A NAT tervezet véleményezése pályaválasztási-pályaorientációs szempontból

Készítette: A Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs Szakosztálya
2018. szeptember 30.

A jelenlegi tervezettel kapcsolatos legfontosabb megállapításaink:

  • Pályaorientációs szempontból fontos, hogy az új NAT koncepcionálisan kezeli a tanulási pályafutás szakaszolását, az egyes tanulási szakaszok előkészítését (24. old.):
    „Az iskola óvodától eltérő világában tanulmányait megkezdő kisgyermek iskolai pályafutása akkor indulhat sikeresen, ha a tanulást meghatározó képességei az induláskor vagy az azt követő, fejlesztéssel támogatott érés és fejlődés során elérik az alapvető fejlettségi szintet.”
  • Szintén fontos az 5-8. osztályos pályaválasztást előkészítő szakasz kiemelése a dokumentumban (26. old.)
    „Ez a nevelési-oktatási szakasz az életpálya-tervezéssel kapcsolatos fontos döntések első időszaka, ezért nélkülözhetetlen a reális önismeret és a döntéshozatalhoz szükséges ismeretek és készségek minél teljesebb körű kialakítása, illetve fejlesztése.” Ugyanakkor a szöveget fontos lenne árnyalni és a „Fontos a tanulás iránti motivált állapot fenntartása, illetve az önálló tanuláshoz szükséges stratégiák és módszerek gyakorlott alkalmazása, valamint a továbbtanulási célok megfogalmazása.” szövegrészben a továbbtanulási célok kész megfogalmazása helyett, a továbbtanulási irányok áttekintése kifejezést szerepeltetni.
  • Szintén az 5-8. osztályhoz kapcsolódó pedagógiai feladat „a tanulók életpálya-tervezésének támogatása érdekében sokszínű gyakorlati, saját élmény alapú tevékenységformák és célzott pályaorientációs foglalkozások beépítése” A leírás azonban csak példálódzó jellegű, és már a szövegezésében is keveri az új életpálya-tervezés és régebbi pályaorientáció fogalmait. A példák inkább egyszeri tevékenységeket sorolnak fel, és nem a korszerű, folyamatként felfogott életpálya-tervezés gyakorlatát mutatják be. Itt javasolt lehet a vonatkozó hazai feltáró irodalom beépítése [1]. Hasonló megközelítés jelenik meg a gimnáziumi nevelésnél: A gimnáziumokban a pályaorientáció változatos formáinak párhuzamos megvalósítása (például pályaorientációs nap, témahét, különböző szakmák meghívott képviselőivel való beszélgetési lehetőség stb.) nagy hangsúlyt kap.”
  • Üdvözlendő, hogy a kollégiumi feladatok között is megjelenik „a pályaorientáció és az életpályára való sikeres felkészülés segítése”.
  • A dokumentum ugyanakkor téves megállapításokat is tartalmaz, amikor a pályaválasztást egy életre szóló és irreverzibilis döntésként mutatja be (16. old.) „Az életre szóló viselkedésminták (kortársak és pedagógusok), a döntéseket (például pályaválasztás, a tanulmányoknak az iskolaköteles kor utáni folytatása) meghatározó értékrend, valamint a környezet, a társadalom és az élethosszig tartó, alkotó alkalmazkodás attitűdjének formálásában az iskola szerepe és felelőssége jelentősen megnő.” Ezt a megfogalmazást a modern pályalélektani felfogások alapján[2] újra illene gondolni! Különösen akkor, amikor 12 évfolyamos közoktatás 1940 óta nem jött létre Magyarországon, és a tankötelezettség jelenlegi felső korhatára 16 év.
  • Az elitista megközelítést képviseli, hogy a középfokú képzésen belül a dokumentum csak a gimnáziumi keretek között foglalkozik érdemben a pályaorientációval (28. old), figyelmen kívül hagyva az európai értékeket (Tanácsi ajánlások 2004,2008), amelyek a minden tanuló számára elérhető „career education” megjelenítéséről szólnak.
  • Az elitista megközelítés megjelenése az is, hogy a felsőoktatásban való továbbtanulást lehetővé tevő kompetenciák megszerzését csak a gimnáziumban tanulók számára jelöli meg célként, a szakgimnazisták számára nem. A tanulók egynegyedéről pedig szinte megfeledkezik a NAT: semmit sem szól arról, hogyan valósíthatók meg a szakközépiskolákban a NAT, illetve a tanulási területek fejlesztési céljai, hogyan lehetséges „az alapkompetenciák fejlesztése mellett olyan tudás elsajátítását … biztosítani, amely lehetővé teszi a tanulmányok folytatását, így a szakképesítést követően az érettségi megszerzését is.”
  • Érdemes lenne az életpálya-építéssel kapcsolatos célként az életpálya-építési készségek definícióját szerepeltetni, ehhez fejlesztési feladatokat rendelni. Az életpálya-építési készségek olyan kompetenciák, amelyek lehetővé teszik egy egyén (vagy csoport) számára, hogy strukturált módon gyűjtsön, elemezzen, szintetizáljon és rendszerezzen önmagával, oktatással és foglalkoztatással kapcsolatos információkat, valamint a döntések meghozatalához és kivitelezéséhez, illetve átmeneti állapotok kezeléséhez szükséges készségek összessége.” (ELGPN, 2013)
  • Örömmel láttuk, hogy a személyes és társas kompetenciák között (43.old.) kimeneti elvárásként szerepel a pályaépítés: „Megtervezi saját életpályáját, tanulási, életpálya- vagy jólléti célokat tűz ki, és belső motivációját folyamatosan.”, „Tudja, hogyan keressen tanulási, képzési és életpálya-tervezési információkat és támogatást.”, illetve a munkavállalói, vállalkozói kompetenciák: „eltérő helyzeteket, eseményeket és lehetőségeket ismer és tapasztal meg a munka világából”, „Megérti, hogyan alakulnak ki a munkaerőpiaci lehetőségek, miben különböznek egymástól az egyes foglalkozások, felismeri saját erősségeit és fejlesztendő területeit, tudatosulnak benne a munkavégzéssel kapcsolatos jogi és etikai alapelvek.” Ezek az elvárások azonban a megfogalmazott pedagógiai fejlesztő tevékenységek és időkeretek fényében eufemisztikusnak tetszenek.
  • A pályaorientáció a tantárgyak közül a Technológia és tervezés tárgyban jelenik meg, 5-8. osztályban. Ez folytatja a korábbi gyakorlatot, a pályaorientáció Technika és életvitel tárgyban való megjelenését – és továbbvitte azt a problémát, hogy a technikatanárok nem rendelkeznek az e területen szükséges ismeretekkel, a fejlesztéshez szükséges kompetenciákkal. Az életpálya-építési készségek emellett – helyesen – megjelennek az erkölcstan tantárgyban – kérdés, hogy a hittant választó tanulók esetén hogyan történik ezen készségek fejlesztése.
  • Üdvözlendő, hogy a koncepció az életpálya-építési ismeretek oktatását, a pályaorientációt kereszttantervi fejlesztési feladatként fogalmazza meg. Komoly problémát jelent ugyanakkor, hogy nem látszik, milyen lehetőségek vannak e fejlesztés megvalósítására.

 

Az MPT Pályaorientációs Szakosztálya 2016 decemberi ajánlása szerint a korszerű pályaorientáció:

  • a tanuló életkori sajátosságaira épül, és tervszerű, tanmenetbe épített tevékenységegyüttest alkot. A kampányszerű, pedagógiai fejlesztő, feldolgozó munkával nem kombinált egyedi rendezvények nem pótolják a rendszerezett iskolai pályaorientációs tevékenységet;
  • lehetővé teszi a közoktatás teljes időszakában a tanulói pálya- és önismeret fejlesztését;
  • megvalósítja a tanulók életpálya-építési készségeinek a fejlesztését, amelyek segítségével később önállóan képesek az egyes életpályadöntések meghozatalára;
  • a pályaorientációs tevékenységet szakmai teamben végzik, ahol szerepet kapnak a szakképzett pályaorientációs/munkavállalási tanácsadók, a gazdaság szereplői és a gyerek, család szükséglete szerinti további szakemberek.

Javasoljuk ezen ajánlás figyelembe vételét.

Budapest, 2018. szeptember 30.