Szakképzési Kollégium ülése

A Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiuma

(együttműködve a BME Tanárképző Központjával, valamint BME Mérnöktovábbképző Intézetével,) kerekasztal megbeszélést szervezett 2019.05. 15.  15. órakor a BME Q épületében.

 A kerekasztal megbeszélés résztvevői: a gazdasági élet, gyakorlati képzésben aktív szerepet vállaló nagyvállalatok, vállalkozások képviselői, szakképzési centrumok főigazgatói, főigazgató-helyettesei, kancellárjai, szakmai érdekképviseleti szervek képviselői, felnőttképző intézmények/vállalkozások vezetői, szakképzési és felnőttképzési szakértők, egyetemi kutatók, fejlesztők, oktatók (37 fő).

A kerekasztal megbeszélés célját Benedek András fogalmazta meg bevezetőjében: mely szerint a „Szakképzés 4.0 stratégia” (A szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira) dokumentum célkitűzéseit figyelembe véve, a hazai szakmastruktúra korszerűsítésének, az OKJ fejlesztés, módosítás és megújításának lehetőségeire kerestük a választ úgy, hogy tényekre alapozva reális képet igyekeztünk alkotni a szakmastruktúra korszerűsítésének jelenlegi helyzetéről és az érzékelhető problémák megoldási lehetőségeiről, valamint mérlegelni a javaslatokat.

A kerekasztal megbeszélés nyitógondolatait megfogalmazó felkért előadók is ezt a logikát követve szólaltak fel.

Az Innovációs és Technológiai minisztérium szakképzési és felnőttképzési főosztályának vezetője, Hafiek Andrea a szakmai stratégia elemeinek felvázolása mellett a jogszabályi környezet megvalósulására tett intézkedéseket ismertette.Elmondta, hogy a fejlesztés során a felsőoktatásban alkalmazott struktúra (alap+speciális ráépülés) logikáját követve már kialakult azoknak a szakképesítéseknek a listája, amelyek iskolarendszerben nagy szakmai területet lefedve bizonyítványt adó „alap” OKJ-nak tekinthetők. Első körben az alap OKJ és ennek szabályozása a feladat, ezt követően kerül sor a 2. körre, ami a rövidebb, ráépülés, rész-szakképesítés, vagy egyéb képzések körét érintő szabályozás.Ezek a szakmák 3-5 év alatt adnak szakmai képesítést és tartalmukat a miniszteri rendelettel kiadott szakmai- és vizsgakövetelmény definiálja.

A szakképzés tartalmi fejlesztésében és irányításban jelentős szereppel rendelkező Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) osztályvezetője, Márkus Mária a már megalakult (19) Ágazati Készségtanácsot vázolta röviden.

Az egyik legnagyobb, legszerteágazóbb tevékenység koordinálását, szakmai felülvizsgálatát végző ÁKT, a kereskedelmi ágazaté. Kovács Marianna két minőségében is, az egyik a  Kereskedelmi ÁKT elnöke, a másik mint a CBA humán oktatási vezetője tájékoztatta a jelenlévőket az ágazat helyzetéről, illetve az ÁKT munkájáról.

A jelenleg folyó szakmastruktúra fejlesztés nemzetközi hátterét világította meg Lükő István címzetes egyetemi tanár. Összefoglalójában vázolta a szakmastruktúra és az OKJ fejlesztésének módszertani alapmodelljét a célok (igények, elvárások) és eszközök (módok) kapcsolatát vizsgálva, a szakmastruktúra fejlesztésének kvalifikációs rendező elveit szinteket-alszinteket definiálva, valamint javaslatot fogalmazott meg a technikus szakok rendszerére/jegyzékére. 

A kerekasztal-beszélgetésen felvetődött kérdések a rövid határidővel történő bevezetéssel kapcsolatos aggályok, személyi feltételek teljesíthetősége, a struktúra és a tartalom összehangolásának igénye, az ÁKT –ban folyó munka helyzetéről szerezhető aktuális információhoz való hozzáférés, a gazdaságot meghatározó nagyvállalatok részére az ÁKT munkájába való bekapcsolódás, a kimenetszabályozás  tárgyi feltételének megteremtése körül fogalmazódtak meg.

A kerekasztal-megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy

  • a fejlesztés eredményének bevezetéséhez több időt kell hagyni, a 2020. szeptemberi bevezetés tartalmi szempontból előkészítetlennek tűnik,
  • a szükséges dokumentumok (új szakképesítésekhez tartozó szakmai és vizsgakövetelmények) nem állnak rendelkezésre, beválási vizsgálatra időt kell hagyni,
  • a szakképzési törvény módosítására irányuló javaslatokat a szakma még nem ismeri,
  • a szakképzés személyi feltételeinek és a korszerű szakmai tartalom képzésbe való megjelenésének érdekében finanszírozási és érdekeltségi oldalról is olyan rendszer kiépítésére kell javaslatot kidolgozni, ami biztosítja a szakmai tanárok, oktatók vállalati közegben történő felkészítését, illetve a vállalati szakemberek szakmai tudásának iskolai gyakorlatba történő megjelenését,
  • a szakképzés tartalmi és strukturális átalakításával egy időben a szakmai tanárképzés és gyakorlati oktatóképzés felülvizsgálata is történjen meg,
  • a képesítési előírásokat a struktúrával össze kell hangolni,
  • az ÁKT-ban folyó fejlesztő munka helyzetéről, tartalmáról az ágazat rendszeresen kapjon tájékoztatást, legyen lehetőség a munkába való bekapcsolódásra.

 

Benedek András a kerekasztal megbeszélés zárásaként elmondta:

  • a szakképzési rendszer az elmúlt 6-8 évben sokat változott,
  • Magyarországon a vállalatoknak csak szerény hányada kapcsolódott be közvetlenül a duális szakképzésbe, a vállalatok aktivitásának növelésére lenne szükség, ehhez érdekeltté kell tenni a vállalatokat,
  • az elmúlt évben rendkívül dinamikusan nőtt a bérkiáramlás, ezzel együtt nőtt a szakképzési hozzájárulás befizetése is vagyis a fejlesztési források is jelentősen nőttek.
  • A Szakképzési Kollégium következő szakmai fórumának témája a duális képzés funkciórendszerének, működési feltételeinek áttekintése lesz.

 

 

Budapest, 2019. május 26.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kategória: Szakképzési Kollégium | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?