Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs Szakosztályának állásfoglalása a NAT felülvizsgálata kapcsán 2016-2017

Alapelvek

A pályaorientáció a rendszerváltás követően sem lett az iskolarendszer folyamatos, tervezhető tevékenysége, csupán kampányjellegű tevékenységeket találhatunk a rendszerben.  Ez a gyakorlat nem felel meg az életút-támogató pályaorientáció koncepciójának. Tekintettel arra, hogy a rendszerváltás után készülő negyedik nemzeti alaptantervről (NAT) még nem ismerünk nyilvános munkaanyagokat, a Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs Szakosztálya az alábbi pályaorientációs tantervkészítési alapelvek megfogalmazásával kívánja támogatni a tanterv-felülvizsgálati tevékenységet.

  1. Az iskolai pályaorientációs tevékenység folyamatelvre épül, amelynek figyelembe kell vennie a tanuló és szűkebb környezete fejlődési igényeit. A tanuló pályaorientációs felkészítése önmagában is reflektív, folyamatot képező pedagógiai tevékenységnek tekinthető.
  2. Az iskolai pályaorientációs tevékenység fókuszában a gyerek és a család áll, és nem a gazdasági szereplők pillanatnyi igényei.
  3. A pálya kiválasztása nem egyszeri döntés és nem irreverzibilis folyamat. Az iskolai pályaorientációs munka lényege tehát nem egyetlen pálya, szakma kiválasztásának a támogatása, hanem a továbbtanulás-munkavállalás irányvonalainak a feltérképezése.
  4. A tizenévesen választott pálya, szakma a modern munkaerőpiacokon folyamatos korrekcióra szorulhat, amelynek eszköze a pályakorrekció. Az iskolai pályaorientációnak az egész életen át tartó pályacirkálásra, pályakonstruálásra, a kínálkozó tanulási és karrierlehetőségek megragadására kell felkészíteni a tanulókat, nem pedig csupán a középfokú szakképzés kiválasztására.

 

Pályaorientáció az alaptantervben

  1. Az alapelvek tükrében az iskolai pályaorientáció akkor érheti el célját, ha
    • a tanuló életkori sajátosságaira épül, és tervszerű, tanmenetbe épített tevékenységegyüttest A kampányszerű, pedagógiai fejlesztő, feldolgozó munkával nem kombinált egyedi rendezvények nem pótolják a rendszerezett iskolai pályaorientációs tevékenységet;
    • lehetővé teszi a közoktatás teljes időszakában a tanulói pálya- és önismeret fejlesztését;
    • megvalósul a tanulók életpálya-építési készségeinek a fejlesztése, amelyek segítségével később önállóan képesek az egyes életpályadöntések meghozatalára;
    • a pályaorientációs tevékenységet szakmai teamben végzik, ahol szerepet kapnak a szakképzett pályaorientációs/munkavállalási tanácsadók, a gazdaság szereplői és a gyerek, család szükséglete szerinti további szakemberek.
  1. A pályaorientációs tanári munka elősegíti a tanulói pályaorientációs portfolió gondozását, fejlesztését.

MPT POSZ, 2016. december 2.