Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatáról

A Magyar Pedagógiai Társaság Elnöksége álláspontja a hetven éve elfogadott Nyilatkozatról

 

Hetven éve, 1948 december 10-én írták alá a még fiatal szervezet, az Egyesült Nemzetek Szervezete máig egyik legfontosabb dokumentumát, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.

A dokumentum a színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül minden embert megillető legfontosabb alapvető polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat foglalja össze. A dokumentum műfaja „nyilatkozat”, azaz jogérvényessége nincs. Mégis, a második világháborút követően óriási jelentősége volt annak kinyilatkoztatása, hogy a Földön élő minden embert mindentől függetlenül azonos jogok illetnek meg. Különös fontosságot adott a nyilatkozatnak, hogy ebben az időben az emberek közötti jogi- és a tényleges megkülönböztetés a világ legtöbb országában valóság volt. Az emberi-jogi aktivisták küzdelmének eredményeként, a Nyilatkozat alapján az ENSZ 1966. december 16-án fogadta el a két, kötelező jogérvényességgel bíró dokumentumot, a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát és a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egységokmányát. Az Magyar Pedagógiai Társaság az emberi jogok érvényesítése folyamatának tekinti különösen az 1989. november 20-án elfogadott A Gyermek Jogairól Szóló Egyezményt, mely Freinet és Korczak munkásságát követve specifikálja a jogképességgel nem rendelkező emberek – gyermekek – jogait, különösen a méltányos bánásmód, a véleményalkotás, a részvétel és a világnézet-választás szabadságát és e jogok biztosítása tekintetében a jogképességgel rendelkező emberekkel, szervezetekkel, intézményekkel szemben megfogalmazható jogilag releváns követelményeket.  

A Magyar Pedagógiai Társaság a magyarországi nevelésügyi folyamatok alakulásának szempontjait elemezve fontosnak tartja felhívni a figyelmet mind a Nyilatkozat mind a két Egységokmány, mind a Gyermekjogi Egyezmény jelentőségére.

A művelődéshez való jog az egyik az alapvető emberi jogok közül. A jog biztosítja az ingyenes és kötelező általános iskolai tanulmányokat, a mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatást, illetve az általános iskolai oktatásból kimaradt személyek számára alapfokú tanulmányokat, a XXI. századi követelményeknek megfelelően az életen át tartó tanulás lehetőségét. A művelődéshez való jog az oktatáshoz való hozzáférés mellett kizárja az oktatás terén bármilyen megkülönböztetést és magában foglalja az oktatási követelmények és elvárások megállapítását, illetve az oktatásban szereplők bizonyos mértékű anyagi támogatását. A művelődéshez való jog, amellett, hogy alapvető jog, más emberi jogok érvényesülésének alapvető feltétele és eszköze.

Az MPT Elnökségének álláspontja szerint az un. 4A kritériumrendszer – available, accessible, acceptable, adaptable – alapján hazánkban mind az oktatási rendszer, mind az iskola, mind az egyes társadalmi csoportok valamint az egyes gyermekek szintjén is a művelődéshez való hozzáférés, a gyermeki jogok érvényesítése tekintetében sok tennivaló van. Aggodalommal tapasztaljuk, hogy a folyamatok nem a jogegyenlőség biztosításának irányába, hanem a jogilag, és erőteljesen a mindennapok gyakorlatában a megkülönböztetés irányába haladnak.

Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának ünnepén e jelenségre tartottuk fontosnak felhívni a figyelmet.

 

Budapest, 2018. december 17.                       

                                                                  Magyar Pedagógiai Társaság Elnöksége

A Magyar Pedagógiai Társaság Elnöksége álláspontja a hetven éve elfogadott Nyilatkozatról

 

Hetven éve, 1948 december 10-én írták alá a még fiatal szervezet, az Egyesült Nemzetek Szervezete máig egyik legfontosabb dokumentumát, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.

A dokumentum a színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül minden embert megillető legfontosabb alapvető polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat foglalja össze. A dokumentum műfaja „nyilatkozat”, azaz jogérvényessége nincs. Mégis, a második világháborút követően óriási jelentősége volt annak kinyilatkoztatása, hogy a Földön élő minden embert mindentől függetlenül azonos jogok illetnek meg. Különös fontosságot adott a nyilatkozatnak, hogy ebben az időben az emberek közötti jogi- és a tényleges megkülönböztetés a világ legtöbb országában valóság volt. Az emberi-jogi aktivisták küzdelmének eredményeként, a Nyilatkozat alapján az ENSZ 1966. december 16-án fogadta el a két, kötelező jogérvényességgel bíró dokumentumot, a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát és a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egységokmányát. Az Magyar Pedagógiai Társaság az emberi jogok érvényesítése folyamatának tekinti különösen az 1989. november 20-án elfogadott A Gyermek Jogairól Szóló Egyezményt, mely Freinet és Korczak munkásságát követve specifikálja a jogképességgel nem rendelkező emberek – gyermekek – jogait, különösen a méltányos bánásmód, a véleményalkotás, a részvétel és a világnézet-választás szabadságát és e jogok biztosítása tekintetében a jogképességgel rendelkező emberekkel, szervezetekkel, intézményekkel szemben megfogalmazható jogilag releváns követelményeket.  

A Magyar Pedagógiai Társaság a magyarországi nevelésügyi folyamatok alakulásának szempontjait elemezve fontosnak tartja felhívni a figyelmet mind a Nyilatkozat mind a két Egységokmány, mind a Gyermekjogi Egyezmény jelentőségére.

A művelődéshez való jog az egyik az alapvető emberi jogok közül. A jog biztosítja az ingyenes és kötelező általános iskolai tanulmányokat, a mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatást, illetve az általános iskolai oktatásból kimaradt személyek számára alapfokú tanulmányokat, a XXI. századi követelményeknek megfelelően az életen át tartó tanulás lehetőségét. A művelődéshez való jog az oktatáshoz való hozzáférés mellett kizárja az oktatás terén bármilyen megkülönböztetést és magában foglalja az oktatási követelmények és elvárások megállapítását, illetve az oktatásban szereplők bizonyos mértékű anyagi támogatását. A művelődéshez való jog, amellett, hogy alapvető jog, más emberi jogok érvényesülésének alapvető feltétele és eszköze.

Az MPT Elnökségének álláspontja szerint az un. 4A kritériumrendszer – available, accessible, acceptable, adaptable – alapján hazánkban mind az oktatási rendszer, mind az iskola, mind az egyes társadalmi csoportok valamint az egyes gyermekek szintjén is a művelődéshez való hozzáférés, a gyermeki jogok érvényesítése tekintetében sok tennivaló van. Aggodalommal tapasztaljuk, hogy a folyamatok nem a jogegyenlőség biztosításának irányába, hanem a jogilag, és erőteljesen a mindennapok gyakorlatában a megkülönböztetés irányába haladnak.

Az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának ünnepén e jelenségre tartottuk fontosnak felhívni a figyelmet.

 

Budapest, 2018. december 17.                       

                                                                  Magyar Pedagógiai Társaság Elnöksége

 

Kategória: MPT Elnökség | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?