Az ifjúságsegítő szakma keletkezéstörténetéhez

Hagyománykeresőben…

Forrás: Tejfoggal kőbe……A Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma tájékoztatója, 1996/3. sz.

 

 

 

Az ifjúsági szakemberképzés esélyei  a felsőoktatásban, menedzselés és ifjúságpolitika

(Vázlatos összefoglaló a Nyitott Képzések Egyesület tagjai és pártolói számára)

 

A konferenciát a Csokonai Vitéz Mihály Tanító­épző Főiskola ‘I’ársadalomtudornányi és Közművelődési Tanszéke, a Magyar Drámapedagógiai Társaság és a Nyitott képzések Egyesület szervezte Kaposvárott. ‘ .

Az ifjúságsegítő szakmai csoport az alábbi kérdésekre keresett választ:

– Mi jellemzi a fiatalok életesélyeit a mai magyar társadalmi-gazdasági környezetben?

– Melyek az állami szerepvállalás színterei?

– Milyen összetevők határozzák meg az ifjúságpolitikai koncepciót, az oktatási-képzési-átképzési stratégiákat és a nem-kormányzati ifjúsági szervezetek ifjúságsegítő tevékenységét.

1.) A konferenciát Komáromi Gabriella fői­gazgató nyitotta meg. Jávorszki András a Társa­dalomtudományi és Közművelődési Tanszék veze­tője méltatta a tanszéken indított drámapedagó­giai és ifjúságsegítő képzés jelentőségét.  2.) Koncz István államtitkár az ifjúságpoliti­ka és a kormányzati feladatok új irányáról be­szélt. Az elhangzottakról a Magyar Nemzet már­cius 23. számában olvasható összefoglaló, melyet Gulyás József készített. 3.) Maksay Klára főiskolai adjunktus, a Nyi­tott Képzések Egyesület elnökségi tagja, a kapos­vári képzés elindítója összefoglalta a kétéves, kísérleti, posztgraduális képzés tapasztalatait.

Elemezte a tananyag kialakítása során felmerült nehézségeket. A gyakorlati jellegű képzési egysé­gek arányának növelését javasolta. Beszélt az ifjúsági csoportok mélyebb megismerését segítő gyakorlóhelyek, a tankönyvek és egyéb oktatási segédanyagok hiányáról. A konferencián résztve­vő, végzett hallgatók megerősítették az ilyen jelle­gű képzések szükségességét, de többen felvetették az akkreditáció körüli nehézségeket, valamint a kapott diploma használhatóságának kérdését.

4.) Gábor Kálmán szociológus az európai makrofolyamatokba ágyazva mutatta be a hazai helyzetet. Az ifjúsági korosztályra jellemző főbb’ folyamatok felvázolásával a fiatalokkal foglalkozó szakemberek, kutatások szükségességét erősítet­te meg. (A témáról a kutatónak több publikációja is megjelent.)

5.) Pordány Sarolta, a Nyitott Képzések  Egyesület ügyvezetője a hazai ifjúsági klubvezető képzések történetét foglalta össze jelezve a képzés korábbi trendjeit, tartalmi, szervezeti hagyomá­nyait. A jelenlegi helyzettel kapcsolatban elmond­ta, hogy tisztázatlan a felsőfokú végzettséggel ren­delkező ifjúsági szakemberek foglalkoztatása, he­lyük a magyar foglalkoztatási struktúrában. Fel­vetette a leendő középfokú, illetve felsőfokú vég­zettséggel rendelkezők munkája közötti különb­ségtétel nehézségeit. Ugyanakkor megerősítette, hogy a nem régen elfogadott ifjúsági közösségszervezőképzés, amely a közművelődési ágazati szakemberképzés keretében kapott helyet a szakképzési törvényben, komoly lehetőségeket rejt magában.

Jelenleg ugyanis a fiatalok, más intézményhálózat  híján elsősorban a művelődési ház hálózat infrastruktúráját tudják csak használni saját rendezvényeik, aktívitásaik megvalósítására. Szerinte egy új, ágazatoktól  független, általános ifjúságimunkás-képzés elindításához és annak a hazai foglalkoztatási struktúrába történő illeszkedéséhez hiányzik az erős ifjúsági lobby.

6.) Clarke Frampton, a Belfasti Továbbképző Központ ifjúsági szakemberek számára szervezett  képzéseinek tartalmát mutatta be. Egyúttal ismertette a Nagy- Britanniában, a 80-as évek végén kialakított ifjúságpolitikai alapelveket, amely szerint az ifjúsági munkát (youth work) informális’tanulásnak tekintik, amely során a fiatal újabb lehetőséget kap arra, hogy képezze magát, különböző önkéntesen választott aktivitásokban vegyen részt, illetve szociális segítő munkát végezzen. El­mondta, hogy náluk az ifjúsági munka szorosan kapcsolódik az oktatásban és a gyakorlatban is a  közösségi munkához (community work). Céljuk, hogy közösségi célok ‘megvalósításéra buzdítsák a  fiatalokat. Az ifjúsági munkások alapvető ismeret­anyagában náluk az alábbi tudnivalók jelennek meg: – kommunikáció egyénekkel és csoportokkal, menedzselési és adminisztrációs ismeretek,önismeret, tervezés és értékelés, intellektuális rugalmasság, általános műveltség bővítése.  

7.) Csizmár Gábor, országgyűlési képviselő az ifjúsági problémák és az azok kezelésére létre­jött hazai szervezetek átfogó elemzését adta. Ki­tért a fiatalok életét alapvetően meghatározó rendszerekre, az oktatásügyre, a családokra, illet­ve az azokat támogató szervezetekre, a munkahe­lyekre, illetve a munkanélküliség problémájára . Kiemelte a generáció részvételének fontosságát a ” róluk hozott döntésekben.

A mai magyar ifjúságpolitika meghatározó szereplőinek helyzetét elemezte: ~ minisztériumo­kat, az önkormányzatokat, a civil szervezeteket. Megállapította, hogy jelenleg tisztázatlan, elmosó­dott az egyes döntéshozási fórumok kompetenciá­ja, strukturális gondokkal küzd ez a terület, s hogy várható egy szerepátrendeződés, amely során a felelősség és az eszközök összhangba kerülnek.

 

8.) Gerry Begky, a Belfasti Továbbképzési Intézet munkatársa, a tanárok számára szerve­zett éves felkészítő programot ismertette.   

9.) Kovács Erzsébet, az MKM Ifjúsági Főosztályának vezetője áttekintette az elmúlt 20 év  ifjúságpolitikájának hangsúlyait. Megállapította, hogy az utóbbi években megfigyelhető egy szaka­dás a segítő helyzetben lévő felnőtt ifjúságsegítök és a korosztály között, mégpedig olyan módon, hogy úgy tűnik, a szakemberek nem tudják követ­ni a fiatalok csoportjain belül zajló változásokat. Az ifjúságnak nyújtandó szolgáltatásokban a civil szervezetek szerepének erősödésére számít. Meg­állapította, hogy a helyi szinteken, a települési önkormányzatokban nagy szükség van a képzett ifjúsági szakemberekre. Hangsúlyozza, hogy az ‘ifjúsági munka szerinte leginkább humánerőfor­rás-fejlesztésként definiálható.

10.) Bánfalvy Csaba szociológus, a Nyitott Képzések Egyesület elnöke a középiskolás fiatalok jövőképéről és elhelyezkedés} terveiről beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes lenne újra meghatározni a társadalmi prioritásokat az ifjúsági területen. Olyan csoportok is segítség
re szorulnak, amelyeket eddig  problémamentesnek gondoltunk, például a középiskolás, viszonylag jó iskolai teljesítményt nyújtó lányok csoportja.

11.) Pámer Ágnes, a paksi ifjúsági informáci­ós iroda munkatársa, a kaposvári képzés hallgató­ja az ifjúsági irodák jelenéről és jövőjéró1 beszélt.  Az élénk vitát kiváltó vitaindítóban elmondta , hogy az irodák szerepét a megelőzésben, valamint  a hátrányos helyzetű fiatalok szocializációjában látják. A fiatalok információkkal való ellátását, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, továbbra is ingyenes szolgáltatásként tudják csak elképzelni. Felvetődött az a kérdés, hogy érdekében áll-e egy önkormányzatnak új információs irodát nyitni. To­vábbá szóba került az irodák helye is a magyar állami struktúrában, ugyanis az irodák látogatói a munkanélküli, illetve a szociálisan hátrányos helyzetű, segélyezett fiatalok. Jelenleg az irodák a kulturális ágazathoz, többnyire a művelődési otthonokhoz tartoznak, ahol például a szolgáltatások minimum önköltségesek.

12.) Vég  István, az Angyalföldi Ifjúsági Iroda munkatársa, a kaposvári képzés hallgatója, a szurkolótáborba járó, szabadidejének eltöltési formáit, emberi kapcsolatait ezen csoportok körében megtaláló fiatalokat mutatta be.

13) Narancsik Ágnes, Mátay Melinda és Gábor Kálmán közös előadásukban az fjúságpoli­tika hazai tipikus megnyilvánulási  módjait ele­mezték. Véleményük szerint három markáns stratégia létezik jelenleg hazánkban. Az első szerint a fiatalok. számára újra kell teremteni a régi ifjúsági intézményhálózatot. A második szerint a non-profit szervezetek, a civil szféra megerősítésén keresztül kell a fiatalokat,  azok közvetlen csoportjait támogatni. A harmadik szerint közvet­lenül és elsősorban a fiatal egyént kell támogatni.  A helyi ifjúsági stratégiákról az a véleménye a szakember-csoportnak, hogy azok az ágazati sze­mélet leképezései, gyakoriak a párhuzamosságok, ebből következően a pazarlás is jelen van.

Arra is választ kerestek, hogy hol lehetne a magasan képzett ifjúsági szakembereket foglalkoztatni. Az alábbi lehetséges munkáltatói kört jelölték meg: iskolák, diákmozgalmakat segítő pedagógusok, helyi és regionális önkormányzatok, minisztériumok, országos hatókörű civil szerveze­tek, ifjúsági irodák, szabadidővel kapcsolatos munkakörök, ifjúsági intézmények.

Jelezték, hogy a felsőoktatásban van egy hallgatói kör. amely szívesen foglalkozik a fiata­lok azaz saját korosztályuk problémáinak elem­zésével.

14) Pintér Attila a kaposvári főiskola hallgatói önkormányzatának elnöke a HÖKOSZ el­múlt évi tevékenysége során szerzett politikai és civil szervezeti tapasztalatait mondta el. Kitért a hallgatók érdekképviselete során felmerülő prob­lémákra, az érdekképviseletek gyermekbetegsé­geire, a semleges szervezetként induló és a közéle­ti szereplés során egyre inkább átpolitizálódó civil szervezetek nehézségeire. Jellemzőnek talál­ta a politikai, közéleti témákkal kapcsolatos hall­gatói érdektelenséget, az ilyen akciókban résztve­vő fiatalokat körülvevő gyanút és értetlenséget. A HÖKOSZ tavalyi szereplése során felbukkant problémákat a civil szervezetek belső szabályza­taiban, szervezeti átgondoltságában megmutatkozó hiányosságokra vezette vissza.

 

Összegzés: A konferenciáról a rendezők kiad­ványt szeretnének megjelentetni. A rendezvény kifejezetten őszinte hangvételű volt, s az ifjúsági problémák mélyebb összefüggéseinek átgondolá­sára ösztönözte a jelenlévőket. Segített abban is, hogy az egymással nem, vagy nem eleget beszélő szakemberek megismerhessék egymás gondolata­it, érveit.

Megjegyzés: A fenti összefoglalót a konferenci­án elhangzottakról készített jegyzeteim alapján állítottam össze. A nyelvi fordulatok, a fogalmak, a kiemelések és a hangsúlyok szubjektívek! Kérem, hogy minden további pontosításért közvetlenül az előadókhoz forduljon!

Budapest, 1996. május 16. Pordány Sarolta

(Nyitott Képzések Egyesület)

Kategória: Tanulmányok | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?