„Munkaerőpiac és pályaorientáció”

Összefoglaló a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának rendezvényéről

A Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs Szakosztálya a Magyar Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Munkaügyi Szakosztályával közös szakmai rendezvényt tartott 2017. május 4-én az ELTE PPK-n

.

A rendezvény előadója Pongrácz Ferenc, az IBM délkelet-európai regionális üzletfejlesztési igazgatója, az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke, valamint Borbély-Pecze Tibor Bors, a Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs Szakosztályának elnöke volt. A fórum moderátora Sum István, a SZTÁV Zrt. vezérigazgatója volt.

Pongrácz FerencNyílt innováció 2.0” címmel tartotta meg előadását. Bevezetőként innovációs példákat említett, a „Pepper” nevű robotot, amellyel a bankban lehet kommunikálni, a „Hilton” robotját, amely recepciós feladatokat lát el. Végül a „Cognitive” ruhát említette, amelyen a közönség hangulatától függően változik a ruha színe. Kiemelte, az IBM ennél a terméknél a mesterséges tudást teremtette meg.

Magyarországnak számos kihívással kell szembenéznie. A demográfia tekintetében a világon népességrobbanás van, ezzel szemben hazánkban a népesség csökkenése figyelhető meg. Ez a tény egyben környezeti kihívást is jelent (pld. környezetszennyezés). A városi népességnek egyre növekszik az aránya. A migráció is kihat a demográfiai folyamatokra. 1950-ben a Föld népessége 2 milliárd fő volt. Napjainkban 7 milliárd ember él a Földön. Előrejelzések szerint ez a szám 2100-ra eléri a 11 milliárdot. Ekkorra Afrika népesedése fog robbanásszerűen megnövekedni.

A jövedelmeket figyelembe véve általánosságban elmondható. hogy az elmúlt 50-60 évben nőttek a jövedelmek. A legszegényebbek Afrikában vannak. Európában és Észak-Amerikában a jövedelem alig nőtt, ugyanis ez utóbbi térségekben addig is viszonylag jó jövedelem volt. A vizsgált időszakot és földrajzi elhelyezkedést tekintve, a munkahelyek átvándoroltak Ázsiába, ahol viszont a jövedelmek megduplázódtak. Ázsiában viszonylag könnyen be lehetett vonni a tömegeket a munkaerőpiacra, a kérdés az, hogy Afrikában ezt majd meg lehet-e tenni, avagy az afrikai kontinensről Európába költöznek át az emberek/a potenciális munkaerő. Ez utóbbi esetben fontos kérdés, hogy hogyan lehet őket „beintegrálni” Európába.

Az informatika exponenciálisan fejlődik (Moore törvény-integrált áramkörök, Gilder törvény-hálózati sávszélesség, Ruettger törvény-tárolási kapacitás). Paradigma, hogy „Software is eating the world”= A szoftver minden más iparágat megesz, illetve átalakít. Termékenységi ráta tekintetében hazánk a 179. helyen van, sajnos le vagyunk maradva. Európában sokkal kevesebb ember születik, a várható életkor nő. E tekintetben Magyarország a 200-ból az 57. helyen van. Ez azt jelenti, hogy a 65 év felettiek száma nőni fog. A 20-64 életév közötti népesség meredeken zuhan, ami azt vetíti előre, hogy sokkal kevesebben lesznek jelen a munkaerőpiacon. Ez hatással van/lesz a munkanélküliségre. Az elmúlt időszakban nőtt a foglalkoztatottság Magyarországon, a munkanélküliség pedig csökkent. 2010-ben az aktív keresők száma 4 millió fő volt, jelenleg 4,7 millióan vannak a munkaerőpiacon. Új szlogen lépett a köztudatba: „Made in Hungary” helyett „Invented in Hungary”. A külföldi befektetések újabb munkahelyeket teremtettek. A 2016. évi adat szerint Magyarország 2015-ben a 7. helyen volt, azaz hazánk az egyik legjobban teljesítő ország volt a 200 ország közül. Legfőképpen érintett ágazatok az autóipar, a szolgáltató ipar, az elektronika.

Jelenleg a munkanélküliség négy százalékon áll, viszont „elfogynak” a jó szakemberek a munkaerőpiacon, ami bérnövekedést fog okozni. Ez ugyanakkor gátolni fogja a gazdasági növekedést. Kiút, hogy a magyar munkavállalóknak magasabb hozzáadott értékű munkát kell kiadniuk a kezük közül, ezt innovációval lehet elérni (például az Ipar 4.0 keretében).

A 21. század újabb kihívásának, a negyedik ipari forradalomnak a nyertesei azok közül kerülnek ki, akik képesek a hatékony és eredményes innovációs hálózatok létrehozására.

Borbély-Pecze Tibor BorsA pályaválasztástól a pályacirkálásig” címmel tartott előadásában a következő kérdésekre kereste a választ: A pályaorientáció miért kapcsolódik az innovációhoz? Ahol jelenleg tartunk, az miért egy „átmeneti világ”? Az emberek számára mit jelent a munka? Hogyan reagál erre a pályaorientáció? Mit tud tenni a pályatanácsadás?

Az Ó-új világban a klasszikus bérmunka a már mintegy 150 év történetébe ágyazódik. Az ipari társadalmak a fizetett munka etikája és a foglalkozási szerepek köré épültek. A bérmunka meghatározza a megélhetést, státuszt, az identitást. Itt nem a jövedelem az érték, hanem a státusz. Pld. a tanári státusz, ami most elporladóban van. Ez a váltás az elmúlt negyven év emléke. A 21. század elején a társadalmi rétegeket számos gazdasági és társadalmi hatás éri: megjelenik a hálózati társadalom (pld. a Google hálózaton keresztül percek alatt információhoz lehet jutni), erősödik a prekariátus réteg problémaköre, kockázati és addiktív társadalomról beszélünk. A munka fontossága végigkíséri az ember egyéni életét, fontos az egyénnek, de globális szinten hihetetlen bizonytalanságot lehet látni a foglalkoztatottság tekintetében: a legnagyobb veszélyzóna Afrika, de Ázsiában is problémák vannak.

A posztfordizmus a gyakorlatban az 1960-as évek végén jelent meg, amikor a hagyományos, hierarchizált munkahelyek mellett terjedtek a munkavállalók önálló tevékenységére nagyobb hangsúlyt fektető munkaszervezeti formák. A leginkább Skandináviában és Németországban elterjedt munkareform-mozgalom képviselői úgy vélték, hogy nemcsak a munkafolyamat humanizálását, hanem a termelés hatékonyságát is szolgálja, ha a munkafolyamatot úgy szervezik, hogy az a munkások csoportjainak autonómiát ad a feladatok megtervezésében, elosztásában és végrehajtásában. A futószalagot kiiktatták, a menedzserek és a munkások közötti státuszkülönbségeket mérsékelték. A posztfordizmusban pályát nem lehet választani, csak konstruálni lehet.

A mai világban már nincsen élethosszig tartó foglalkoztatás (life-time employment). A vállalatok túlélési szintje csökkent. Jelenleg ez az időszak tíz év. Tehát az már nem működik, hogy munkavállalóként egy vállalattól nyugdíjba lehet vonulni.

A tradicionális pályafutás esetében a felelős a szervezet, míg a változatos pályafutásnál az egyén. A szervezeti előmenetel a tradicionális pályafutás esetén fontosabb, míg a változatos pályafutás mentén a növekedés szabadsága a kiemelt. A mobilitás súlya a tradíciós pályafutásnál alacsony, a változatos esetén magas. A sikeresség megítélése a tradicionális pályafutás esetén a fizetésben és a pozícióban mért, míg a változatos pályafutás esetén a lélektani sikeresség a motiváló erő. Egy tradicionális pályafutásnál az egyén elköteleződik a szervezethez, míg a változatos pályafutásnál a munkafeladatokkal való elégedettség határozza meg az attitűdöt. Sokan kritizálják a változatos pályafutást, mert az egyén nem a vállalathoz kötődik, hanem a projektekhez/munkafeladatokhoz.

A hazai szóhasználatban a pályatanácsadás fogalma fejezi ki mind a pályaválasztáshoz, mind a pályafejlődéshez nyújtott szakszerű segítséget. A pályatanácsadás célja, az azt igénybe vevő személy pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése, és számára érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerő piaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakítása. Miben nyújthat segítséget a pályatanácsadás? Az egyénnek meg kell tanítani a döntéshozatalt, mely a magánélet és a szakmai élet összeegyeztethetőségét teremti meg. Az értékelés során az egyén tanulását kell támogatni, nem cél az egyes pályákhoz történő kötése. A tanácsadás végső és kézzelfogható eredménye pedig az lesz, amit az egyén a való világban tesz.

Sum István a hozzászólások, vélemények után megköszönte az előadók színvonalas és részletes előadásait. A bevezető előadásra visszautalva jelezte, a jelenlegi négy százalékos munkanélküliség valóban alacsony hazánkban, de ez egy átlagos szám, a szint értelemszerűen régiónként változik. Az elhangzottak alapján felhívta a figyelmet az Informatikai Vállalkozások Szövetsége elmúlt három évben végzett szakmai lobbi tevékenységére, melynek egyik eredménye a Digitális Oktatási Stratégia.

Tomorné Vujkov Krisztina

vezető főtanácsos, Nemzetgazdasági Minisztérium

Borbély-Pecze Tibor Bors prezentációja

Pongrácz Ferenc előadása

 

Képek a rendezvényről:

Kategória: Pályaorientációs Szakosztály | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?