NAT 2030 – Szakképzés

Vélemény

a Nat (2018. augusztus) szakképzési vonatkozásairól

 

A Nemzeti alaptanterv 2018. augusztus végén nyilvánosságra került tervezete koncepciójában, nyelvezetében számos előremutató elképzelést tartalmaz. Ez azonban nem oldja meg közoktatásunk alapvető gondjait, nem oldhatja meg, mert nem is ez a feladata. A rendszert változatlanul nyomasztja a központosítás, az iskolák tantervi gúzsbakötése, a kötelező kerettanterv, a tankönyvek választhatóságának hiánya, az iskolák pedagógiai, gazdasági és munkaügyi szabadságának eltörlése, a hibás pedagógus életpálya modell és a hozzá kapcsolódó rossz bérezési rendszer, a tanulók és a tanárok túlterhelése és a sor még folytatható.

Bár a tervezet ambiciózus távlatokra utal (2030), azonban a tanuláselmélet néhány új általános elemét számos ponton érintő tervezet az előzetes jelzéseket és várakozásokat alulmúlja. Különösen a szakképzés esetében érzékelhető, hogy kevés a szakmai kötődés a szakképzés új fejlődési követelményeit figyelembe véve. A dokumentum az elmúlt évek konzervatív oktatáspolitikai fordulatát követve kerüli a konfliktust, a szakgimnáziumokat a gimnázium felől közelítő szemlélettel. A szakiskolát és a szakközépiskolát pedig a „társadalom veszteseinek” képzőhelyeinek értelmezve egyszerű „biorobot” kibocsájtóiként értelmezi. A Nat jelenlegi tervezete nem tudott kilépni az óraarányok merev rendszeréből, a jelenségorientált, komplexebb szakmai tevékenységeket csupán utalások szintjén tartalmazza, továbbá az ismeret- készség-attitűd fogalmi hármasban egy leegyszerűsített kompetenciaalapú oktatás értelmezésének, a világon ma már túlhaladott paradigmáját tükrözi.

A dokumentum újszerű alapelveket fogalmaz meg, ugyanakkor azokat a régi struktúrákba, egy 3X4 éves szakaszolást feltételezve a 25 évvel ezelőtti szemlélettel közelíti meg. A fejlett világ országaiban az általános iskola 9 vagy 10 évfolyamig tart, erre épül a szakképzés. Az IKT-technológia innováció gondolat kétségtelenül végigvonul a tervezeten, megjelennek a technológia és tervezés valamint a digitális technika és kultúra témakörei, azonban ezek nem igazán lépnek ki az évtizedekkel ezelőtti “technika” tantárgy felfogásból. Részben generalizált részben, merev tantárgyi keretek közé kényszeri azt, ami a szakmai oktatás előkészítése szempontjából és a tanulás modernizációja vonatkozásában különösen lényegesek. Annak ellenére, hogy a tervezett több mint egy évtizedre előretekint, utalva 2030-ra, adottnak veszi a jelenlegi szakképzési szerkezetet. Különösen a szakközépiskolák tanulói számára érdemben egyáltalán nem fogalmaz meg egy korszerű tananyagstruktúrát. A módszertan, szakmódszertani vonatkozásában zárt a poroszos didaktikai fogalmakat az új angolszász kifejezéseket kombináló tanuláselmélet, amely általános elvi szinten tárgyalja csupán a műveltség tartalommal kapcsolatos általános elveket.

Összességében nem a tanuló igények, hanem a jelenlegi iskolaszerkezet, s a munkaerőpiac szempontjából is leegyszerűsítő módon fogalmazza meg az általános tanulási elveket, melyekkel egyet lehet érteni, de ez alapján komoly fejlesztési programok nem valósíthatók meg.

A szakképzés vonatkozásában az alábbi gondokat látjuk:

-A Nat-ban megmarad a szülőket és gyerekeket megtévesztő a valós tartalmat elfedő iskolatípus megnevezés. Szakközépiskolának nevezik azt a szakiskolát (szakmunkás képző iskolát), ahol mindössze heti 6 órában tanítanak közismereti tantárgyakat. Erre az alapra ígérnek 2 év alatt érettségi vizsgára felkészítést. Szakgimnáziumnak nevezik azt a szakközépiskolát, amelyben lecsökkentették a közismereti óraszámokat.

-A szakközépiskolai (szakiskola) tanulók kimaradtak a Nat szabályozási köréből. Rájuk ezek szerint nem vonatkozik a nemzeti kánon, ők nem részei a nemzetnek? Ebbe az iskolatípusba jár a korosztály mintegy 25 %-a!!!!

-A szakgimnáziumi (szakközépiskola) tanulókat az iskola csak a szakirányú továbbtanulásra készíti fel, kizárja őket a más irányú felsőoktatási intézményekből, ezzel lehetetlenné teszi a pályakorrekciót. Hogyan gondolhatják, hogy a 14 éves korban elsősorban a szülők által hozott pályaválasztási döntés nem korrigálható? A régi szakközépiskola nem korlátozta a tanulókat a továbbtanulási irányuk megválasztásában, milyen (szak)gimnázium az, amelyik ezt megteszi.

Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiuma

Budapest, 2018. szeptember

Kategória: Szakképzési Kollégium | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?