Alapelvek
A pályaorientáció a rendszerváltás követően sem lett az iskolarendszer folyamatos, tervezhető tevékenysége, csupán kampányjellegű tevékenységeket találhatunk a rendszerben. Ez a gyakorlat nem felel meg az életút-támogató pályaorientáció koncepciójának. Tekintettel arra, hogy a rendszerváltás után készülő negyedik nemzeti alaptantervről (NAT) még nem ismerünk nyilvános munkaanyagokat, a Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs Szakosztálya az alábbi pályaorientációs tantervkészítési alapelvek megfogalmazásával kívánja támogatni a tanterv-felülvizsgálati tevékenységet.
- Az iskolai pályaorientációs tevékenység folyamatelvre épül, amelynek figyelembe kell vennie a tanuló és szűkebb környezete fejlődési igényeit. A tanuló pályaorientációs felkészítése önmagában is reflektív, folyamatot képező pedagógiai tevékenységnek tekinthető.
- Az iskolai pályaorientációs tevékenység fókuszában a gyerek és a család áll, és nem a gazdasági szereplők pillanatnyi igényei.
- A pálya kiválasztása nem egyszeri döntés és nem irreverzibilis folyamat. Az iskolai pályaorientációs munka lényege tehát nem egyetlen pálya, szakma kiválasztásának a támogatása, hanem a továbbtanulás-munkavállalás irányvonalainak a feltérképezése.
- A tizenévesen választott pálya, szakma a modern munkaerőpiacokon folyamatos korrekcióra szorulhat, amelynek eszköze a pályakorrekció. Az iskolai pályaorientációnak az egész életen át tartó pályacirkálásra, pályakonstruálásra, a kínálkozó tanulási és karrierlehetőségek megragadására kell felkészíteni a tanulókat, nem pedig csupán a középfokú szakképzés kiválasztására.
Pályaorientáció az alaptantervben
- Az alapelvek tükrében az iskolai pályaorientáció akkor érheti el célját, ha
-
- a tanuló életkori sajátosságaira épül, és tervszerű, tanmenetbe épített tevékenységegyüttest A kampányszerű, pedagógiai fejlesztő, feldolgozó munkával nem kombinált egyedi rendezvények nem pótolják a rendszerezett iskolai pályaorientációs tevékenységet;
- lehetővé teszi a közoktatás teljes időszakában a tanulói pálya- és önismeret fejlesztését;
- megvalósul a tanulók életpálya-építési készségeinek a fejlesztése, amelyek segítségével később önállóan képesek az egyes életpályadöntések meghozatalára;
- a pályaorientációs tevékenységet szakmai teamben végzik, ahol szerepet kapnak a szakképzett pályaorientációs/munkavállalási tanácsadók, a gazdaság szereplői és a gyerek, család szükséglete szerinti további szakemberek.
- A pályaorientációs tanári munka elősegíti a tanulói pályaorientációs portfolió gondozását, fejlesztését.
MPT POSZ, 2016. december 2.