Elnökségi állásfoglalás

A Magyar Pedagógiai Társaság Elnökségének
ÁLLÁSFOGLALÁSA
Időszerű tanügy-igazgatási kezdeményezések társadalompolitikai és oktatáspolitikai hátteréről
A Magyar Pedagógiai Társaság 2019. évi Küldöttgyűlése által újra megerősített, Alapszabályban rögzített feladata a nevelésügy jelentős, aktuális történéseinek szakszerű és elvszerű elemzése, indokolt esetben kritikája, alternatívák felmutatása. Ez a cél vezérelte korábban is a több mint 125 éves, létszámában is jelentős szakmai-civil szervezetünk testületeit akkor is, amikor a nevelésügyet érintő lényegi kérdésekben – különböző tanügyigazgatási, pedagógiai, oktatáspolitikai témákban – szót emelt.
A társadalmi bizalom tekintetében aggasztónak tartjuk, hogy utóbbi időszakban a nevelésügyért felelős állami szervek nemhogy figyelmen kívül hagyják a nevelésügy társadalmi szereplőinek, köztük az MPT-nek a javaslatait, de újabban – számos esetben tapasztaltuk – válaszra sem méltatják a megfogalmazott észrevételeket. Ez történt legutóbb, amikor Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztályunk az esélyegyenlőség törvényes és méltányos elveire hivatkozva szót emelt a felsőoktatásba jutás feltételeinek szigorítása kapcsán.
Most a Köznevelési Törvény – tanév végére időzített s egyéni képviselői indítványra alapozott, így, a társadalmi-szakmai vitát teljességgel nélkülöző – módosításával kapcsolatban kényszerülünk álláspontunk megfogalmazására. Előrebocsátjuk: állásfoglalásunkat a hazánkban is törvényként kihirdetett ENSZ Egyezmény a Gyermek Jogairól című dokumentumból vezetjük le. Ehhez társulnak a neveléstudomány és a pedagógiai praxis azon, többszörösen igazolt tapasztalatai, mely szerint mind a gyermekek, tanulók hatékony fejlesztését, mind a pedagógiai innovációt csak és csakis az érintett felek megegyezésére alapozva, egyetértésük megnyerésére, bevonásukra, érdekeltségükre (szaknyelven: involváltságukra) lehet alapozni. Minden ezen elvnek ellentmondó beavatkozás árt a nevelési-tanulási folyamatok sikerének és minden, a gyermekek boldogulását célzó innovációnak.
A neveléstudomány érvényes kutatási eredményeire, illetve gyakorlati tapasztalatokra hivatkozva állítjuk, hogy a tankönyvpiac megmerevítése, jelentős mértékben nehezíti meg a hatékonyságra és adaptivitásra törő, élenjáró pedagógusok innovatív kedvének érvényesülését. E motiváció dinamikáját nem kompenzálja a tankönyvekhez való hozzájutás „ingyenessége” sem, hiszen éppen a hatékony, az egyes gyermekhez, az adott gyerekcsoporthoz és a pedagógus módszertani kultúrájához igazodó, a minden esetben megismételhetetlen tanuló-tanító/mester kapcsolatát nehezíti meg az „egyentankönyv” előírt alkalmazása.
Korábbi évek kísérleti tapasztalataira építve állítjuk, hogy az óvoda-iskola átmenet kihívásaira a büntetőeszközökkel szankcionált kötelezőség kevésbé hatékony válasz, mint a pedagógiailag kimunkált innovációk, az óvodaintézmény és az iskola, valamint a szülői ház kapcsolatának a közösségfejlesztés eszközrendszerét sem nélkülöző megoldásai.
A „tanulói csoportok”, a magántanulók szüleinek civil kezdeményezéseként létrejövő új tudáselsajátítási és nevelési gyakorlata a tudás, a tanulás társadalmi elismerésének fokozásához járultak hozzá, segítik az iskola körüli társadalmi békét, sok esetben a tanulás és személyiségfejlesztés színtereinek szükségszerű továbbfejlesztésének csíráit hordozó alternatívák, melyek az Alaptörvényben is deklarált művelődéshez való jog és a szabadságjogok, valamint a szülőknek gyermekük nevelése tekintetében való jogaik együttes érvényesülését jelentik. E megoldások különösen fontosak a pedagógiailag különleges bánásmódot igénylő gyermekek, a kiemelkedő tehetségek, a sportolók és minden olyan gyermek esetében, akiknek az iskolarendszerű nevelés-képzés nem tudja a nekik megfelelő eszközrendszerrel a nekik szükséges fejlesztést biztosítani.
Számos kutatás által igazolt tény, hogy az osztályzattal, érdemjeggyel történő értékelés a dolgok lényegét illetően kevéssé hatékony, mint a fejlesztő értékelésnek személyhez forduló, az adott közösség normáit is kifejező megannyi korszerű változata. Az osztályozás rendjének „befagyasztása” a pedagógiai innováció évszázados, hatékonynak bizonyuló, az értékelés káros, szelekciós funkcióján enyhítő módozatait veti vissza. Mint általános szabály újra csak az innovációt és hatékonyságot fékező előírás.
Minden eredményes nemzetközi gyakorlattal ellentétes a pedagógus-társadalom képzettségi szintjének – a képesítési elvárásoknak – a csökkentése. Ezzel ellentétesen az óvodapedagógus, tanító- és tanártársadalom képzettségének, motiváltságának tervszerű fejlesztése a célravezető – még munkaerőhiányos helyzetben is. A munkaerőhiányt kezelésének más eszközeit javasoljuk alkalmazni. Árt ugyanis a gyermekeknek, a nevelésügy fejlődésének minden olyan beavatkozás, mely a képzettség alacsonyabb szintjével bocsát gyermekek, tanulók közé „szakembereket”.
Az óvoda/iskola és a szülők, a szülői közösség együttműködése, a nevelőtestületek pedagógiai összhangja külön-külön is a nevelés sikerének axiomatikus feltétele. Ebből az is következik, hogy az óvodák és iskolák világát körülvevő társadalmi együttműködés érdekében, az intézmények vezetésében a demokratikus döntések, egyeztetések körét növelni, és nem csökkenteni szükséges. Ez hasznára válik az óvodai-iskolai nevelésnek is, és ez szolgálja a nevelésügy fejlesztését is.
Álláspontunk szerint a Köznevelési törvény módosításának fent megidézett elemei a törvény korábban is méltán kritizált hibáit erősítik fel, s nem a progresszió, nem a fejlesztés, nem az innovációk támogatása, végső soron a gyermekek boldogságát és boldogulását biztosító óvodai-iskolai-kollégiumi-gyermekvédelmi környezet kialakulásának irányában hatnak. Úgy tartjuk, hogy a törvénymódosítás beterjesztője a „szimbolikus javak újraelosztásának” szabályozásával, a kemény centralizáció eszközeivel a társadalmi igazságtalanságok és a kultúra, a tudomány szabadságát sértő eljárásaival nem egy, a XXI. század elvárásait képviselő modern társadalom jövőjét vizionálja, az óvodák-iskolák-kollégiumok-gyermekvédelmi intézmények világát nem a társadalmi modernizáció szolgálatába állítja, hanem javaslataival megnehezíti a szakszerű és harmonikus nevelési környezet kialakulását, a demokratikus-humanista értékeket megjelenítő intézmények működését, egyben a társadalom organikus fejlődésének újabb akadályait teremtené meg.
A Magyar Pedagógiai Társaság, mint a társadalmi-szakmai párbeszéd elkötelezett civil szakmai szervezete javasolja, hogy a törvénymódosításról a tanévkezdést követően kezdődjön az érintettek és érdekeltek részvételével vita, a vita eredményeként a javaslattevők gondolják át kezdeményezésüket, s az Országgyűlés ezt követően tárgyalja a törvény-módosítást.
Magyar Pedagógiai Társaság Elnöksége
Kelt Budapesten, 2019. június16-án.
Kategória: MPT Elnökség | Szóljon hozzá most!

Bejegyzés

A Központi Rendszer útján – az Országos Bírósági Hivatal részére – 710254715201905300856480435 érkeztetési számon, 2019.05.30 08:56:56 időpontban – civil szervezet beszámolójának letétbe helyezése céljából – elektronikus küldeményt terjesztett elő. Az Országos Bírósági Hivatal – a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 39. §-ának (3) bekezdése alapján – igazolja, hogy a(z) Magyar Pedagógiai Társaság elnevezésű szervezet (szervezet nyilvántartási száma: 01-02-0000802) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 30. §-ának (1)-(3) bekezdése alapján a 2018. évre vonatkozó beszámolójának közzétételre történő megküldési kötelezettségét teljesítette.

Tájékoztatom, hogy a beszámoló a www.birosag.hu internetes oldalon a Civil Szervezetek Névjegyzékében közzétételre kerül.

Budapest, 2019. június 8. Ezt a levelet egy automata küldte Önnek. Erre az e-mail címre ne válaszoljon.

Országos Bírósági Hivatal

Kategória: Uncategorized | Szóljon hozzá most!

Egykori alelnökünk tiszteletére

A PRO LUDO TÁRSAS KÖR

(alapítva 2001)

EZ ÉVI ÖSSZEJÖVETELÉT 2019. JÚNIUS 18-ÁN TARTJA

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Uncategorized | Szóljon hozzá most!

Szakmai műhely a pályaorientációs szakpolitikáról

Június 24-én 14.30-17 óráig tartjuk szakosztályunk következő szakmai műhelyét. A műhelyen a nemzetközi és hazai helyzet áttekintése után állásfoglalást szeretnénk kialakítani a pályaorientáció/életpálya-építés szakpolitikájában követendő szakmai irányelvekről. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Pályaorientációs Szakosztály | Szóljon hozzá most!

Konferencia

2019. június 17-20- között Tromso ad otthont a kilencedik „karrier tanácsadás és közpolitika” világszimpóziumnak. A rendezvényre 33 ország regisztrált. A konferencia témája a „karrier tanácsadási szolgáltatások egy bizonytalan jövőben” lesz. Ebben az évben magyar delegáció is regisztrált. Honlap: ICCDPP

Kategória: Pályaorientációs Szakosztály | Szóljon hozzá most!

Konferencia-hír

2019. szeptember 10-13.-án Pozsonyban kerül sor az IAEVG, azaz a Szakképzési, karrier- és Pályatanácsadók Világszövetésének tudományos kongresszusára. A konferencia fő témája a társadalmi befogadás erősítése a pályatanácsadás eszköztárával. Szeptember 9-10.-én Csehországban, Brnoban pedig egy kétnapos pályaorientációs szimpózium kapott helyet, ezzel is felelevenítve a két ország közös történelmét. A konferenciák programja már a honlapon olvasható: IAEVG conference 2019 – IAEVG 2019 International Conference  A konferencia tudományos tanácsába meghívást kapott az MPT egyik alelnöke, az IAEVG elnökségi tagja, Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors is.

Kategória: Pályaorientációs Szakosztály | Szóljon hozzá most!

Szakképzési Kollégium ülése

A Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiuma

(együttműködve a BME Tanárképző Központjával, valamint BME Mérnöktovábbképző Intézetével,) kerekasztal megbeszélést szervezett 2019.05. 15.  15. órakor a BME Q épületében.

 A kerekasztal megbeszélés résztvevői: a gazdasági élet, gyakorlati képzésben aktív szerepet vállaló nagyvállalatok, vállalkozások képviselői, szakképzési centrumok főigazgatói, főigazgató-helyettesei, kancellárjai, szakmai érdekképviseleti szervek képviselői, felnőttképző intézmények/vállalkozások vezetői, szakképzési és felnőttképzési szakértők, egyetemi kutatók, fejlesztők, oktatók (37 fő).

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Szakképzési Kollégium | Szóljon hozzá most!

Elnöki megnyitó szavak a 2019. évi küldöttgyűlésen

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Küldöttgyűlés | Szóljon hozzá most!

Pénzügyi beszámolók 2019

mpt_2019_beszamolo-3
mpt_2019_merleg_eredmenykim-1
mpt_2019_beszamolo-3

Elfogadta a Küldöttgyűlés 2019. május 24-én

Kategória: Küldöttgyűlés | Szóljon hozzá most!

FB jelentés a Küldöttgyűlésnek 2019. május 24.

A Felügyelő Bizottság 2019. évi jelentése a Magyar Pedagógia Társaság

Küldöttgyűlése részére

A Társaság működése

A Társaság a 2018. évben is a jogszabályoknak megfelelően és törvényesen működött. Az elnökség komoly munkát végzett a szervezeti élet irányításában, szervezésében, a működtetéshez szükséges források megtalálásában. Az elnöki beszámoló megerősítette, hogy a Társaság elnöksége mindent megtesz a Társaság jogszerű működtetésének megőrzése mellett a szakmai életben való minél aktívabb jelenlét támogatása, illetve a lehetőségek maximális kihasználása melletti bevételszerző tevékenység fellendítéséért.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Felügyelő Bizottság | Szóljon hozzá most!