Küldöttgyűlés előtt

A Felügyelő Bizottság jelentése a Magyar Pedagógiai Társaság 2010. évi tevékenységéről

 

A jelentés Felügyelő bizottság tagjainak tapasztalatokon nyugvó beszámolója, a könyvelői beszámoló alapján készült valamint a Társaság elnökségének és ügyvezető elnökének kérésére még az alábbi témákra terjed ki:

  • Az elnökség és a tagozatok, szakosztályok együttműködése (értékelése) véleményezése.

  • A tagozatok, szakosztályok együttműködése, kapcsolata más, alapításuk szerint főleg nem pedagógiával foglalkozó szervezetekkel, egyesületekkel.

  • Az elnökség a szakosztályokat, tagozatokat segítő, motiváló tevékenysége. Eljárás a gyengén működő tagozatokkal kapcsolatban.

Szervezeti élet a Társaságban

Az elnökség a nehezedő anyagi, elhelyezési és szervezési nehézségek között is elismerően végzi munkáját a Társaság fenntartásának és működésének biztosításáért. Az elnökség tudja, hogy a „hőskori” társasági élet a társadalom tagoltsága, a viszonyok egyre bonyolultabb körülményei között elérhetetlenek. A Társaság egészét célzó, mozgósító, illetve más szervezetek rendezvényeihez kapcsolódó szervezések szolgálhatják a régi ideát, és egyben ezek a belsőszervezeti egységek kapcsolatainak erősítését is szolgálják. (Tanulás ünnepe, Nevelési kongresszus, Staféta tábor, szomszédolás, Szülők Akadémiája stb.)

Megfogalmazott vélemény, hogy nem tartható az elv, amely alapján „távol tartottuk magunkat a politikától”. Minden idők politikájának szerves részé alkotják  a társadalom nevelési, oktatási céljai, ideái. A Társaság hagyományaiban a szélesen értelmezett neveléssel kapcsolatban kialakult normának, ideáinak megvalósulásáért folyamatos és nyilvános kommunikációban kell lenni az aktuális hatalommal is. Nemcsak megkeresés, felkérés esetében, de akkor is, ha támogatásvesztés lesz az ára. (Pl. Alapelvünk az oktatás demokratizmusa és fontos szerepe a mobilizációban. Határozottan fel kell lépni szegregáció minden formája ellen, akár spontán, akár a hatalomtól is ered ez.)

Az elnökség szélesebb kapcsolatait a nyilvánosság, az elektronikus és hagyományos levelezés, a honlap és néhány pedagógia szaklap is támogatta (Új Pedagógiai Szemle, Kisgyermek, Köznevelés, Felnőttképzés). Ennek köszönhetően szervezeten kívül látogatókat, társulókat is köszönthettünk.

Az elnökség és a szakosztályok, tagozatok kapcsolata nagyon változatos képet mutat a megismert dokumentumok szerint. (Honlap tájékoztatatói és beszámolói, a tagozatok és szakosztályok rovataiban találgató beszámolók és kevés személyes információ alapján.)

Az elnökség-tagság kapcsolat alapját jelenti a Társaság szervezeti egységeinek alakulásával kapcsolatos iratok megküldése. Az elnökség tagjainak személyes kapcsolatai is szélesek, bár nem ér el minden szervezeti egységet azonos szinten. Ez főként a szervezeti egységek programjain, aktivitásán és igényén, aktivitásán is múlik.  (Meghívások, rendezvényeken való megjelenés, tervek megbeszélése, egyeztetések, anyagi támogatások stb.)  Az elnökség instruktori megbízásai, a tagok optimálison felüli terhelése miatt is, kevésbé váltották be a hozzáfűzött reményeket.

A tájékoztatás elektronikus lehetőségének lebecsülését jelenti, hogy sok szervezeti egység honlap részén 2008/9 es bejegyzési dátumok találhatók, pedig ez évben voltak általunk is ismert és látogatott programok. Kár, hogy nem kerülnek fel a tervek, programok és beszámolók a honlapra, pedig szinte folyamatosan 25-40 látogató böngészi az oldalakat.

A megtalálható beszámolókban szereplő témák többségében nagyon aktuálisak, jeles előadók voltak, de ennek ellenére kevés a résztvevőről is szóltak a megjegyzések. Sajnos ez az „apátia” általános tünetként értékelhető

A Társaság tagjainak, szimpatizánsainak is fontos lenne, ha szakosztályaink is megfogalmaznák általános céljaikat, szándékukat. (Példa lehet a kollégiumi, a családpedagógiai szakosztály honlapunkon megjelentetett szakmai törekvéseik, a Diszlexiások bemutatkozója.)

A Társaság szervezeti egységei az Alapszabály keretein belül önállóak, maguk építik kapcsolataikat, együttműködésük kereteit. A tagozatok heterogén státuszú, érdeklődésű tagjainak programjainak színesítését jelenhetnék a szakosztályok szakmai programjainak átvétele.  Ennek az együttműködésnek országos koordinálását, létrejöttét jelenhetnék a Vezetői és Szakmai Kollégiumok közös programjai, esetleg szervezeti (alapszabályi) egyesítése.

A kapcsolatok erősítését jól szolgálják a tagozatok, szakosztályok közös programjai is. ( Pl. a budapesti tagozat és neveléselméleti, a családpedagógiai és mozgalompedagógiai szakosztályok.) Fontosak a szervezeti egységek nemzetközi kapcsolatai (Románia, Ausztria), és például a mozgalompedagógiai szakosztály törekvése valamennyi gyermekszervezet együttműködésének megteremtésére.

A tagsághoz való közelítést, a látogatottság és érdeklődés növelését is jelenthetik a regionális programok, a szakma által elismert tanfolyamok ajánlása és szervezése ugyancsak növelheti a szervezeti egységek elismertségét.

A gyengén működő szervezeti egységekkel kapcsolatban ez elnökségnek a szakosztályokat, tagozatokat segítő, motiváló tevékenységének kell előtérben lenni. Egy teljesen önkéntes szervezetben a feloszlatás, megszüntetés a korábbi tevékenységnek az minősítését is érezhetik az érdekelt csoport tagjai.

A tapasztalatok szerint azok a csoportok, vezetők tudnak jól működni, amelyek mögött valamilyen (néha csak egészen hallgatólagos) háttér intézményi támogatás is van. Az elnökség ezen intézmények megkeresésében, felkérésében, a csoport instruktorának megbízásával és a csoporthoz való közelségében tudna lényeges támogatást adni az említetteken kívül.

A szervezeti egység tevékenységének ellehetetlenülése, a tényleges tevékenység megszűnése esetén a feloszlást, megszűnést az előző csoport vezetése jelentse be, és erről a régi tagságot is tájékoztassa a választás lehetőségeiről is. Ehhez a korábbi vezetőnek támogatást kell adni.

A Társaság működése

A Társaság a 2010-es évben is az alapszabály által meghatározott keretek között működött.  Tevékenységét három fő esemény határozta meg, illetve befolyásolta.

 1. A 2008-ban megtartott VII. Nevelésügyi Kongresszus által elfogadott Ajánlás alapján meghatározott és a Társaság kompetenciái közé tartozó feladatok folyamatos megvalósítása.

  2. A Társaság új testületének megválasztása, benne új elnök választása hatásai.

  3.  Az országos választás révén új Kormány alakulása.

A Társaság programjai az év folyamán jelentős kapcsolódást mutattak a Kongresszus Ajánlásaiban megfogalmazott feladatokkal, amelyekben főképpen a társadalmi-szakmai párbeszéd megteremtésére törekedett, továbbá a problémák, javaslatok megjelenítése volt a jellemző, s mindezeket úgy kommunikálta a Társaság vezetősége, hogy az akciók során érvényesültek a konszenzuskeresés, a  szakmai tolerancia, s mindenekelőtt: a Társaság érdekei. Ez utóbbi karakteres megjelenítései voltak azok a hivatalos kapcsolatok, amelyeket állami és társzervezetekkel, politikai és szakmai személyekkel folytatott a vezetőség, külön is kiemelten az elnök (Ádám György, majd Benedek András), az ügyvezető elnök (Trencsényi László), valamint az alelnök (Fábry Béla).

Ezek során jelentős háttérmunkát végzett az Iroda (Fábry Ilona irodavezető), amely feltétlen szükséges volt a zavartalan ügymenethez.

A Társaság új elnök irányításának, koncepciójának dinamizmusa meghatározó lett a Társaság működésében. Jelentősen nőttek azok a szakmai kapcsolatok, amelyek megerősítették a Társaság kompetenciáit és hatását a pedagógiai közéletben. Az eddigiek alapján valószínűsíthető, hogy a következő években a Társaság kiemelkedő szerepet tölthet be az oktatáspolitika formálásában, a pedagógus közvélemény nézetei alakításában, az állam és a szakma közötti párbeszédben.

Az új Kormány megalakulásával változott az a politikai közeg, amely egyben módosulást eredményezett az oktatásirányításban, a munkamódszerekben és az oktatás szervezeti-tartalmi átalakítása folyamatában. A Társaság ehhez relatíve pozitívan viszonyult – szakmai önállósága, érdekérvényesítése megtartásával. Számos előterjesztés, szakmai diskurzus voltak a jelzői az együttműködési készségnek, a Társaság tagsága, vezetősége elképzelései realizálásának.

A két kollégium (vezetői, szakmai) munkájának dinamizmusa az elvárt alatt maradt, feltehetően tagjai munkahelyi elfoglaltságai miatt, ami részben érthető az országban történt változások miatt. Részben ugyanez vonatkozik a szakosztályok, a tagozatok és a különböző munkacsoportok működésére is azzal, hogy közülük több viszont kiemelkedő munkát végzett. (Ezekről Trencsényi László adott jó áttekintést az Új Pedagógiai Szemle több számában.)

Ebben az évben is jelentős etikai-erkölcsi értékű gesztus volt, hogy a vezetőség köszöntötte a jubiláló tagokat.

A Társaság és szervezeti egységei munkájáról számos média-megjelenés szólt: szakmai lapokban (ÚPSZ, Köznevelés, országos és helyi napilapok, különböző más kiadványok), rádió- és tévéműsorokban.

Az Etikai Bizottság  nem tárgyalt fegyelmi ügyet. A Felügyelő Bizottság elvégezte a mindenkori feladatát.

Pénzügyi gazdálkodásunkról 2010-ben

Az MPT a működéséről az egyéb szervezetek közhasznú egyszerűsített éves beszámolót készít. A Társaság a kettős könyvvitelnek megfelelően a tulajdonában lévő eszközeiről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről nyilvántartást vezet. A könyvelés áttekinthető, a dokumentáció rendezett, pontos.

A Társaság éves gazdasági terv alapján működik. A Felügyelő Bizottság ez évben 2011. április 4- én végzett vizsgálatot, a megismert dokumentumok alapján megerősíti, hogy 2010-ben is közhasznú szervezetként gazdálkodott, a bevételeinek és kiadásainak nyilvántartása szabályosan, a törvényeknek megfelelően történt.

A bevételeket saját forrásból, tagdíjakból, 1 %-os adófelajánlásokból, ami az előző évhez képes 137eFt-al nőtt, de főként pályázati támogatásokból képződnek. A bevételek az előző évhez képest 7990e Ft-tal csökkentek, 2010-ben csökkentek a más adózótól kapott támogatások is, illetve a közhasznú tevékenységből származó bevétel is 5559eFt-tal csökkent.

A csökkenés abból is adódott, hogy kevesebb lett a pályázati lehetőség, illetve a működésre kiírt pályázatok keresztféléves felhasználásra lettek meghatározva, így ennek megfelelően kerültek elszámolásra, és ezért a bevételek az előző évet érintették.

A bevételek csökkenése miatt a költségtakarékos gazdálkodásnak köszönhetően is a kiadások is csökkentek, mindösszesen 8965eFt-ra. Ehhez járult hozzá, hogy kisebb, olcsóbb irodába költöztünk, így az iroda fenntartásának költsége majdnem a felére csökkent, illetve a vezetés igyekezett a működéshez szükséges minden költségfajtából takarékosan gazdálkodni. Az iroda vezetését változatlanul egy részmunkaidős kolléganő végzi, az ő bére adja a bérköltséget, illetve azok járulékait, és lehetőségekhez képest csökkentettük a kommunikációs és postaköltséget is, kihasználva az elektronikus levelezés pozitív lehetőségeit.  A 2010-es adózás előtti eredmény -902eFt, a vállalkozási tevékenység eredménye 442eFt volt. A tárgyévi közhasznúsági eredmény -1344eFt, mely fedezetére az előző évben képződött maradványt, megtakarítást használta fel a Társaság.

Közhasznúsági jelentés

A Magyar Pedagógiai Társaság a 2010. évben közhasznú szervezetként teljesítette feladatait. Alapszabálya szerint vette ki részét a nevelésügy közéletéből. A felügyelő bizottság a jelentést megismerte és elfogadásra javasolja.

Taglétszám, tagnyilvántartás, ügyvitel, működési feltételek

A tagnyilvántartás jelenleg excel táblázatban történik, mely nem alkalmas nagy pontosságra, időbeli visszakeresésre, különféle időpontokban érvényes tagi adatok megjelenítésére. Így a mostani adatok is csak hozzávetőlegesek:

Taglétszám 2010. dec.31-ig: 2166 fő. Nagy örömünkre 100 új tag lépett be. Négy fő önszántából távozott. Sajnos,13 tagtársunk távozott örökre. Így nettó létszámgyarapodás 83 fő.

645 fő fizetett tagdíjat, ez kb. 30% tagdíjfizetési arányt jelent, mely gyengébb, mint 2009-ben. 2010-ben tagdíjemelés történt, az aktív tagoknak 2000-Ft/év, a nyugdíjasoknak 500-Ft. Az elnökség igyekszik a tagdíjfizetési morált erősíteni, felkérő, majd köszönő levelet küldött a tagságnak. A felülfizetési hajlandóság csökkent. Meggondolandó, hogy nem kellene-e átállni az éven belüli tagdíjfizetési rendszerre a jelenlegi december-december rendszerről, mert akkor a pénzügyi beszámolóval jobban illeszkedne a tagdíjfizetések adata.

A korosztályi adatokból kitűnik, hogy tagságunk zöme középkorú, illetve első nyugdíjas éveit tölti, érett, tapasztalt szakemberek, akik még sokáig aktívak maradnak, és akiknek a tudását jobban ki kellene használni akárcsak az önkéntesség éve alkalmából (is).

A fiatalítás nehéz, mert nem könnyű ma az iskolákból munkaidő alatt még szakmai programokra sem eljutni.

A területi megoszlás Budapest központú: 664 fő budapesti (30,66%), 1502 fő nem budapesti (69,34%). A rendezvényeink területi megosztásával lehetne a vidékieket aktivizálni. (Utazási költségek csökkentése.)

Haladás a korral: 857 tagtársunkkal (39,57%) tudunk e-mail-ben kommunikálni. Ez nagyon jó és reméljük, csak növekedni fog.

Az iroda működését, az adminisztrációt, a szervezési feladatokat, a dokumentációt, kiadványok kezelését, a honlapunkat egy részmunkaidős kolléganő látja el nagy tisztességgel, lelkiismeretesen, segítőkészen. Köszönet érte.

Az iroda ebben az évben az Egyetem tér 5-ben működött, jó helyen, kellemes környezetben, helyet adva a MPT programjainak is. Itt ülésezett az elnökség, találkoztak a különböző szervezeti egységek, az Új Pedagógiai Szemle, a Kisgyermek folyóiratok szerkesztőségei, a Felügyelő Bizottság, a segítő civil szervezetek, stb.

J A V A S L A T O K

  • Javasoljuk, hogy a Vezetői és Szakmai Kollégiumot vonják össze.

  • Javasoljuk az elnökség instruktori rendszerének átalakítását, kiszélesítését.

  • Javasoljuk, hogy biztosítva legyen a szervezeti egységek honlap részeinek folyamatos aktualizálása.

  • Célszerű lenne, hogy a közhasznúsági beszámoló egyben az Magyar Pedagógiai Társaság éves beszámolója is legyen.

A jelentés készítésében a felügyelő bizottság minden tagja részt vett.

B u d a p e s t, 2011. május 12.

    dr. Novák István

    elnök

Kategória: Felügyelő Bizottság | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?