A Felsőoktatási Szakosztály beszámolója

MPT –  Felsőoktatási  Szakosztály beszámolója

1)      Tanárképzés

A tanárképzést szabályozó kormányrendelet, majd az ahhoz kapcsolódó képesítési és kimeneti követelmények (kkk-k) kidolgozásában a tagozat aktív szerepet vállalt. Mindenek előtt a képzési formák rugalmasságának és a képzési kimenetek foglalkoztatási lehetőségeket növelő aspektusainak kidolgozásába kapcsolódott be.

2013-ban, a tagozat munkájában meghatározó feladatot jelentett, a tanárképzési képesítési követelmények megjelenését követően: a szakmai tanárképzést folytató intézmények, illetve a mérnöktanár képző intézmények közös koordinációjú mintatanterveinek kidolgozása /osztatlan tanárképzés/.  (Ugyanakkor napjainkig is vannak olyan szakok, amelyeknek nem jelentek meg a képesítési követelményei.) Részeredmény ugyanakkor, hogy a szakmai tanárképzésben az osztott képzés lehetősége megmaradt, illetve a gyakorlati felkészítésben a munkatapasztalat figyelembe vehető.

Az MRK PB által létrehozott-, a tanárképzési szakok felülvizsgálatát végző országos bizottság munkájában ugyancsak aktívan részt vett a tagozat több tanárképző intézményi képviselője; a műszaki szakoktató és a mérnöktanár szakok 2007-től napjainkig történő szakértékelését elvégezve. Értékelő elemzéseinkben több javaslatot (belépési kritériumok, kreditfelosztás stb.) is megfogalmaztunk a szakok- és a szakmai tanárképzés rendszerének fejlesztéséhez kapcsolódóan.

A tanárképzési szakok esetében megkezdődött a MAB új előírásai szerinti tárgyfelelősségek felülvizsgálata.  (A következő időszakban a szakok felülvizsgálatának előkészítése jelent újabb kihívást a képző intézmények számára.)

A szakmai tanárképző intézményekbe felvettek aránya bár növekedett, de a természettudományos, mérnöktanári kimeneteken kilépő friss diplomás létszámok változatlanul rendkívül alacsony létszámúak, amely a közoktatás-szakképzés pedagógus igényét nem biztosítja; így napjainkban is tanárhiányt generál, különös tekintettel a szakképzés terén.

Különösen problematikus a BSc. szakoktató képzés ellehetetlenülése a legtöbb szakon –az egyedi, standardtól eltérő bemeneti kritériumok folytán. A szakok így nem vonzóak a felvételi rendszerben, illetve a képzettség sem versenyképes a munkaerő-piacon értékes BSc. szakmai végzettségekkel. (Sajnálatos, hogy a tanárképzést szabályozó rendelet nem tér ki a képzés ezen szintjére, pedig a gyakorlatias szakképzés megvalósításában a szakoktatók meghatározó szerepet vállalhatnának.)

A 2013-ban életbe lépett pedagógus pályamodellt szabályozó kormányrendelet bár az előmeneteli motiváltságot erősíti, de ma még nem érezhető érdemi hatása a pályaválasztásban, a pályapresztízs változásában.

2)      Tanártovábbképzés

Érdemi előrelépés, hogy több szakmai tanárképző intézményben is kibocsátási fázisába került a tanárképzés gyakorlati évében vezetőtanári szerepet ellátó gyakorlatvezető mentortanárok képzése, akik a tanárjelöltek gyakorló iskolai mentorálását végzik a következő években, illetve a pályakezdő pedagógusokat készítik fel a tanári minősítő vizsgára.

3)      Együttműködés szakmai szervezetekkel

A képzések fejlesztéséhez kapcsolódó szakmai szervezeti és bizottsági munkákban – a tagozat intézményei, illetve tagsága- számos szakmai fórum- és konferencia programjában, illetve rendezésében működött közre. (Példaként kiemelve az ONK, a TKSZ, a Bólyai Kör konferenciáit). A tagozati intézmények együttműködésével is több rendezvényre került sor:  III. Trefort Ágoston Emlékkonferencia, „Tudomány Hete” rendezvénysorozat.

A tagozat számos tagja eredményesen működött együtt az FVSZ-el, illetve a felnőttképzési szakértői rendszer működésébe is bekapcsolódott. 

Budapest, 2014. február 05. 

                                                                       Bánhidyné Dr. Szlovák Éva CSc.
                                                                                           társelnök

Kategória: Felsőoktatási Szakosztály | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?