlyát csökkentené, a nagyobb aktivitás reményét abban látja, ha az embereket érdeklő kérdések kerülnek középpontba. Az MPT nevét védjegyként értelmezi, felveti, hogy a belépési nyilatkozatban a tagok aktivitásuk vállalt fokozatát is jelöljék. Akcióképes társaságra van szükség!

 

Kajos László üdvözli a „laikusok” pedagógiai kultúrájának témáját.

 

Kálmán Anikó a működtetésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagok érzékeljék: „mit kapnak” tagságukért, felmérést javasol: melyek a vonzó szolgáltatások, tudástár összeállítását veti fel. Az új belépők kapjanak mentorálást, a szakosztályvezetők mutatkozzanak be, akár a honlapon, csatlakozzon az MPT az év nemzetközi „szlogenjéhez”, az idegen nyelv kérdése kerüljön középpontba.

 

Molnár György  a stratégiaalkotás kulcsfogalmait idézte: önkéntesség, tagtoborzás, szemlélet, fenntarthatóság, motiváció. Kurrens témák és digitális jelenlét, publikáció, képzési támogatás, botton up-szerveződés, információs hálók.

 

Ercse Kriszta hozzászólt az alakuló „laikusok”-vitához. Hangsúlyozta az MPT nem a pedagógustársadalmat képviseli, hanem értékeket, brendet.

 

Borbély Pecze Tibor Bors a szövegből a negatív megfogalmazásokat elhagyni javasolta. A cselekvési program részét tagolná, megjelenítené az erőforrásokat is. Felvetette: mi van a 40 év alattiakkal.

 

Az elnöki válasz két dolgot hangsúlyozott: a közhasznúság jogi normáit, azaz a rendezvényeken  nem-tagok részvétele nem csupán lehetséges, de előírás is. Másfelől kitartott amellett, hogy az állásfoglalások valamennyi szintjét (szervezeti egység – elnökség – küldöttgyűlés) a maga helyén ki kell használni. Az egyenlő távolság elvét nehezíti, hogy több potenciális politikai (bár az állásfoglalásokat rendre válasz nélkül hagyó) vitapartner szakmaiságához sokszor kétség fér. Ezért is fontos, hogy a szöveg végén meghivatkozzuk azokat a Magyarország állama által is kihirdetett nemzetközi egyezményeket, melyek alapjait képezik állásfoglalásainknak.

Az ügyvezető elnök kérte a VK tagjait a határidők tartására, az aktív részvételre. Jelezte, hogy a vitában néhányan alapszabályt érintő kérdéseket feszegettek, amit természetesnek tart, s amennyiben a stratégia végleges – küldöttgyűlés elő kerülő verziója – az alapszabály-módosítást vonja maga után, erre is van lehetőség.

Jelezte továbbá, hogy a Szakmai Kollégium november 18-iki  üléséről – Csányi Vilmos akadémikusnak a klímaprobléma és a pedagógia összefüggéséről, jóformán a stratégia jegyében, az ELTE PPK segítségével – internetes közvetítést adunk. A hozzászólások alapján fekvetette, hogy a 2020. tavaszi SZK-ülés tárgya a „láthatatlan” pedagógusok, (szakképzetlen, amatőr nevelők)  kérdésköre legyen.

 

Az emlékeztetőt készítette: Trencsényi László

 

Kategória: Vezetői Kollégium | Szóljon hozzá most!