A Tudáskulcs-programról

AZ ALKALMAZOTT OKTATÁSTAN

TUDÁSKULCS


TANULÁSI KÉSZSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMJA

 

 

 

Az Alkalmazott Oktatástan 2008-ban indította az első iskolai készségfejlesztő programját egy vidéki magánszakiskolában 16 tanulóval. A program során megírt tesztek eredményei egyértelműen kimutatták, hogy bizonyos tanulási és tantárgyi kulcsszavak jelentésének tisztázása a tanulóknál IQ növekedést és kompetenciajavulást hozott.

 

A 2008/2009-es tanévben szolgáltatott tanulási módszertani programunk tapasztalatai rámutattak, hogy nagyon hiányzik egy olyan tanulási segédanyag, amely valóban a tantárgyak kulcsszavait a tanulók tudásának és szókincsének megfelelő színvonalon dolgozza fel. Ennek következtében dolgoztuk ki a TUDÁSKULCS munkafüzetek koncepcióját.

 

A 2009/2010-es iskolai tanévben már a sorozat első három kötetének (A tanulás szavai, Nyelvtan – Alapok, Nyelvtan – Szófajok) hatását teszteltük több mint 400 tanulóval.

 

A munkafüzeteket 4 hónap alatt dolgozták fel a tanulók, eredményességét a hivatalos kompetencia teszt kivonatával teszteltük. Az eredmények egyértelműen bizonyították a munkafüzetek jótékony hatását a tanulók tanulási képességeire, hiszen az útmutatót pontosan követő felhasználók körében akár 14-szer nagyobb volt a fejlődés, mint a munkafüzetet nem használóknál.

 

 
 

Útmutató szerinti, közös feldolgozás:

8,31%

 

Egyéni feldolgozás:

4%

 

Kontroll csoport:

0,57%

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2010. szeptembere előtt elkészült az első két matematika munkafüzet is:

Számtan, Matematika 1. 

 

A TUDÁSKULCS program anyaga:

A 2010/2011-es tanévben szolgáltatott TUDÁSKULCS program során a tanulók három munkafüzetet végeztek el:

v     A tanulás alapszavai 1.

v     Nyelvtan – Alapok (3-5. osztály), Nyelvtan – Szófajok (6-8. osztály)

v     Számtan – (3-4. osztály), Matematika 1. – (5-8. osztály)

 

A TUDÁSKULCS munkafüzetek a címüknek megfelelő témakör kulcsszavait dolgozzák fel. A munkafüzetben a szavak nem ABC sorrendben, hanem fokozatosan, egymásra építve szerepelnek.

 

„Szócikkek” felépítése:

v     egyszerű, az általános iskolások számára is érthető definíció,

v     illusztráció,

v     példák,

v     a megértést segítő feladatok.

 

Példa: Tanulási szavak, 13. oldal

szó:

Olyan hangsor vagy betűsor, aminek saját jelentése van. Szavak azért vannak, hogy a világ dolgait megnevezzük, hogy kommunikálni tudjunk egymással. Ha értjük a szót, amikor meghalljuk vagy elolvassuk, megjelenik a gondolat a fejünkben, amit az a szó jelent.

 

Minden szónak van jelentése, viszont a hangoknak nincs.


 

 

 

 

 

 

           
 

egér

 

 

egér

 

 

egér

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Példamondatok:

  • Sok szó van ebben a szótárban.
  • Ennek a szónak nem tudom a jelentését.
  • Kitti már sok szót tud angolul.
  • Van olyan szó, ami több dolgot is jelent.

Feladatok:

1)       Írj le 3 olyan szót, amit ismersz, és írd le saját szavaiddal, melyik mit jelent! Például: egér – Kis szürke állat.

2)       Nézd meg a következő betűsorokat: krpikz, aoiktr. Ezek szavak? Miért? Írd le válaszodat!

3)       Játsszunk! Milyen szavakat tudsz kirakni az alábbi betűkből: AABDL, ÁIGRV, CIFŐŐPŰZ?

4)       Írj 5 mondatot a füzetedbe a szó szóval!

 

 

A programban 22 általános iskolából 1950 tanuló vett részt, akik közül 870 tanuló végezte el a munkafüzeteket.

 

A TUDÁS
KULCS program eredményességének vizsgálata:

TESZTEK:

A program eredményességét intelligencia teszttel és kérdőívekkel mértük. Dr. Mojzes Mária, a Bajai Szent Rókus Kórház Gyermek- és Ifjúsági Mentálhigiénés Gondozójának részlegvezetőjével, gyermekpszichiáter főorvossal és Lázár Eszter, a Bajai Szent Rókus Kórház Gyermek- és Ifjúsági Mentálhigiénés Gondozójának pszichológusával, mint külső szakértőkkel együttműködve OTIS I teszteket használtunk a résztvevők intelligenciájában megmutatkozó változások mérésére.

 

Az OTIS tesztek a mentális képességeket vizsgálják, csoportosan is használható, túlnyomó részben verbális teljesítménytesztek. Azokat a verbális és számolási képességeket mérik, melyek az eredményes tanuláshoz és a sikeres megismerő tevékenységhez szükségesek. A teszt segítségével gyorsan, nagy számú vizsgált személyről lehet egyidejűleg tájékoztatást kapni: praktikus értelmességükről, gondolkodásmódjuk logikusságáról, felfogásuk és kritikai képességük helyességéről, lényegfelismerő képességükről, valamint munkatempójuk gyorsaságáról. A teszt nagy előnye, hogy nem a memória által megszerzett ismeretek helyzeti előnyére épít, hanem elsősorban az értelmi képességek szintjére, rugalmasságára, felhasználhatóságára kíváncsi. Az OTIS I. teszt elsősorban általános iskolás környezetben alkalmazható sikerrel. (Völgyesy, 1986)

 

Az első mérést a program elején, a második mérést pedig a program végén írattuk. A program során sem a pedagógusok, sem pedig a tanulók nem ismerték meg a tesztet magát, ill. az első teszt eredményeit, annak érdekben, hogy elkerüljük a tanulók szándékos felkészítését a tesztírásra.

 

OTIS I.:

1. Tematikus figyelem

2. Kombináció

3. Kritika

4. Analógiás gondolkodás

5. Számolási képesség

 

A vizsgálat során a fenti faktorokon kívül mértük a jó válaszok számát, valamint a teljesítménypontot is. A jó válaszok száma azoknak a válaszoknak a darabszámát jelenti, melyek minden részeredménye helyes, azaz több részválasz szükségessége esetén mindet helyesen választotta ki a vizsgálati személy. A teljesítménypont a faktorok számszerű eredményeinek összegzése az idő tükrében, melyet a teszt útmutatójában meghatározott képlet szerint számítottuk ki azzal a módosítással, hogy az olyan válaszoknál, melyekhez több választ kellett megadni, súlyozottan figyelembe vettük a helyes részválaszokat is.

 

Az első mérés során a kísérleti csoport minden vizsgált faktor tekintetében alacsonyabb szinten teljesített, mint a kontroll csoport, de ez az eltérés nem érte el minden esetben az értékelhető szintet. Az első mérésben értékelhető különbség mutatkozott az időben, a tematikus figyelemben, a kritikában, a számolási képességben, a jó válaszok számában, és a teljesítménypontban a kontroll csoport javára.

A második mérésnél már csak az időben és a számolási képességben maradt értékelhető különbség a kontroll csoport javára. A többi területen az eltérés kiegyenlítődött a két csoport között a kísérleti csoport nagyobb mértékű fejlődése következtében. 

 

Összegzésként elmondhatjuk, hogy mindkét csoportban fejlődés tapasztalható minden részképesség területén, a kísérleti csoportban részesülő gyermekek csoportjában azonban a tematikus figyelem és a kritika területein, valamint a jó válaszok számában és a teljesítménypontban, azaz a számszerű összteljesítményben (tesztcsoport: 90%-os, kontrollcsoport: 46%-os fejlődés) is szignifikánsan nagyobb mértékű fejlődés tapasztalható az első és a második mérés között a TUDÁSKULCS munkafüzet használatának köszönhetően.

 

KÉRDŐÍVEK

A tesztek mellett a pedagógusok kérdőíveket töltöttek ki, amelyben a következő kérdésekre válaszoltak mindegyik munkafüzettel kapcsolatban:

  1. Mi az, ami tetszett a munkafüzet használatában és tartalmában? Miért?
  2. Mi az, amit megváltoztatna a munkafüzet tartalmával kapcsolatban? Miért?
  3. Mi az Ön tapasztalata: a munkafüzet feldolgozása milyen hatással volt a tanulók fejlődésére (figyelem, együttműködés, felfogóképesség, megértés, viselkedés)?
  4. Javasolná más pedagógusoknak ennek a munkafüzetnek használatát? Miért?
  5. Mit gondol, érdemes lenne a munkafüzet használatát hivatalosan a bevezetni az összes iskolába? Miért?
  6. Volt-e valami más élménye az alkalmazás során, eredményeként?
  7. Van-e bármi más, amit szeretne nekünk elmondani ezzel a munkafüzettel kapcsolatban?

 

Összesen 63 kérdőívet kaptunk vissza, amelyek elemzése kimutatta, hogy a pedagógusoknak szinte kivétel nélkül tetszett a munkafüzet. A válaszadók 45%-a említette, hogy a logikus felépítése miatt kedvelte a munkafüzetet, 33%-uk pedig a korosztálynak való megfelelő illeszkedését is kiemelte.

A kérdőívek közel 50%-ára írták, hogy nem változtatnának a munkafüzeten, vagy csak több helyet hagynának a mondatok írásának. A többi kérdőíven is csak egészen kis változtatásokat javasoltak.

A tanulók fejlődésére, változására vonatkozó kérdésre a pedagógusok különböző válaszokat adtak, de ezek közül kiemelkedett, hogy a tanulóknak együttműködőbbek, jobb magaviseletűek lettek (kérdőívek 37%-án szerepelt); javult a megértési képességük (37%); fejlődött a figyelmi ill. koncentrációs képességük (31%). A kérdőívek 31%-ban külön kiemelték, hogy a tanulók nagyon szerették a munkafüzetet.

Bár különböző okok miatt, de szinte egybehangzóan állították a válaszadók, hogy más pedagógusoknak is javasolnák a munkafüzet használatát. 48%-uk változatlan formában az összes iskolába is bevezetné a munkafüzetek használatát.

 

A tanév vége utáni tanári találkozón és a programot lezáró banketten több pedagógus a résztvevő tanulók jegyeinek egyértelmű javulásáról számolt be. 

 

A program eredményei és tapasztalatai egyértelműen megmutatták, hogy a tantárgyak kulcsszavainak megértése a tanulóknál jó hatással van az összesített intelligencia hányadosukra, a magatartásukra, az órai együttműködésükre és a tanulmányi eredményükre is. A munkafüzetek használata rendkívüli módon segítene a lemaradt tanulók felzárkóztatásánál és a jó tanulók tudásának még biztosabbá tételében. Könnyen lehet, hogy egy mélyebb vizsgálat azt mutatná, hogy a meg nem értett szavaknak, különös tekintettel egy-egy témakör kulcsszavaira, sokkal nagyobb jelentősége van az iskolai magatartási és figyelemzavarok kialakulásában, mint azt eddig gondoltuk. Ennek kutatása további projekteket és teszteket igényel.

 

Kategória: Tanulmányok | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?