Vasvári Diploma dr. Székely Lajosnak

Március 14-én Vácott dr. Szabó Imre és Révész György adta át a Mozgalompedagógiai Szakosztály nevében a Vasvári Diplomát a 94 esztendős dr. Székely Lajos nyugalmazott egyetemi tanárnak.

Dr. Székely Lajos számos tudományos és ismeretterjesztő munkával gazdagította a mentálhigiéniai és egészségnevelő szakembereket, valamint az egészségügy szerteágazó területein dolgozókat. Több szakmai és módszertani könyvet írt, előadásokat tartott és tanfolyamokat vezetett pedagógusok számára is.

Egészségnevelő és felvilágosító művei közül a legfontosabbak: A családi élet iskolája lányoknak, A családi élet iskolája fiúknak, Nagylányok iskolája, Ifjú egészségőr, Egészségnevelő háziorvos, Egészségpedagógia, Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata, stb.

Hiánypótló tankönyveket és segédkönyveket írt az egészségügyben dolgozók utánpótlására létrehozott szakiskolák és szakközépiskolák számára.

Tudományos és oktató-nevelő munkája mellett széleskörű társadalmi tevékenységet végzett. Részt vett a Vöröskereszt munkájában lakhelyén és a megyei bizottságban, Fót társadalmi és közéletében, a Népfront és a Tanács munkájában, a Fáy-Vörösmarty Társaság vezetőségében. Sokat tett a híres Fóti Ősz hagyományos – több évtizedes – ma is élő rendezvénysorozat segítéséért, megismertetéséért.

A Vasvári Diploma kitüntetést a gyermek-, serdülő- és ifjúsági mozgalomban végzett aktív és elismerésre méltó tevékenységével érdemelte ki. Fiatal korában cserkész volt a híres újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban, majd cserkésztiszt, csapatparancsnok Fóton, országos vezető-tiszt a Cserkészfiúk Szövetségében, majd úttörővezető helyben és az Országos Tanácsban, a Táborozási Szakbizottságban.

A II. világháború idején, 1944. októberében Raul Wallenberg svéd diplomata megható tettei közé tartozott a gettókban, védett házakban életben maradt – nagyrészt árva – gyerekek mentése volt. Fóton, a Károlyi grófok kastélyát is a Svéd Vöröskereszt Gyermekotthonának minősítették. Nevelőként dolgozott benne fiatal főiskolásként Székely Lajos is, aki közel 50 zsidógyereket gondozott három munkatársával. Ezekkel a gyerekekkel alakította meg az első zsidó cserkészcsapatot, ami a kivándorlásukig, 1948-ig működött. Közülük ketten még 3 éve is felkeresték őt Izraelből, és hálás köszönetet mondtak neki, szívesen emlékeztek a Fóton töltött időre.

1946-tól az újonnan létrehozott Cserkészfiúk Szövetsége helyi vezetője és az országos vezetőség egyik főtisztje lett. Kezdetektől támogatta az úttörőkkel való együttműködést, majd az egyesülést. Amikor a Cserkészfiúk és az Úttörők egyesültek, Fóton is megalakult az úttörőcsapat, amelynek vezetőségében dolgozott. Később, az 1956/57-es „újjászületés” után a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Nevelési Tanácsának tagja lett és a Táborozási Bizottságban tevékenykedett. Ebben a korszakban is voltak sikeres kezdeményezései, sok értékes javaslattal segítette az egészséges életmódra nevelést. Előadásokat tartott, elsősegélynyújtó tanfolyamokat szervezett, a nyaranta sok táborba eljutott, és mindenhol szeretettel fogadták a gyerekek és a vezetők egyaránt. Megtalálta velük a baráti hangot, mindig volt ideje egy-egy dal vagy játék bemutatására, de (a sátortáborozás idején) segítséget nyújtott a tábori konyha, az élelmiszer sátor, a mosdók, a tábori wc (latrina), szemétgödör stb. szakszerű kialakításához is.

Szorgalmazta az úttörő tisztségviselők közé a vöröskeresztes karszalagos egészségőr megbízatást. Az úttörőpróbák, a vezetői próbák, a nyári tábori próbák követelményeibe mindig beépítette az egészséges életmódra nevelés témáit.

Mozgalmi tevékenységéért a Kiváló Úttörővezető kitüntetésben részesült, gyermekmentő munkáját mégy éve, kilencvenedik születésnapján Helytállásért kitüntetéssel ismerték el.

Kategória: Mozgalompedagógiai Szakosztály | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?