Szakképzés megújítása és életút-támogató pályaorientáció

MPT Pályaorientációs Szakosztályának észrevételei

  1. 7-8. osztályokban nem szabad az egyszeri alkalomként megjelenő, iskolaválasztássá silányított pályaválasztást erőltetni, eltűrni. A 13-14 éves gyermek általában nem rendelkezik pályaválasztási érettséggel. Nem fogadható el az a felfogás, hogy a gyermeket hozzá lehet segíteni az ideális döntéshez a szakmák megismertetésével és kérdőívek kitöltetésével.

  2. A jelenlegi iskolaszerkezetben a 13-14 évesen meghozott iskolaválasztási döntés szinte meghatározó szerepet játszik az életpályára vonatkozóan. Amíg ez az iskolaszerkezet fennáll, mindent meg kell tenni ennek a meghatározottságnak – amely egyben a társadalmi egyenlőtlenségeket is konzerválja – az oldására.

Ennek érdekében

  • valós lehetőséggé kell tenni az iskolatípus- és a szakma-, szakterületváltást, az ezt akadályozó tantervi, gyakorlatra vonatkozó stb. előírások megszüntetésével, a támogató szolgáltatások finanszírozásával;

  • növelni kell a közismeret – pontosabban a nem szakmai jellegű képzési tartalom – arányát a középfokú szakképző intézményekben;

  • a szakgimnáziumokban a szakmai érettségi kötelezőségét meg kell szüntetni;

  • fel kell hagyni azzal a félrevezető propagandával, amely a szakmaszerzést az érettséginél fontosabbnak mutatja: a tények azt mutatják, hogy a valódi esélyeket az érettségi és a szakma együttes megléte adja.

  1. Az iskolaszerkezetet át kell alakítani. Az első 10, de legalább első 9 évfolyam (ide nem értve a tervezett iskola-előkészítő osztályt) egységes általános tudást adó iskola kell legyen. Az itt folyó oktatás része kell legyen a pályacirkálásra való felkészítés és a foglalkoztathatóság és képezhetőség általános fejlesztése minden gyermek és család esetében. Az életút-támogató pályaorientációnak már az első osztálytól (sőt, az óvodától) meg kell jelennie a társadalmi munkamegosztás játékos megismerése révén.

  2. A közoktatási szakképzésre (I-VET) elegendő kell, hogy legyen 3, de akár 2 év is a 11-13., érettségi utáni képzések esetén a 13-14. vagy – ha a korábbi évfolyamokban történik valamilyen szakmai alapozás – csak a 13. évfolyamokban. A mai OKJ-ban aligha van olyan szakma, amelynek szakmai kompetencia tartalma 2 tanév alatt nem adható át – megfelelő általános kompetenciák birtokában.

  3. A pályaszocializáció további lépéseit a szakmai gyakorlat adja. A most 9-11. évfolyamra koncentrálódó duális képzési lehetőségeket és ösztöndíjakat 18-21 éves korban kellene a fiatalok és a vállalkozások számára elérhetővé tenni1. A 9. évfolyamon megkötött tanulószerződések nem segítik elő a fiatalok minőségi pályaszocializációját.

  4. A közoktatási szakképzés és a gazdaság kapcsolatát teljesen más alapokra kell helyezni. El kell fogadni, hogy az iskolai szakképzés feladata, hogy felkészítse a tanulókat fél évszázados gazdaságilag aktív életükre, képessé téve őket az élethosszig tartó tanulásra, a körülményekhez való rugalmas alkalmazkodásra. A munkaerőpiac pillanatnyi szükségleteinek kielégítése elsősorban a felnőttképzés feladata, amelyhez meg kell teremteni a megfelelő jogi hátteret és ösztönzőket.

  5. El kell törölni a beiskolázási irányok és arányok központi meghatározását, a szakmaszerkezeti döntést, valamint az ösztöndíjra jogosító hiányszakmák listáját. Ezek nemcsak a tanulók számára károsak, de hosszú távon a társadalmi munkamegosztás kialakításának is ártanak. Az ilyen döntések figyelmen kívül hagyják a készségek szakmák közötti konvertálhatóságát, a területi mobilitást, a gazdaság gyors változását. A világban már régóta nem hiányszakmákról, hanem hiány kompetenciákról beszélnek.

  6. Kiemelten fontos annak megakadályozása, hogy a támogatható képzések, illetve ösztöndíjra jogosító szakmák meghatározása évente történjen. Ez a tudatos pályatervezést teljesen irreálissá teszi, emellett az iskolák számára is lehetetlenné teszi a fejlesztési stratégiák kialakítását.

  7. Az oktatható szakmák meghatározása helyett az iskolák számára lehetővé kell tenni a helyi sajátosságok, a gazdasági környezet változásaihoz való igazodást azzal, hogy a központi tantervek kötelezőségének oldásával. Ösztönözni kell az iskolák és a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok kiépítését: ennek érdekében a szakképzési hozzájárulás közvetlen iskolákhoz jutatásának lehetőségét vissza kell állítani.

  8. Meg kell szüntetni az alapítványi és magán szakképző intézmények ellehetetlenítését. Ezek az iskolák általában az állami szereplőknél gyorsabban, rugalmasabban tudnak alkalmazkodni a helyi igényekhez, a változásokhoz. Nagy gyakorlatuk van az érettségi utáni szakképzés és a felnőttoktatás terén.

  9. A szakképzés megyei szintű tervezése a hiányszakmák megyei szintű meghatározása abszurd. Reális ingázási térképekkel szemléltetve kell erről a témáról új szakmai vitákat kezdeni.

  10. Mindez nem jelenti azt, hogy a gazdasági tendenciák ismeretére, az ezt feltáró kutatásokra és az ennek megfelelő intézkedésekre ne lenne szükség a szakképzés fejlesztése szempontjából. Az I-VET-tel szemben a felnőtt szakképzés támogathatóságának meghatározásához fontos ismerni a pillanatnyi gazdasági igényeket is.

  11. Stratégiát és cselekvési tervet kell alkotni a felnőtt szakképzésre (C-VET) vonatkozóan, beleértve a pályakorrekciós jellegű és a szakmai továbbképzéseket (CPD) is.2 A felnőtt szakképzés bátorítására eszközöket kell kialakítani, pl. képzési kártya, a szakképzési hozzájárulás ellenőrzött keretek között történő visszaállítása és a Skills Council formációk alkalmazása.

  12. A felnőttképzési piacot átláthatóvá kell tenni. A támogatott munkaerő-piaci képzéseknél meg kell szűntetni azt a gyakorlatot, hogy a kormányhivatal csak egyetlen képzővel szerződik, ismeretlen kiválasztási szempontok alapján. Felül kell vizsgálni a felnőttképzésben a Pest megyei Kormányhivatal kiemelt szerepét. Tudomásul kell venni, hogy a felnőttképzés más módszereket és kompetenciákat igényel, mint az iskolai oktatás, és nem szabad kiemelt szerepet adni a szakképzési centrumoknak, illetve a tankerületeknek a támogatott képzések lebonyolításában. A támogatott képzésekre való beiskolázásnál figyelembe kell venni az egyén előzetes tudását, munkaerő-piaci és személyes profilját, ehhez megfelelő számban szükséges hozzáértő szakembereket – munkavállalási tanácsadókat – alkalmazni.

  13. Az élethosszig tartó szakmai képzés gátja, hogy gyakorlatilag lehetetlen az akár informálisan, akár formálisan szerzett előzetes tudás beszámítása. Nem az alapok hiányoznak, hiszen az OKJ szakképesítések SZVK-i moduláris alapúak, kidolgozásra került a tanulási eredmények azonosítását lehetővé tevő elismerő Nemzeti Képesítési keretrendszer, elkészült az ESCO, az európai kompetenciaszótár. Emellé azonban meg kell teremteni az előzetes tudás beszámításának, a képesítések közötti átjárhatóságnak a jogszabályi, szakmai és érdekeltségi hátterét.

1 Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy nincs szükség tanulmányi eredményhez kötött ösztöndíjakra a középfokú iskolákban, csak azt, hogy ezt ezen a szinten nem a gazdaság pillanatnyi igényeit kielégítő szakmákba terelésre kellene használni.

2 A felnőttoktatás szerepéről külön is el kell gondolkodni. A második esélyt adó iskolai szakképzés célja inkább az I-VET, minta a C-VET céljainak felel meg.

Kategória: Pályaorientációs Szakosztály | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?