Szakosztályunk pályaorientációs szempontból véleményezte a Nemzeti Alaptanterv augusztus végén nyilvánosságra került tervezetét. Véleményünket elküldtük a vitában megjelölt címekre. Bár szakosztályunk már 2016 végén elküldte ajánlását a pályaorientáció NAT-ban való kezeléséről, tagjaink közül senki sem kapott felkérést a tervezet létrehozásában való részvételre. A Nemzeti alaptanterv tervezetének véleményezésével hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy a pályaorientáció, az életpálya-építési készségek fejlesztése jelentőségének megfelelően jelenjen meg a közoktatás minden szintjén és területén.
Véleményünkben üdvözöljük, hogy a tervezet a pályaorientációt kereszttantervi fejlesztési feladatként fogalmazza meg, hogy a kollégiumi feladatok között is megjelenik „a pályaorientáció és az életpályára való sikeres felkészülés segítése”, és hogy a személyes és társas kompetenciák között kimeneti elvárásként szerepel a pályaépítés, illetve a munkavállalói, vállalkozói kompetenciák.
Kritikaként fogalmaztuk meg ugyanakkor, hogy a megfogalmazott pedagógiai fejlesztő tevékenységek és időkeretek fényében nem látszik reálisnak ezen célkitűzések megvalósítása.
Ez részben a NAT azon általános problémájából következik, hogy – bár a bevezető rész korszerű szemléletet tükröz – a konkrét előírások nem teszik lehetővé a tantárgyi kereteken túlmutató tudás- és készségfejlesztést. A tantárgyakra biztosított órakeret lefedi a kötelező óraszámot, nem látszik, hogyan jut idő és szakember a kiemelt kompetenciaterületeken a személyre szabott fejlesztésre.
Általános, az életpálya-építés szempontjából kiemelten fontos problémája a tervezetnek a középfokú oktatás elitista megközelítése.
A NAT megfeledkezik a tanulók egynegyedéről: semmit sem szól arról, hogyan valósíthatók meg a szakközépiskolákban a NAT, illetve a tanulási területek fejlesztési céljai, hogyan lehetséges „az alapkompetenciák fejlesztése mellett olyan tudás elsajátítását … biztosítani, amely lehetővé teszi a tanulmányok folytatását, így a szakképesítést követően az érettségi megszerzését is.” A felsőoktatásban való továbbtanulást lehetővé tevő kompetenciák megszerzését csak a gimnáziumban tanulók számára jelöli meg célként, a szakgimnazisták számára nem. A középfokú képzésen belül a dokumentum csak a gimnáziumi keretek között foglalkozik érdemben a pályaorientációval, holott az életpálya-építési készségekre mindenkinek szüksége van, ráadásul a 14 éves korban történő pályaválasztás sokszor korrekcióra szorul.
Mindenezek alapján nem látszik, hogy az új NAT bevezetésével a köznevelés keretében mindenki számára elérhető lenne a „carrier education”, az életpálya-építési ismeretek oktatása, az életpálya-építési készségek fejlesztése. Megvalósíthatatlannak tűnik az a NAT-ban megjelenő jogos elvárás, hogy a tanuló „Megtervezi saját életpályáját, tanulási, életpálya- vagy jólléti célokat tűz ki, és belső motivációját folyamatosan alakítja, fejleszti.”
Részletes szakmai véleményünk itt olvasható.