Általános iskolások pályaorientációja és szakmunkások pályakezdése műhelybeszélgetés

A Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs Szakosztályának összefoglalója
2017. november 24.

Makó Ágnes a MKIK GVI vezető kutatója előadásában először az MKIK GVI 7. osztályos gyerekek körében végzett pályaorientációs kutatásáról beszélt. 2014 óta végeznek évente 9000 fős mintán vizsgálatot, amely önkitöltő kérdőíves megkeresésre épül. A tanulók 2/3-a szüleivel beszél a továbbtanulásról. A szülők a gyerekek megélhetését és érdeklődésének megfelelő pályaválasztást is fontosnak tekintik. Az apa iskolai végzettsége és a középfokú iskolatípusra orientálás alapvetően összefügg. A hetedikes gyerekek 84%-a szeretne érettségit szerezni.

Ebből a vizsgálatból másodelemzéssel szegénységi kitettséget mért a GVI. A cél a továbbtanulási elképzelések és a szegénység összefüggéseinek elemzése volt. Az így összeállított 8 itemes szegénységi deprivációs index alapján a megkérdezett tanulók 9.7%-a legalább öt elemet nélkülöz az életéből, a vizsgálatban az ő inspirációikat hasonlították össze a többiekével. Az értékelésből jól látszik, hogy a szegény gyerekek továbbtanulásai tervei 1/3 évvel alacsonyabbak, mint minden más szempontból hasonló társaiké. A nem szegény gyerekek felsőoktatási részvételi tervei 1,5-szer nagyobbak, mint a szegényeké. A szegény gyerekek esetében kétszer nagyobb az esély a hároméves szakképzésre. Ezen belül az iskolázatlan apák gyerekei még inkább kitettek. A kérdőív nem tartalmaz jelenleg kérdést a szakképzési ösztöndíjra.

2009 óta zajlik a végzett fiatalok munkaerő-piaci helyzetének vizsgálata. A mintában csak a minden megyében korlátozás nélkül támogatott szakmákban tanulószerződéssel tanuló szakmunkások (70 % szakközépiskolát végzett, 30 % szakgimnázium után szakmát szerzett fiatal) vannak. Itt a minta 2000-3000 fős. A megkérdezés a középfokú szakképzés befejezése után 19 hónappal történik (2012-ig 9 hónap után kérdeztek). A GVI 2018-tól pályakövetéses vizsgálat indítását tervezi. A fiatalok 63%-a dolgozik, 13% munkanélküli, 18% továbbtanul. A 3.8-as átlag feletti tanulmányi eredmény valószínűsiti az elhelyezkedést vagy a továbbtanulást.

A szakmaválasztásnál 70% tehetséget érzett a szakmához, 45% szülői tanácsra döntött. pályaválasztási tanácsadáson csak 4% vett részt.

Makó Ágnes saját vizsgálata a GVI korábbi adatbázisai alapján 10.000 fős mintán a 2009-2013 közötti szakiskolásokat vizsgálta. Hipotézise szerint a tanuló korábbi elköteleződése határozza meg a későbbi szakmai beválást. Az elkötelezettek 1,14-szer több eséllyel dolgoztak, mint a többiek. Az elkötelezettség 1,8-szorosra növeli a szakmában való elhelyezkedés esélyét. Az iskola a társadalmi hátrányokat nem kompenzálja, inkább felerősíti. A szegény gyerekek tömegesen kerülnek be az érettségit nem adó szakképzésbe. Ugyanakkor pontosan ezek az iskolák több pedagógiai erőforrást igényelnének a felzárkóztatáshoz.

Makó Ágnes prezentációja itt tekinthető meg.

Mártonfi György prezentációja

Mártonfi György az OFI nyugalmazott kutatója tartott korreferátumot. Az általános iskolások kérdőíves megkeresés korosztályból adódóan magában hordoz veszélyeket, de az összefüggések módszertanában ugyanazt az eredményt hozza. Az 1998-tól a rendszerváltás után bevezetett 8+2+2 -ide értve az általános és szakképzést is – képzési struktúra erodálódott. A MKIK már a 2010-es politikai váltás előtt is kritizálta az új 12 éves iskoláztatást, amelynek visszabontása meg is történt a 2013-as új szakképzési törvénnyel. A szakgimnázium is távolabb került a gimnáziumtól és a 2+2-es világbanki szakközépiskolai modell elvetésre került, amelyet a lakosság nem feltétlenül utasít el. Az 1985-ben kiadott pályaválasztási tájékoztatók nagyon hasonlítanak a maiakra. A megvalósuló középiskolai jelentkezések azonban a 80-as évek közepén már arról tanúskodnak, hogy a keretszámokat nem sikerült feltölteni. Kulcsszó a munkaerőtervezés és Timár János munkássága, a beiskolázási számokat ez a gondolkodás természetesnek tartotta. E hagyományt viszik tovább a kongruenciavizsgálatok. 2001-ben az RFKB felállításával erősödött a korábbi OT szemlélete, amely a munkaerő-tervezést ismét célként jelölte ki. Az előadó Mérei Ferenc korai munkásságát idézte; a gyermek alkalmasságának megállapításár csak hónapokon át tartó megfigyelés teszi lehetővé és csak akkor van értelme, ha a választott szakképzés a tanulószerződés első időszakában még korrigálható. A tanulókkal meg kell ismertetni a pályákat, amely csak részletes gyakorlással ismerhető meg, egyszeri gyárlátogatásokkal nem lehet célba érni, írta Mérei Ferenc az 1930-as években. A végzett szakmunkástanulók tanulmány kapcsán idézte a bevezetőt, mely szerint a cél a tervezés javítása – véleménye szerint azonban, a munkaerőigény 5-10 évre előre nem tervezhető, így ezek a munkák inkább hatalmi legitimációs eszköznek tekinthetők. Az uniós szakképzéspolitika két célja a) felkészítés az egész életen át tartó tanulásra, b) adott munkaköri csoportok irányába való beilleszkedés. A dán példa azt mondja, hogy 30-40 éves korára legyen kész valaki a stabil pályavitelre. A korai pályaválasztást az európai példák nem támasztják alá. A rugalmas tanulási utak kialakítása megakadt. Dániában az átlagos belépés a duális szakképzési rendszerbe 21-22 év, a kilépés 26 év. A dán rendszerben a pályaorientáció összekapcsolódik a második eséllyel, a tanulásba való újbóli bekapcsolódás lehetőségével. Az előadó a GVI tanulmányok konkrét pontjait citálva emelte ki, hogy az elemzések inkább leíró, mint elemző jellegűek. A hiányszakma értelmezését szintén vitatta az előadó. A tanulmányok javítása kapcsán az előadó az alábbiakra hívta fel a figyelmet; a többdimenziós elemzések lehetősége, a munkaerőpiac felszívó hatásának változásai, a szakközépiskolai és szakgimnáziumi szakképzés külön-külön elemzése.

Elhangzott kérdések

A szakmunkástanulók szegényi kockázatai kapcsán érdemes lenne a kulcstényezőket kiemelni, amely a gyermekszegénység elleni beavatkozás kapcsán is felhasználható lenne, ill. javíthatná az iskola kiegyenlítő funkcióját. Folyamatos kérdés, hogy a tanulókat a hiányszakmákhoz érdemes e mérni, vagy általában a középfokon tanulható képesítésekhez. A középfokú végzettség megszerzése nem azonos a foglalkoztathatósággal. A 7. osztályosok megkérdezése, tekintettel arra, hogy kiskorúak, felveti a szülői beleegyezés igényét is.

Budapest, 2017. 11. 24.

Kategória: Pályaorientációs Szakosztály | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?