Alapszabály 2018

MAGYAR PEDAGÓGIAI TÁRSASÁG

ALAPSZABÁLYA1

………………………………………………………………………

1. §

A szervezet neve: Magyar Pedagógiai Társaság

Működési területe: Magyarország

Székhelye: Budapest, VII. Kazinczy u. 23-27.

Alapítási éve: 1891.

2. §

A Magyar Pedagógiai Társaság célja

A Magyar Pedagógiai Társaság (a továbbiakban Társaság) a pedagógiai elmélet és gyakorlat művelőinek, az oktatásügy szakembereinek, az az egész életen át tartó tanulás jegyében a neveléssel, oktatással, és képzéssel foglalkozó szervezeteknek, intézményeknek önkéntes, autonóm szakmai-tudományos egyesülése, természetes és jogi személyek közhasznú szervezete. Társadalmi úton aktívan szolgálja a nevelés elméletének és gyakorlatának fejlesztését, a pedagógia érdekeinek védelmét; a hazai nevelés progresszív hagyományainak, maradandó értékeinek őrzését és ápolását; a pedagógia új eredményeinek közkinccsé tételét, a nevelés kiemelkedő szerepének társadalmi elismerését.

3. §

A Társaság feladatai

  1. Segíti és ösztönzi a nevelésügy, a pedagógia fejlődése szempontjából lényeges kérdések megfogalmazását, kutatását és napirenden tartását, az elmélet és a gyakorlat egységét. Szakterületét érintő kérdésekben a nyílt, szakmai párbeszéd fenntartásával járul hozzá a pedagógiai és laikus közvélemény formálásához.

  2. Részt vesz a nevelés hagyományainak feltárásában és ápolásában, számon tartja a pedagógia kiemelkedő személyiségeit, és nevezetes évfordulóit, figyelemmel kíséri és gyarapítja a neveléstörténeti emlékek gyűjteményeit.

  3. Együttműködésre törekszik a pedagógiát és a rokontudományokat művelő hazai és nemzetközi intézményekkel, társaságokkal, a pedagógusok érdekeit képviselő szervezetekkel, alkotó-kísérletező műhelyekkel, valamint a szakmai nyilvánosság intézményeivel.

  4. Konferenciákat, felolvasó üléseket, előadásokat, ankétokat, kiállításokat rendez. Kereteket biztosít a különböző pedagógus nemzedékek közösségteremtő törekvéseinek. Az illetékességi körébe tartozó teljesítmények elismerésére társadalmi, állami kitüntetések adományozását kezdeményezi, maga is alapít elismerési formákat.

  5. Önállóan vagy partnereivel együttműködve kiadói és információs tevékenységet folytat. Folyóirata az Új Pedagógiai Szemle és a Kisgyermek. A Társaság jelen van az interneten és rendszeresen megjelenik a nyilvánosság egyéb fórumain.

  6. Tanfolyamokat, továbbképzéseket, konferenciákat, szakmai táborokat szervez, pedagógiai szaktanácsadást, könyvkiadói és kiadványterjesztői tevékenységet folytat.

  7. Céljainak megvalósítása és alapszabályának keretei között egyéb szakmai – kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása, gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet -, és ezzel összefüggésben gazdasági tevékenységet folytat.

4. §

A Társaság önálló jogi személy

  1. A Társaság célját és feladatát az Alapszabály és a hatályos jogszabályok előírásai szerint, önálló jogi személyként valósítja meg.

Mint önálló társadalmi-szakmai-tudományos egyesülés, független az állami szervektől, politikai-világnézeti alapon működő szerveződésektől. Politikai pártokat nem támogat, azoktól támogatást nem fogad el. Országgyűlési és önkormányzati választásokon jelöltet nem állít, és nem pártfogol.

  1. A Társaság megszűnik, ha

2.1.Törvényszék jogerős végzésben a Társaság megszűnését kimondja.

2.2. a Küldöttgyűlés a Társaság megszűnéséről dönt.

2.3. a Társaság megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a küldöttgyűlés új célt nem határoz meg.

2.4. ha a Társaság tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

  1. A Társaság jogutódlással történő megszűnése esetén más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.

  2. A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.

  3. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

5. §

A Társaság közhasznú szervezet

  1. A Társaság közhasznú tevékenységet folytat, e tevékenységét a 2011. évi CXC. tv. 63. § a-k. pontja alapján szervezi, különösen az alábbiak szerint.

    1.1 Közreműködik a pedagógust munkakörénél fogva megillető jogainak gyakorlásában, ennek keretében közvetlen és közvetett segítséget biztosít. (2011. évi CXC. tv. 63. § a-d. pont)

 

1.2 Segíti a pedagógusokat, hogy hozzá jussanak munkájukkal kapcsolatban a szükséges ismeretekhez, információkhoz. (2011. évi CXC. tv. 63. § e. pont)

 

1.3 Biztosítja, hogy a pedagógusok szakmai ismereteiket, tudásukat szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsák, részt vegyenek a köznevelési rendszer működtetésével, ellenőrzésével kapcsolatos megyei és országos feladatokban, pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában. (2011. évi CXC. tv. 63. § g. pont)

 

1.4 Lehetővé teszi, hogy szakmai egyesületek tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közneveléssel foglalkozó testületek munkájában. (2011. évi CXC. tv. 63. § h. pont)

 

1.5 Közreműködik, illetve segítséget biztosít abban, hogy a pedagógus jogai gyakorlása kapcsán jogorvoslat ügyében az illetékes fórumokhoz forduljon. (2011. évi CXC. tv. 63. § k. pont)

  1. Közhasznú szolgáltatásait tagjain kívül más is igénybe veheti.

  2. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. Évente egy alkalommal a közhasznúsági jelentés adatait országos napilapban közzéteszi.

6. §

A Társaság szervezeti egységei

  1. A Társaság a társadalmi nevelés intézményrendszerének, a nevelésügy struktúrájának, időszerű feladatainak, a neveléstudomány és társtudományai diszciplináris rendszerének, tagjai érdeklődésének, valamint területi elhelyezkedésének megfelelően szakosztályokból, tagozatokból és egyéb szervezeti egységekből, szerveződési formákból építkezik. (A továbbiakban mind szervezeti egység.) Szükség és igény szerint időleges szervezeti egységek is létrehozhatóak. Ebben az esetben a szervezeti egység létrehozásáról döntő fórumnak dönteni kell a szervezeti egység működésének időtartamáról is. A szervezeti egységek típusa, szervezeti formája, összetétele tagjainak, tagcsoportjainak kezdeményezésére rugalmasan alakulhat, változhat. Az új szervezeti egységeket ill. a változásokat az Elnökség veszi nyilvántartásba, és – kivéve az eredeti szándék szerint időleges szervezeti egységeket – a Társaság Küldöttgyűlése hagyja jóvá.

  2. Nyilvántartásba vett, de a Küldöttgyűlés által még jóvá nem hagyott szervezeti egység képviselője ill. az időleges szándékkal létrejött szervezeti egységek képviselői a Küldöttgyűlésen tanácskozási joggal vesz/nek részt.

  3. A szakosztályok és más szervezeti egységek, szerveződési formák diszciplináris és tematikus elvek, a tagozatok pedig területi elrendeződés alapján működnek.

  4. A társaság szervezeti egységeinek programjai és önálló kezdeményezései alkotják a Társaság működésének fő tartalmát és formáit.

  5. A Társaság szervezeti egységei az Alapszabály keretein belül önállóak, saját működési területükön és hatókörükben maguk építik kapcsolataikat, együttműködési rendszerüket, alakítják belső felépítésüket, irányításuk szervezetét és működési rendjét, biztosítják a tagok társasági aktivitásának kereteit.

  6. Új szervezeti egységet legkevesebb 10 társasági tag alakíthat. A szervezeti egység létrehozásával egyidejűleg el kell készíteni a szervezeti egység szervezetéről és működéséről szóló dokumentumot, melynek tartalmaznia kell a szervezeti egység vezetőválasztási és a Társaság Küldöttgyűlésére vonatkozó küldöttválasztási szabályait. E dokumentumot a nyilvántartásba vétel részeként – az alakuló ülés jegyzőkönyvével és a jelenléti ívvel együtt – az Elnökségnek kell benyújtani.

  7. A szervezeti egység működési minimuma:

7.1. nyilvántartásba vett tagjai fizetik a tagdíjat, s létszámuk 10 főnél – beleértve a jogi személyiségű tagot ill. tagokat -nem kevesebb,

7.2. vezetősége rendszeres munkát végez, és ennek dokumentációját az Elnökségnek megküldi,

7.3. a Társaság szervezetén belül, ill. a szervezeti egység képviseletében szakmai-közéleti aktivitást fejt ki s azt dokumentálja.

  1. A szervezeti egységek saját döntésük alapján – társasági tagságukat, az ezzel járó jogokat és kötelességeket megőrizve, a megfelelő feltételeket teljesítve – önálló jogi személlyé válhatnak.

  2. A szervezeti egység megszűnik, ha

9.1. a tagsága így dönt. Ebben az esetben az Elnökségnek meg kell küldeni a szervezeti egység megszűnését kimondó határozatát, jegyzőkönyvét és a jelenléti ívet.

9.2. a Küldöttgyűlés a szervezeti egység megszűnését kimondja. Ennek feltétele, hogy az éves küldöttgyűlési értékelés során a szervezeti egység működési minimumának elmaradására a szervezeti egység vezetőségének figyelmét a Küldöttgyűlés határozatban felhívta. A működési minimum ismételt elmaradása esetén a Küldöttgyűlés a szervezeti egység pénzügyi támogatását felfüggesztheti s egyben az Elnökség feladatának fogalmazza meg a szervezeti egység működésének segítését.

  1. Ha ezt követően sem mutat fel a szervezeti egység társasági munkát, ill. nem teljesíti a szervezeti minimumot, megszűnését az Elnökség javaslatára a Küldöttgyűlés határozatban mondja ki.

  2. A szervezeti egység megszűnése nem jelenti a tagok alanyi jogú tagságának megszűnését. Megszűnt szervezeti egység tagjai kérhetik bármely más szervezeti egységben regisztrálásukat.

7. §

A Társaság tagjai

  1. A Társaság alanyi jogú tagjai lehetnek azok a természetes személyek, akik a Társasághoz való csatlakozásukat írásban jelzik, tagfelvételüket kérik. A tagsági jogviszony a tagnyilvántartásba való bejegyzés napján lép hatályba.

  2. A tagsági viszonyt attól a naptól kell számítani, amely napon a tag jelentkezését az e feladattal megbízott személy a Társaság tagnyilvántartásába bejegyzi. Erről a tagot, a regisztrációs szervezeti egységet (lásd 7.§ 3. pont) és a tevékenység színteréül választott egyéb szervezeti egységeket értesíteni kell.

  3. A tagnyilvántartásba bejegyzett tagnak joga van szervezeti egységet választani, ahol társasági választójogát gyakorolja (ez az un. regisztrációs szervezeti egység). E választást a jelentkezéssel egyidejűleg is jelezni lehet.

  4. A Társasághoz tagként kapcsolódhatnak olyan jogi személyek, szerveződések, egyesületek is, amelyek egyetértenek a Társaság céljával, s annak tevékenységét cselekvően készek támogatni.

  5. A jogi személyek tagsági viszonyának kezdeményezését a jogi személy döntésre jogosult szervének hiteles dokumentuma alapján az Elnökség nyilvántartásba veszi. A tagsági viszonyról az Elnökség javaslata alapján a soros Küldöttgyűlés dönt. E Küldöttgyűlésre a jogi személy képviselőjét ill. képviselőit meg kell hívni, ahol ő ill. ők tanácskozási joggal vesznek részt.

A jogi személyt alkotó szervezeti egységnek lehetnek olyan tagjai, akik alanyi jogon is társasági tagok.

  1. Tiszteletbeli tagok lehetnek azok a személyek, akiknek munkássága alapján a Társaság Küldöttgyűlése tiszteletbeli tagságot adományoz. A tiszteletbeli tagság nem von maga után kötelezettségeket és jogokat. A tiszteletbeli tag maga választhatja meg társasági tevékenységeit.

  2. A Társaság tagjai az éves tagdíjfizetéssel egyidejűleg nyilatkoznak arról a szervezeti egységről, amelyben társasági választójogukat gyakorolják (a továbbiakban regisztrációs szervezeti egység), ill. amely/ek/ben társasági aktivitásukat kifejtik.

8. §

A tagok joga és kötelessége

  1. A tagok joga és egyben kötelessége a Társaság munkájában, az Alapszabályban meghatározott cél megvalósítása érdekében tevékenyen részt venni.

  2. A tagok jogaikat személyesen, a jogi személyek, szervezetek, egyesülések képviselőik útján gyakorolják.

  3. Társaság tagjai tevékenységüket a Társaság szervezeti egységeiben fejtik ki. A tagok szervezeti élettel összefüggő jogaikat az Alapszabály és a szervezeti egységek szabályzata alapján gyakorolják.

  4. A tagok korlátozás nélkül csatlakozhatnak a Társaság bármely szervezeti egységéhez. A tagsági joggal járó választójogot a tag csak egy szervezeti egységben (a regisztrációs szervezeti egységben) gyakorolhatja.

  5. A tagsági viszony létesítése ill. az éves tagdíjfizetés alakalmával a tagok nyilatkoznak arról, mely szervezeti egységben regisztráltatják magukat. A tagok e szervezeti egységben gyakorolják a szervezeti választások alapján jogaikat.

  6. A tagok a Társaság szervezeti egységei tisztségviselőinek, küldötteinek, a Társaság tisztségviselőinek és egyéb, az Alapszabályban meghatározott személyek megválasztása során választójoggal rendelkeznek és választhatók.

  7. A Társaság tagjai – természetes és jogi személyek egyaránt – kötelesek az Alapszabályban foglaltakat megtartani, éves tagsági díjat fizetni, mely társasági nyilvántartásuk feltétele.

  8. A tagdíjfizetési kötelezettség alól indokolt esetben, a tag kérelmére, az Elnökség javaslata alapján a Küldöttgyűlés határozott vagy határozatlan időre felmentést adhat. Ez esetben a tag évenkénti írásos nyilatkozata képezi a nyilvántartás alapját. A tagdíjfizetés, illetve az írásos nyilatkozat alapján alakul a Társaság tagnyilvántartása.

9. §

A tagsági viszony megszűnése

  1. A tagsági viszony megszűnik:

1. kilépés,

2. törlés,

3. kizárás és

4. elhalálozás esetén.

  1. Kilépésnek minősül, ha a tag tagsági viszonyának megszüntetését a regisztráló szervezeti egység vezetőségével és/vagy az Elnökséggel írásban közli. Ezt a tagnyilvántartás miatt az Irodának is meg kell küldeni.

  2. Törlés minősítéssel elveszti tagságát az, aki egy évnél nagyobb tagdíjhátralékát ismételt felszólítás ellenére sem rendezi, vagy regisztrálását nem újítja meg. Törlés minősítés megállapítására az Elnökség jogosult, azt határozatban kell rögzíteni. Az elnökségi törlés minősítés kezdeményezése előtt az ügyvezető elnök a tagot köteles írásban felszólítani tagsági viszonya rendezésére.

  3. Ki kell zárni azt a tagot,

4.1. akit a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltottak,

4.2. akinek a magatartása összeegyeztethetetlen az Alapszabály előírásaival.

  1. A kizárásról az ügyvezető elnök javaslata alapján az Elnökség dönt.

  2. A kizárást megállapító határozat ellen – annak írásbeli közlését követő 8 napon belül – a Küldöttgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezést a Küldöttgyűlésnek címezve az Elnökséghez kell postai úton beadni. A fellebbezés halasztó hatályú. A fellebbezést a soros Küldöttgyűlés köteles megtárgyalni s annak tárgyában állást foglalni.

10. §

A Küldöttgyűlés

  1. A Társaság legfőbb szerve: a tagok összességét képviselő küldöttek gyűlése, a Küldöttgyűlés. (A továbbiakban Küldöttgyűlés.)

  2. A Küldöttgyűlés küldötteit a szervezeti egységek tagjai választják, létszámuk minden nyilvántartott 10 fő után egy fő. A Társaság tagjait a küldöttválasztás alapjául csak egy szervezeti egységben lehet figyelembe venni, abban, melyet a tag a társasági választójog érvényesítése tekintetében megjelölt (a regisztrációs szervezeti egységben).

  3. A küldötteket a szervezeti egység e célból összehívott ülésén, a szervezeti egységben regisztrált tagok saját szabályzatuk alapján választják meg.

3.1. A Küldöttgyűlésen az Elnökség tagjai a küldöttekkel azonos jogokkal és kötelezettségekkel vesznek részt.

  1. A küldöttek megbízatása négy évre szól. (Ez az un. ciklusidő.)

  2. A szervezeti egységek a küldötteket a választással azonos eljárásban a ciklusidőn belül visszahívhatják, és a visszahívott helyére új küldöttet választhatnak.

  3. A megválasztott küldöttek személyi adatait – beleértve a ciklusidőn belül visszahívás után megválasztott küldött/ek adatait is – az Elnökségnek a szervezeti egység választásáról szóló jegyzőkönyvével egyidejűleg meg kell küldeni.

  4. A Küldöttgyűlésre szóló meghívókat a gyűlés előtt legalább 15 nappal ki kell küldeni. A meghívónak tartalmaznia kell a Küldöttgyűlés helyét, időpontját és tárgysorozatát.

  5. A Küldöttgyűlés ülései lehetnek rendesek és rendkívüliek.

8.1. Rendes Küldöttgyűlés évenként kell összehívni. A rendes ülések sorában négyévenként (a ciklusidő lejártakor) tisztújító Küldöttgyűlést kell tartani.

8.2. Rendkívüli küldöttgyűlés összehívására akkor kerül sor, ha a Társaság tagjainak több mint 1/3-át reprezentáló szervezeti egységek, az Elnökség vagy a Felügyelő Bizottság azt kezdeményezik s az erről szóló dokumentumot az ügyvezető elnökhöz eljuttatják. A kezdeményezéshez meg kell jelölni a rendkívüli küldöttgyűlés tervezett napirendjét (tárgysorozatát), a szervezeti egységnek a kezdeményezésről döntő rendezvénye jegyzőkönyvét és jelenléti ívét ill. a Felügyelő Bizottság ülésének határozatát a jelenléti ívvel.

8.3. A Küldöttgyűlés ülései nyilvánosak. A Küldöttgyűlés helyét, időpontját a Társaság honlapján közzé kell tenni.

  1. A Küldöttgyűlést az Elnökség hívja össze.

9.1. Rendes ülést az adott évben legkésőbb a közhasznúsági jelentés törvényben szabályozott elfogadásának határnapjáig kell összehívni.

9.2. Rendkívüli küldöttgyűlést a kezdeményezés átvételétől számított két hónapon belül kell összehívni.

9.3. A rendes és rendkívüli küldöttgyűlés összehívásának egyéb szabályai megegyeznek.

9.4. A Küldöttgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – az Elnökség intézkedés céljából összehívja. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Küldöttgyűlés összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ez esetben a Küldöttgyűlés összehívásának általános szabályait kell alkalmazni.

  1. A szabályosan összehívott Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek legalább 50%-a + 1 fő jelen van.

10.1. Határozatképtelenség esetén a Küldöttgyűlés azonos napirenddel 8 napon belül összehívható (megismételt küldöttgyűlés). Ekkor a Küldöttgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Erre a küldöttek figyelmét a meghívóban külön fel kell hívni.

10.2. Megismételt küldöttgyűlésen nem lehet dönteni a Társaság megszüntetéséről, vagyonáról.

10.3. Megismételt küldöttgyűlésen az Alapszabály megváltoztatásához és a Társaság tisztségviselőinek visszahívásához ill. megválasztásához a teljes küldöttlétszám alapján a küldöttek legalább 25%-ának egybehangzó szavazata szükséges.

  1. A határozatképes Küldöttgyűlés döntéseit – kivéve a 10. § 10.3., a 11.1., a 12. és a 13.1. alatti valamint a 12. § 6.1.3. alatti döntéseket – a jelenlévők 2/3-os többséggel, a tisztségviselők megválasztását ill. egyéb személyi kérdéseket kivéve nyílt szavazással hozza.

11.1. Amennyiben valamely küldött titkos szavazást kezdeményez, azt a levezető elnök vita nélkül szavazásra köteles bocsátani. Ha a határozatképes küldöttgyűlés egyszerű többséggel (50% + 1 fő) a kezdeményezést támogatja, a titkos szavazás lebonyolítását a levezető elnök elrendelni.

  1. A Küldöttgyűlés levezető elnökét, a Küldöttgyűlés elnökségét, ill. a Küldöttgyűlés munkabizottságait, jegyzőkönyv-vezetőjét és hitelesítőit a Küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel maga választja meg.

  2. A Küldöttgyűlés személyi kérdésekben döntéseit – kivéve a küldöttgyűlés levezető elnöke, a küldöttgyűlés elnöksége és munkabizottságai, jegyzőkönyv-vezetője és a jegyzőkönyv hitelesítői ügyében – titkos szavazással hozza meg.

13.1. Amennyiben személyi kérdésekben a szavazás eredménytelen, második fordulóra kerül sor. Ilyen esetben a határozatképes küldöttgyűlés egyszerű többséggel hoz határozatot.

  1. A Küldöttgyűlés hatásköre:

14.1. elfogadja a Társaság Alapszabályát és dönt annak módosításáról, valamint a Társaság megszűnéséről.

14.2. 4 évi időtartamra megválasztja az elnököt, az ügyvezető elnököt, az alelnököket (3 fő), az elnökségi tagokat (4 fő), a Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait, folyóirata szerkesztőbizottsága elnökét és a szerkesztőbizottság Társaság által delegált tagjait, a Szakmai Kollégium Küldöttgyűlés által megválasztandó tagjait.

14.3. dönt a Küldöttgyűlés munkájával összefüggő személyi kérdésekről (levezető elnök, Küldöttgyűlés elnöksége, jegyzőkönyv-vezető, hitelesítők, munkabizottságok tagjai, egyéb személyi kérdések),

14.4. dönt a Küldöttgyűlés által megválasztott személyek visszahívásáról;

14.5. megvitatja és elfogadja a Társaság munkájáról szóló beszámolókat, meghatározza a következő időszak legfontosabb feladatait;

14.6. megvitatja és elfogadja a közhasznúsági jelentést;

14.7. megvitatja és jóváhagyja a Társaság éves pénzügyi jelentését; költségvetését;

14.8. dönt a tagsági díjak összegéről és a fizetési kötelezettség alóli felmentésről;

14.9. dönt a tagdíj-vissza térítés elveiről;

14.10 dönt a szervezeti egységek nyilvántartásával összefüggő kérdésekben;

14.11 dönt a jogi személyiségű tagság kérdésében;

14.12 határozatot hoz a Társaság egészét érintő kérdésekben;

14.13 megtárgyalja és jóváhagyja a Felügyelő Bizottság jelentését;

14.14 napirendre tűzi azokat a javaslatokat, indítványokat, panaszokat, amelyek a Küldöttgyűlés előtt legalább 8 nappal beérkeztek az Elnökséghez;

14.15 dönt kizárás ügyében érkező fellebbezésről;

14.16 dönt az Etikai Bizottság által vizsgált ügyben hozott elnökségi döntésre vonatkozó fellebbezésről;

14.17 a Küldöttgyűlés tiszteletbeli elnök ill. tiszteletbeli tag címet adományozhat;

14.18 dönt a Társaság megszűnéséről, vagyonának sorsáról;

14.19 dönt mindarról, amit az egyesülési és közhasznúsági törvény a Küldöttgyűlés hatáskörébe utal.

15. A Küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amit a jegyzőkönyv-vezető, a Küldöttgyűlés levezető elnöke és két, a Küldöttgyűlés által választott küldött hitelesít.

16. A Küldöttgyűlés határozatait a határozatok tárában sorszámozva kell rögzíteni.

11. §

Az Elnökség

  1. A Küldöttgyűlésen megválasztott elnök, ügyvezető elnök, alelnökök, és elnökségi tagok együtt testületként a Magyar Pedagógiai Társaság Elnökségét alkotják.

  2. A Társaság munkájának folyamatosságáról az Elnökség gondoskodik.

2.1. Az Elnök képviseli a Magyar Pedagógiai Társaságot.

2.2. Az Ügyvezető Elnök felelős a Társaság Alapszabály szerinti működéséért. Munkáját az alelnökökkel és az elnökségi tagokkal munkamegosztásban látja el. Irányítja az iroda munkáját, gyakorolja a munkaviszony létesítése, megszüntetése, a bér megállapítása kivételével az egyéb munkáltatói jogokat.

2.3. Az alelnökök a Társaság szakterületi munkájáért felelősek. Munkájukat az ügyvezető elnök irányításával, az elnökségi tagokkal munkamegosztásban látják el. Az alelnökök munkamegosztását az alábbiak szerint kell meghatározni: szakmai-tudományos alelnök, egyben a felnőtt- és felsőoktatásban érintett szervezeti egységek támogatója, társadalmi kapcsolatokért és a szervezeti ügyekért felelős alelnök, egyben a közoktatásban érintett szervezeti egységek támogatója, a társaság szervezeti egységei közti belső kapcsolatrendszer támogatója,  kisgyermeknevelési ügyekért felelős alelnök.

2.4. Az elnökség nem tisztségviselő tagjai (a továbbiakban elnökségi tagok) az ügyvezető elnök irányításával, az alelnökökkel munkamegosztásban a Társaság munkájának szervezéséért, a társasági munka egy-egy szakterületéért felelősek.

2.4.1. Az elnökségi tagok szakterületi munkamegosztást az Elnökség a megválasztását követő első szabályosan összehívott ülésén kell kialakítani, és azt határozatban kell foglalni.

2.4.2. Az elnökségi tagok munkamegosztását az alábbi szakterületek szerint kell meghatározni:

2.4.2.1. a Társaság dokumentációs rendszerének gondozása (szervezeti egységek nyilvántartása, tagnyilvántartás, határozatok tára, emlékeztetők, jegyzőkönyvek, egyéb dokumentumok rendszere, stb.), szervezeten belüli horizontális kapcsolatok, együttműködés szervezése, a Vezetői Kollégium munkájának szervezése,

2.4.2.2. a Társaság belső és külső kommunikációja (Hírlevél szerkesztése, honlap gondozása, társasági események tömegkommunikációs megjelenítése, egyéb,)

2.4.2.3. Társasági szintű rendezvények, események, a Szakmai Kollégium munkájának szervezése

2.4.2.4. Forrásbővítés, gazdálkodás,

2.4.2.5. Szakmai-közéleti kapcsolatok, nemzetközi együttműködés,

2.4.3. Az Elnökség az elnökségi tagoknak egyéb feladatokat is delegálhat.

2.5. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökségi ülések helyét és időpontját a Társaság honlapján nyilvánosságra kell hozni.

  1. Az Elnökség tagjait a Küldöttgyűlés négyéves időtartamra választja.2

  2. Az elnökség tagjainak megbízatása megszűnik:

a. a megbízatás lejártával,

b. lemondással,

c. visszahívással,

d. elhalálozással.

5.

5.1. Az elnökség tagjainak megbízatása lejár a megválasztásukat követő negyedik évi rendes küldöttgyűlésen (tisztújító küldöttgyűlésen), az elnökség tagjaira vonatkozó érvényes szavazás eredményének ismertetésével.

5.2. Lemondással szűnik meg az elnökség tagjának megbízatása, ha a lemondását írásban az Elnökségnek bejelenti.

5.3. Visszahívással szűnik meg az elnökség tagjainak megbízatása, ha a választással azonos eljárásban a Küldöttgyűlés a visszahívásról dönt. Ebben az esetben az adott Küldöttgyűlésen helyére a küldöttek új elnökségi tagot választanak.

5.4. Ha az elnökség tagjának megbízatása lemondás vagy elhalálozás miatt szűnik meg, a soros Küldöttgyűlésen a küldöttek helyére új elnökségi tagot választanak.

  1. Az Elnökség ülései határozatképesek, ha a tagjainak 50%-a + 1fő jelen van, s a jelen lévők közt van az ügyvezető elnök vagy a szervezeti ügyekért felelős alelnök. Az üléseket az ügyvezető elnök vagy megbízása alapján a szervezeti ügyekért felelős alelnök vezeti.

6.1. Az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a Felügyelő Bizottság elnökét, és a Társaság folyóiratának főszerkesztőjét.

6.2. Az Elnökség ülésére az elnökségi tagok javaslata alapján az ügyvezető elnök tanácskozási joggal bárkit meghívhat.

6.3. Az Elnökségi ülés időpontját az ügyvezető elnök, tartós akadályoztatása esetén, megbízása alapján a szervezeti ügyekért felelős alelnök tűzi ki. Az üléseket szükség szerint, de legalább kéthavonta össze kell hívni. Az elnökségi ülések meghívóját legalább egy héttel az ülés előtt a tárgyalandó témák (napirendi pontok) megjelölésével együtt az elnökségi tagoknak és a meghívottaknak meg kell küldeni. Az elnökségi ülések összehívásáról és szabályszerű menetéről az ügyvezető elnök, távol létében a szervezeti ügyekért felelős alelnök gondoskodik.

6.4. Az elnökség ülését össze kell hívni, ha az elnökségi tagok több mint fele a tárgy megjelölésével azt írásban az ügyvezető elnöknél kezdeményezi.

6.5. Az Elnökség ülését a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén az Elnökség összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. Ez esetben az elnökségi ülés összehívásának általános szabályait kell alkalmazni.

  1. Az Elnökség hatásköre:

7.1 a küldöttgyűlések közti időszakban, a küldöttgyűlési határozatok alapján a Társaság ügyeiben – kivéve a küldöttgyűlési döntést igénylő kérdéseket – határoz, szervezi és irányítja a Társaság munkáját, segíti, koordinálja a szervezeti egységek tevékenységét, gondoskodik a működés anyagi-tárgyi feltételeiről,

 7.2 dönt a Küldöttgyűlés összehívásáról,

 7.3 előkészíti a Küldöttgyűlést, gondoskodik annak szabályszerű lebonyolításáról,

 7.4 szervezi a Szakmai Kollégium és a Vezetői Kollégium munkáját, dönt e fórumok összehívásáról,

 7.5 jóváhagyja az éves gazdálkodási tervet,

 7.6 dönt a Szakmai Kollégium éves programjáról,

 7.7 gondoskodik a Társaság szabályszerű gazdálkodásáról, vagyonáról,

 7.8 megbízza a tagnyilvántartásért felelős személyt,

 7.9 nyilvántartásba veszi az újonnan létrejövő szervezeti egységeket, a tagsági viszonyt kezdeményező jogi személyiségű szervezeteket s állásfoglalásra ezen ügyeket a Küldöttgyűlés elé terjeszti,

 7.10 a tagnyilvántartás alapján javaslatot tesz a Szakmai Kollégiumnak a Küldöttgyűlésen megválasztandó létszámára,

 7.11 dönt a tagsági viszony kizárással történő megszüntetéséről,

 7.12 etikai vétség gyanúja esetén eseti megbízatással Etikai Bizottságot hoz létre, vizsgálatot rendel el, s a vizsgálat alapján szükség szerint intézkedéseket hoz ill. kezdeményez.

 7.13 dönt a Társaság gazdasági tevékenysége során a tagoknak biztosítható kedvezményekről,

 7.14 javasolja a Küldöttgyűlésnek a tagsági díj fizetése alóli felmentést,

 7.15 dönt az eredeti szándék szerint időleges szervezeti egység/ek nyilvántartásba vételéről.

 7.16 dönt az elnökségi tagok munkamegosztásáról, a delegált feladatokról,

 7.17 gyakorolja az irodavezető esetében a munkaviszony létesítésével, megszüntetésével és bérének megállapításával összefüggő jogokat,

  1. Az Elnökség tevékenységéről a Küldöttgyűlésen beszámol a küldötteknek. A beszámolókat a Társaság Hírlevelében közzé kell tenni.

Az elnökségi döntések meghozatalához a határozatképes elnökség egyszerű többsége szükséges. Az Elnökség döntéseit nyílt szavazással hozza, kivéve a személyi döntéseket, ill. ha az elnökség tagjai közül bárki az adott tárgyban titkos szavazást kezdeményez. Ebben az esetben az ülést vezető elnökségi tag vita nélkül titkos szavazást rendel el. Ha az elnökségi döntések alkalmával szavazategyenlőség alakul ki, akkor az elnök szavazata, távolléte esetén az ügyvezető elnök szavazata, mindkettőjük távolléte esetén a szervezeti ügyekért felelős alelnök szavazat dönt.

  1. Az elnökségi ülésekről emlékeztetőt kell készíteni, melyet a tagoknak, a szervezeti egységek vezetőinek, a Felügyelő Bizottság elnökének meg kell küldeni.

  2. Az Elnökség a határozatait a Határozatok Tárában sorszámozva rögzíti. A határozat alaki kelléke a szavazás eredményének megjelölése, a mellette, ellene szavazók, a tartózkodók név szerinti felsorolása.

10.1. A határozatokat meg kell küldeni a szervezeti egységek vezetőinek és a Felügyelő Bizottság elnökének, szerkesztett formában közzé kell tenni a Társaság folyóirata mellékleteként megjelenő Hírlevélben.

 

12. §

Szakmai Kollégium

  1. A Szakmai Kollégium a Magyar Pedagógiai Társaságban ill. a Társaság körül tömörült  jeles, elismert szakemberek testülete.

  2. Célja a széleskörű szakmai vita lehetőségének biztosítása, a  nevelés-ügyet, pedagógiát érintő  fontos kérdésekben a Magyar Pedagógiai Társaság szintjén megfogalmazódó  álláspontok kialakítása, tapasztalatok, információk, vélemények cseréje, javaslatai, ajánlásai, állásfoglalásai kialakításával a szakmai és laikus közvélemény orientálása.

  3. A Kollégium évente legalább két alkalommal ülésezik. Az üléseket az Elnökség hívja össze, és dönt a levezető elnökségről. A Szakmai Kollégium a megjelentek számától függetlenül munkaképes. A Társaságra, annak szervezeti egységeire vonatkozó határozatokat, döntéseket nem hoz.

  4. A Szakmai Kollégium feladatai:

4.1. szakmai vélemény-nyilvánítási lehetőségek megteremtése,

4.2. szakmai ajánlások, állásfoglalások készítése,

4.3. szakmai kutatások bemutatása, megvitatása, 

4.4. publikációk bemutatása, megvitatása,

4.5. nézőpontok ütköztetésének megszervezése.

  1. A Szakmai Kollégium létszáma az MPT tradícióját idézi, állandó tagsága a tisztújító Küldöttgyűlés évében meghatározott 100 fő. Amennyiben köztes (nem tisztújító) Küldöttgyűlésen a nyilvántartott szervezeti egységek változása indokolja, a Szakmai Kollégium létszáma a 100 főtől eltérhet.

  2. A Szakmai Kollégium állandó tagságának összetételét a tisztújító küldöttgyűlés alkalmával regisztrált taglétszám alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

6.1. Állandó tagságát alkotják:

6.1.1. a szervezeti egységek által delegált 1-1 tag,

6.1.2. a szervezeti egységekben minden további megkezdett 50 fő regisztrált taglétszám felett további egy fő delegált tag,

6.1.3. a Küldöttgyűlés 4 évente (a tisztújító Küldöttgyűlésen) közvetlenül választ tagokat elismert szakmai-közéleti szerepet betöltő tagjai közül. Ez a létszám a 6.1.1. és a 6.1.2. pont alapján számított és összeadott létszámot egészíti ki 100 főre. A Küldöttgyűlésen a küldöttek a Szakmai kollégium tagjait a leadott szavazatok sorrendje alapján választják meg.

6.2. Változó tagságát alkotják a megvitatásra felvett témák, szakmai ügyek hozzáértő szakemberei, akik eseti jelleggel az elnökség ill. a szervezeti egységek felkérésére vesznek részt a Szakmai Kollégium munkájában.

  1. A Szakmai Kollégium munkájának koordinációját  a szakmai-tudományos tevékenységért felelős alelnök látja el. A szervezési feladatokat az Elnökség által e feladattal megbízott tagja látja el.

  2. A Szakmai Kollégium állandó tagjai közül bárki javasolhat  vitára témát, amit az alelnök részére kell továbbítani. A Szakmai Kollégium éves programjáról az Elnökség dönt.

  3. A Szakmai Kollégium munkáját az Elnökség beszámolója alapján a Küldöttgyűlés évente értékeli.

 

13. §

Vezetői Kollégium

  1. A Vezetői Kollégium a Társaság Küldöttgyűlése által nyilvántartásba vett szervezeti egységei vezetőinek testülete.

  2. A Vezetői Kollégium évente két alkalommal ülésezik.

  3. A Vezetői Kollégium működésének célja az MPT tevékenységét illető  koordináló, döntés-előkészítő, értékelő tevékenységek biztosítása. A Társaságra, a szervezeti egységekre vonatkozóan döntéseket, határozatokat nem hoz.

  4. A Vezetői Kollégium feladatai:
    4.1. információáramlás segítése,
    4.2. tervező-szervező munka koordinálása,
    4.3. egységek közötti kapcsolatok erősítése, fejlesztése,
    4.4. tapasztalatcserék kialakításának segítése,
    4.5. döntés-előkészítési anyagok készítése,
    4.6. a Szakmai Kollégium munkájának segítése,
    4.7. a Szakmai Kollégium eredményeinek nyilvánosságra hozása érdekében tevékenységek vállalása,
    4.8. Elnökség munkájának segítése értékelő, fejlesztő tevékenységek végzésével.    

  5. A Vezetői Kollégium tagjai:
    5.1. a szervezeti egységek vezetői,
    5.2. az Elnökség tagjai.

  6. A Vezetői Kollégium munkájának nincs létszám-normája.

  7. A Vezetői Kollégium munkáját a szervezeti ügyekért felelős alelnök koordinálja, a szervezési feladatokat az Elnökség által e feladattal megbízott tagja látja el.

  8. A Vezetői Kollégiumot az Elnökség hívja össze, ülését az ügyvezető elnök vagy megbízatása alapján a szervezeti ügyekért felelős alelnök vezeti.

  9. A Vezetői Kollégium munkáját az Elnökség beszámolója alapján a Küldöttgyűlés értékeli.

14. §

A Felügyelő Bizottság

  1. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Magyar Pedagógiai Társaság működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

  2. A Felügyelő Bizottság öt tagú, munkája során testületként jár el. Elnökét és a tagokat a tisztújító Küldöttgyűlés négy évre (a ciklusidőre) választja meg.3

  3. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább kétszer tartja üléseit. A Felügyelő Bizottságot össze kell hívni, ha azt a Felügyelő Bizottság elnöke, tagjainak 3/5-e írásban, a tárgy megjelölésével kéri, illetve ha a Társaság Elnöksége azt a téma megjelölésével kezdeményezi.

  4. A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak 3/5-e jelen van.

  5. A Felügyelő Bizottság határozatait nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.

  6. A Felügyelő Bizottság határozatairól nyilvántartást kell vezetni, melyeket a Társaság irattárában 15 évig kell megőrizni.

  7. A Felügyelő Bizottság elnöke a Társaság elnökségi ülésein, a Vezetői Kollégium ülésein részt vehet, illetve részt vesz, ha a jogszabály így rendelkezik.

  8. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról tudomást szerez, hogy

8.1. a Társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a Társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,

8.2. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

  1. Az intézkedésre jogosult vezető vagy működtető szervet a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető vagy működtető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

  2. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

 

15. §

A testületi összeférhetetlenség

  1. A testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a tagsági viszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

  2. A Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja

2.1. nem lehet az Elnökség, szervezeti egység vezetőségének tagja,

2.2. nem állhat a Társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (ha jogszabály másképp nem rendelkezik),

2.3. nem részesülhet a Társaság cél szerinti juttatásából, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a Társaság által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást.

A fenti összeférhetetlenségi kikötések a 12.§ 2. pontjában meghatározott személyek hozzátartozójára is vonatkoznak.

  1. Nem lehet a Társaság tisztségviselője az a személy, aki két éven belül olyan létező vagy – két éven belül – megszűnt, más közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. Erről tisztségviselővé jelölése esetén nyilatkoznia kell.

  2. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

16. §

Etikai Bizottság

  1. A Társaság bármely tagjának, szervezeti egységének indítványára az Elnökség eseti megbízatással Etikai Bizottságot hozhat létre. Az Etikai Bizottság elnökét és tagjait név szerinti szavazással kell megbízni.

  2. Az Etikai Bizottság az indítványban megjelölt tárgyban 30 napon belül vizsgálatot folytat le. A vizsgálat lezárását követően 8 napon belül a Bizottság összeállítja jelentését, melyet átad az ügyvezető elnöknek. Az ügyvezető elnök a jelentést a soros elnökségi ülés tárgysorozatába veszi. A jelentést tárgyaló elnökségi ülésre az Etikai Bizottság elnökét meg kell hívni.

  3. Ha az Etikai Bizottság vizsgálatában érintett személy vagy egyéb szereplő az elnökségi döntéssel nem ért egyet, a döntéssel szemben jogorvoslatért az Elnökségnek címzett beadvánnyal a soros Küldöttgyűléshez fordulhat.

  4. Az Etikai Bizottság megbízatása a vizsgálati jelentés elnökségi ülési tárgyalásának lezárásával megszűnik.

 

17. §

A Társaság gazdálkodása

  1. A Társaság az éves gazdálkodási terv alapján tagdíjakból, támogatásokból, pályázati bevételekből, felajánlott személyi jövedelemadó részből és gazdasági tevékenységéből származó jövedelméből gazdálkodik.

  2. A gazdálkodási terv összeállításáért az ügyvezető elnök a felelős, azt az Elnökség hagyja jóvá. A gazdálkodásról az Elnökség évente beszámol a Küldöttgyűlésnek.

  3. A tisztségviselők bérjellegű juttatásairól (tiszteletdíj) a Küldöttgyűlés dönt.

  4. A Társaság tartozásáért saját vagyonával felel. A tagok a Társaság tartozásaiért tagdíjuk mértékéig felelnek.

  5. Önálló jogi személyiségű szervezeteinek tartozásaiért a Társaság saját vagyonával nem felelős.

  6. A tagsági díjból származó bevételnek a szervezeti egységek feladatai teljesítését szolgáló része felosztásának elveiről a Küldöttgyűlés dönt.

  7. A Társaság befektetési tevékenységet nem folytat.

  8. A Társaság gazdasági tevékenysége során tagjai részére kedvezményeket biztosíthat. E kedvezményekről a szervezeti ügyekért felelős alelnök javaslata alapján az Elnökség dönt.

  9. A Társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy az Alapszabályban meghatározott egyéb célok megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

  10. A Társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja.

  11. A Társaság gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsát ki.

18. §

Az iroda

  1. A Társaság szervezési, pénzügyi és adminisztratív munkájának lebonyolítására, koordinációjára, a tagnyilvántartás vezetésére Irodát működtethet, alkalmazottat foglalkoztathat. Az Iroda tevékenységét az ügyvezető elnök irányítja és gyakorolja az egyéb munkáltatói jogkört.

  2. A Küldöttgyűlésről és az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a megjelent szavazásra jogosult tagok számát (az elnökségi ülések estén név szerint), tárgyalt napirendeket, a hozott határozatok (döntések) pontos tartalmát, a döntések időpontját, a döntések hatályát, jelölve a támogatók az ellenzők és a tartózkodók számát is. Az elnökségi határozatok estén a jegyzőkönyvnek név szerint kell tartalmaznia a döntéshozatalban részt vevő elnökségi tagok állásfoglalását. A küldöttgyűlési jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és két, a Küldöttgyűlés által megválasztott tag, az elnökségi ülések jegyzőkönyvét a jegyzőkönyv-vezető és az ügyvezető elnök hitelesíti. A Társaság archívumának részeként a jegyzőkönyvekbe foglalt határozatokat folyamatos számozással – a fent megjelölt tartalmakkal – a Határozatok Könyvében kell vezetni. A jegyzőkönyveket a Társaság irattárában tizenöt évig kell megőrizni, ezt követően az Elnökség dönthet az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum számára történő felajánlásról.

  3. A küldöttgyűlési, és az elnökségi döntéseket a döntést követően 15 napon belül az érintettekkel írásban közölni kell. A döntések nyilvánosságra hozatala szerkesztett formában az Új Pedagógiai Szemle mellékleteként megjelenő társasági Hírlevélben történik.
    A Társaság működéséről, munkájáról az igénybe vehető szolgáltatásokról, a tagságot és a nyilvánosságot az Új Pedagógiai Szemle mellékleteként megjelenő Hírlevelén keresztül és egy országos napilapban tájékoztatni kell. Ugyancsak a Hírlevélben kell közzé tenni a Társaság munkájával kapcsolatos beszámolókat.

  4. A Társaság irataiba az ügyvezető elnökkel folytatott egyeztetés alapján lehet betekinteni.

  5. A Társaság szolgáltatásait igénybe venni kívánó természetes és jogi személyek, igényüket a Társaság irodáján kell, jelezzék. Az igénybevételről, a Társaság ügyvezető elnöke, illetve az ő felhatalmazása alapján, a szervezeti ügyekért felelős alelnök dönt. A Társaság működési módját, szolgáltatásainak igénybevételi módját és beszámolóit az Új Pedagógiai Szemle Hírlevelében hozza nyilvánosságra.

  6. A Társaság levelezésében a papír alapú és az elektronikus levelezést azonosnak kell tekinteni. Az éves adategyeztetés során a tagoknak nyilatkozniuk kell arról, hogy a két levelezési forma közül melyiket igénylik.

Záradék:

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló törvény előírásai az irányadók.

Budapest, 2018. május 26.

Trencsényi László
elnök

 

1 Hatályos, az MPT 2018. május 25-i küldöttgyűlése által jóváhagyott, egységes szerkezetbe foglalt dokumentum. A küldöttgyűlés a tisztújítás eredményeként a 11. § 3. ponthoz, valamint a 14. 2. ponthoz csatolt jegyzetet módosította, a megválasztott elnökség és a felügyelő bizottság adatait. Lásd a 2., valamint a. 3. sz. jegyzetet

2 A 2018. évi küldöttgyűlésén megválasztott tisztségviselők: az MPT elnöke: Trencsényi László (1204 Bp. Tátra tér 5-8.); az MPT ügyvezető elnöke: Fábry Béla (2151 Fót, Temesvári u. 23/a.); az MPT alelnökei: Borbély-Pecze Bors Tibor (1142 Bp. Kassai u. 9.) Kraiciné Szokoli Mária (1121 Bp. Költő u. 18/a.); Villányi Györgyné (1156 Bp. Nyírpalota u. 40.), az MPT elnökségének tagjai: Bőszéné Szatmáry-Nagy Anikó (9400 Sopron, Sziget köz 3-2.); Kisné Bernhardt Renáta (5100 Jászberény, Pest u. 13.), Somogyi Zsuzsa (1055 Bp. Kossuth tér 16-17.); Turcsik Katalin (2040 Budaörs, Nádasdülő st.19.)

 

3 Elnök: Novák István (1037 Bp, Remetehegyi u. 47.), tagok: Beáné Losonczi Katalin (1046 Bp. Hajló u. 2-8.), Miskolcziné Jakab Anikó (1048 Bp. Lakkozó u. 28.), Platthy Ivánné (2000 Szentendre, Zúzmara u. 15/a.), (Turi Ibolya dr. 1196 Bp. Árpád u. 193.) póttag: Pócsik Orsolya (4032 Debrecen, Lehel u. 4.)