Bszámoló és tervezés 2.

Beszámoló

a Kőbányai Senior Mentor Program keretében végzett

2017 / 2018. tanévi tevékenységről

 

A 2017/2018. tanévben 8 iskolában – Kada Mihály Ált. Isk., Harmat u. Ált. Isk., Janikovszky Éva Ált. Isk., Janikovszky Üllői úti tagintézménye, Fekete I., Széchenyi I., Keresztury D., Szent László általános iskolák -, 21 mentor, 48 tanulóval (17 lány, 31 fiú) foglalkozott. A gyermekek többsége 2.-3. osztályos volt, de volt a programban első és negyedik osztályos tanuló is. A mentorált gyerekekből 10 fő  idegen ajkú (kínai, szír vietnámi anyanyelvű) tanuló volt. A velük való foglalkozás a magyar nyelv erőteljesen hiányos vagy teljesen hiányzó ismerete miatt külön kihívást jelent a mentorok számára.

                   Az idei tanévben is – csakúgy mint a korábbi gyakorlatban – a Programban részt vevő tanulók között voltak olyan gyerekek, akikkel már korábban is foglalkozott ugyanaz a mentor. Az elért eredmények – elsősorban a továbbhaladás biztosítása –  egyértelműen bizonyították a folyamatos munka hatékonyságát. A mentori beszámolókban rendszeresen megfogalmazódik, hogy az adott, megismert gyermekkel a következő tanévben is szívesen folytatják a munkát, hiszen ez a folyamatosság, a kialakult együttműködés pozitívan befolyásolja az elérhető kisebb-nagyobb sikereket.

 

                   A mentori foglalkozások a tanév indulását követően általában szeptember végén kezdődtek és a tanulók órarendi elfoglaltságának függvényében május utolsó, június első hetében fejeződtek be. A Program változatlan eleme, hogy a mentorok általában heti egy-két alkalommal, 30-45 perces időkeretben foglalkoztak egy-egy gyermekkel. Változatlanul beigazolódott, hogy a gyermekek felkészültsége, képességei függvényében az egyénre szabott foglalkozásoknak van létjogosultsága.

 

                  A foglalkozások időbeli beosztását ebben a tanévben is jelentősen megnehezítette az egész napos tanítási rend. Ebből adódóan egyrészt nem mindig sikerült elkerülni azt a problémát, hogy a tanítási órával, a napközi tanulási időkeretével ne ütközzön a mentorálás ideje, másrészt, ha a mentor – az iskola határozott álláspontja miatt – csak 15 órától kezdheti meg a foglalkozást, akkor nyilván a 16 óráig tartó iskolai időben csak egy-egy tanulóval tud „dolgozni”, s ez természetesen csökkenti a mentori segítésbe bevonható tanulók számát. Változatlanul  gondot okoz, amikor a játékidő, az udvaron való tartózkodás idejét csökkenti a mentor megjelenése. A gyerekek részéről olykor-olykor jelentkező jogos problémát azonban a mentorok találékonysága, empátiája, konfliktuskezelő képessége oldani tudja.

 

                   A tanítás-tanulás időkeretének átrendeződéséből adódóan módosult/módosul a foglalkozások tartalma is. Szinte egyértelmű igényként fogalmazódik meg a tanítók részéről, hogy a foglalkozásokon történjen meg a házi feladatok elkészítése („akkor legalább megvan” – mondják!), de segítséget kérnek és várnak az osztálytermi tanulás közvetlen segítésében, a markánsan jelentkező tantárgyi hiányosságok, lemaradások (matematika, nyelvtan, helyesírás, környezetismeret) pótlásában. A mentorok többéves tapasztalatának, módszerbeli ötletességének köszönhető, hogy a fenti iskolai/tanítói igényre való odafigyelés és annak megvalósítása mellett is szem előtt tartják a Program alapvető és meghatározó céljait: az olvasás megszerettetését, az olvasási készség, a szövegértés fejlesztését.

 

                   Az elkötelezett segíteni akarás és a többéves mentori gyakorlat széles körű tapasztalatainak mozgósítása következtében – ahogy a beszámolókból is kiolvasható – a mentorok be tudják úgy osztani a rendelkezésre álló időkeretet, hogy a legtöbbet, és az adott gyerek képességeinek figyelembe vételével a fejlődéséhez szükséges teendők, feladatok hangsúlyozottan helyet kapjanak.

 

                   A beszámolók tanúsága szerint nincs alapvető változás a Programban résztvevő tanulók hiányosságait, lemaradását tekintve. Változatlanul gondot okoz a szorzás, osztás, helyesírás, nyelvtani és környezetismereti fogalmak elsajátítása, a készségszintű olvasás, szövegértés, szövegalkotás, a verbális kifejezés képességének a szintje. Ezek a hiányosságok elsősorban a tanórai gyakorlás lehetőségének elmaradásából adódnak. Olvasás terén még a 2. osztályosoknál is gyakori, sőt nem egy esetben: jellemző a betűtévesztés, az összeolvasás nehézsége, az olvasott szöveg értelmezése. A szövegértés nehézsége tovább-gyűrűzik a matematikában a szöveges feladatok megértése, megoldása során, de alapvetően a gyakorlás hiánya (és ez otthon sem kerül pótlásra!) magyarázza a szorzótábla elsajátításának nehézségét  (ez utóbbi a gyerekek legalább 90 %-ánál jelent gondot!). A felvetett problémákat mélyíti, hogy ezeknél a tanulóknál – ahogy már említettem – az otthoni gyakorlás, hiánypótlás vagy akár a házi feladat ellenőrzése is teljesen elmarad. Éppen ezért rendkívül fontos a szuggesztív, következetes mentori magatartás. A cél – és sokszor ezt a legnehezebb teljesíteni – a motiváció felkeltése és ébrentartása. Ha sikerül elérni egy-egy gyereknél, hogy a feladat (netán maga a tanulás) felkeltse az érdeklődésüket, akkor a sikeres feladatvégzés, a dicséret után olyan pozitív élmények birtokába kerülhetnek, amikre a továbbiakban is lehet építeni.

 

                   Akkor sikeresek az egyéni foglalkozások, ha az ott megszerzett vagy megerősített tudás, képességek beépülnek a gyermek személyiségébe, s azokat a nagy létszámú osztálytermi munkában is alkalmazni tudják.

 

                   A hatékony fejlesztő munka alapvető feltétele a stabilan kialakított és megtartott feltétel nélküli bizalommal teli gyermek-mentor viszony. Az elmúlt tanévek alapján évről-évre elmondható, hogy a gyerekek szeretik a foglalkozásokat  (persze néha adódik egy-két kivétel is!), szívesen vannak együtt a mentorral, sok esetben „megnyílnak”, az otthoni problémákat is megosztják a mentorral, s ezek az őszinte, a mentor szeretetét, odafigyelését kifejező beszélgetések segítik a gyermekek érzelmi stabilitását, pozitív irányú személyiségfejlődését.

 

                   A Programban résztvevő gyerekek egy részénél azonban nemcsak az otthonról hozott problémák jelentkeznek „lelki teherként”, de sajnos nem egyszer tapasztalnak a mentorok olyan visszás helyzeteket, ahol a pedagógus-diák viszonyból adódnak negatívumok. Jó néhány esetben találkoznak a mentorok türelmetlen, mértéket vesztett, agresszív pedagógussal (kiabálás, a gyerek lekezelése, verbális agresszió, megszégyenítés, stb.), ami sokszor megnehezíti a tanulás vagy a tanulási helyzet pozitív tartalmú elfogadtatását a gyermekkel.

 

                   A mentorok sok türelemmel, érzelmi odafordulással végzett munkája, a sokszínűen megválasztott módszerek és feladatok következetes gyakorlása révén – a gyerekek többségénél – sikerült, ha nem is teljesen maradéktalanul, a hiányzó ismeretek pótlása, az elvárt eredmények megközelítése, szerencsés eseteben még teljesítése is. Nagyon fontos szerepe van a mentorok által következetesen alkalmazott, az adott gyermek személyiségéhez igazodó, képességeit figyelembe vevő  játékos módszerek felvonultatásának és nem utolsósorban az állandó pozitív visszajelzésnek is: megerősítés, dicséret, a legkisebb eredményt is elismerő odafordulás, apró, motiváló jutalmak.

 

                   A többéves mentori munka eredményességét (nem utolsó sorban szükségességét is !) bizonyítja az is, hogy a Programban résztvevő iskolák vezetése és tantestülete – az esetleges zökkenők, egyeztetési gondok, az általános problémaként jelenlévő terem- illetve helyhiány ellenére is – elfogadja és igényli a mentorok jelenlétét, segítségét. A mentorok mostanra az iskolai élet el- és befogadott részévé váltak, s a pedagógusokkal való folyamatos együttműködés mentén igyekeznek a lehető legtöbbet nyújtani és elérni minden rájuk bízott gyermek fejlesztésében.

 

                   A 2017/2018. tanévben 3 új kolléga kapcsolódott be a mentori munkába. Nagy ambícióval, a gyerekek és a segíteni akarás melletti elkötelezettséggel végezték a munkájukat és illeszkedtek be, tevékenységükkel erősítve a mentori közösséget.

 

                   Az eddig bevált és hasznosnak bizonyult gyakorlatnak megfelelően az elmúlt tanévben is havonta sor került a szakmai-elméleti előadásokat és a gyakorlati tapasztalatokat felvonultató konzultációkra. Ez utóbbiak célja változatlanul a mentorok fejlesztése annak érdekében, hogy elméleti és módszerbeli felkészültségük megalapozottabb és biztos legyen. Ezek az alkalmak lehetővé teszik a mentori munka során felmerülő problémák, pozitív és negatív tapasztalatok közös elemzését, értékelését, a megoldások közös keresését és az átadható, jó tapasztalatok megismerését. Az egymástól kapott jó példák gazdagítják a saját eszköztárat és megkönnyítik a foglalkozásokra való felkészülést is. Mind elméleti, mind módszertani téren nagyon sok segítséget, alkalmazható tudást kapnak a mentorok Saly Gábornétól, aki változatlanul, nagyon hatékonyan „fejleszti a fejlesztőket”.

 

                   A tapasztalatszerzés lehetősége ebben a tanévben új színnel is gazdagodott: két matematika-bemutató órán, illetve az azt követő megbeszélésen vehettek részt a kollégák a Kada Általános Iskolában, s így közvetlen betekintést nyerhettek az osztálytermi munkában megjelenő módszertani lehetőségekbe, a tanítói gyakorlatba. Ezt a lehetőséget a következő tanévben is szeretnénk kihasználni, az iskola biztosított bennünket a fogadókészségükről.

 

                   A konzultációs programok megvalósításában nagy segítséget jelentett és jelent, hogy a Szent László Általános Iskola könyvtárát, az iskola igazgatójának támogatásával havonta igénybe vehetjük. Ezúttal és itt is szeretnénk köszönet mondani érte!

 

                   A Senior Mentor Program jó hírének, pozitív környezeti visszhangjának köszönhetően 2018. szeptemberétől 3 új mentor kapcsolódik be a munkába.

 

                   Az elmúlt tanévben életre hívott hagyomány folytatásaként a kerületi Önkormányzat és a Tankerületi Központ egyetértésével és támogatásával két kollégánknak – dr. Nagy Vilma és Ráckevi Ágnes – elismerő oklevéllel tudtuk megköszönni a munkáját.

 

 

 

Kőbánya, Senior Mentor Program, 2018. augusztus

 

 

A Beszámolót összeállította: Vargáné Fónagy Erzsébet

 

*

 

MUNKATERV

 

2018/2019. tanév

 

 

 

  1. szeptember 28. Tanév indító megbeszélés

 

 

  1. október 26. A tanév kezdés tapasztalatai az egyes                                                    iskolákban

 

 

  1. november 30.        A magyar mint idegen nyelv tanulásának                                                segítése – módszertani lehetőségek

                                                          Előadó: Karayné Pavalacs Zsuzsa                                                                     logopédus

 

 

  1. december 14. Módszertani “börze” a mentorok saját                                                    tapasztalatai alapján

 

 

  1. január 25. Lego program és annak esetleges                                                          használhatósága a mentori munkában

                                                          Varga Györgyné és a Szt. László Ált.                                                      Iskola érintett tanírói

 

 

  1. február 22.               Tanulást segítő játékok, fejlesztő eszközök                                             felhasználhatósága

                                                          Saly Gáborné

 

 

  1. március 29. Óralátogatás és -megbeszélés a Kada M.                                                Általános Iskolában

 

 

  1. április 26.       A gyermekeket érő agresszió lehetséges                                                 formái, kezelési lehetőségek, különös

                                                  tekintettel a mentori munkára

                                                          Meghívott előadó

 

 

  1. május 31. A tanév tapasztalatainak összegzése, a                                                   tanév zárása

 

 

 

Budapest, 2018. október

Kategória: Kőbányai Szenior Mentor Szakosztály | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?