Kis társaságtörténet

KIS TÁRSASÁGTÖRTÉNET –  A KRÓNIKA NÉHÁNY LAPJÁRÓL 

A Magyar Paedagogiai Társaság a reformkor törekvéseit betetőzve a  XIX. századvég értelmiségi modernizációjának sodrában jött létre – akadémiai elven, a szakma mindenkori 100 kiválóságának tagságával. Közvetlen elődje, a Paedagogiai Társaság 1877-ben alakult  Pesten. Elnöke Szathmáry Károly, 1879-től Molnár Aladár, alelnökök Zirzen Janka, Péterfy Sándor, titkára Kiss Áron, 1878, 79-ben évkönyvet adtak ki. Működését 1882-ben részvétlenség miatt be kellett szüntetnie.

Klamarik János rövid ügyvezetői-szervezői ténykedése után Heinrich Gusztáv budapesti egyetemi tanár volt az 1891-ben immár a  Magyar Paedagogiai Társaság  névvel  létrehozott egyesület első elnöke. 1892. január 5-től. Fináczy Ernő professzor 1904. január 30-tól 1924. szeptemberi lemondásáig állt a Társaság élén. Gyulai Ágost a Társaság titkára volt 1904. január 30-tól 42 éven át 1946 májusáig.

Komis Gyula 1925. március 21-től 1938. áprilisi lemondásáig elnökölt 14 esztendőn át. Pintér Jenő tankerületi főigazgató lett Komis utóda. Másfél év után mondott le. Komis tiszteletbeli elnökként vitte tovább a Társaság ügyeit. Prohászka Lajos 1940. május 25-én lett elnök.

A német megszállást, a háború befejezését követően 2 év szünet után 1946. május 18-án került sor az első „nagygyűlésre”. Gyulai Ágost leköszönt titkári tisztéről. Főtitkár lett Hajdú János, titkár Zibolen Endre. Háromtagú bizottságra (Vajda György Mihályra, Faragó Lászlóra és Zibolen Endrére) bízta a lemondott választmány és tisztikar 1949. április 2-án a Társaság ügyeit. 1950-ben belügyminiszteri rendelet oszlatta fel a Magyar Paedagógiai Társaságot.

Több mint másfél évtized elteltével a Pedagógusok Szakszervezetének bábáskodásával 1967. április 21-én jött létre a jogutód, a Magyar Pedagógiai Társaság. (Ez időben Péter Ernő állt a szakszervezet élén.) Jausz Béla professzort választották elnöknek, 1974-ig haláláig töltötte be e tisztet. Simon Gyula lett a főtitkár.

Kiss Árpád 1974-től ügyvezető elnöki megbízást kapott, 1976-tól 1979-ben bekövetkezett haláláig elnökölte a Társaságot. Jóború Magda kapott 1981 májusában elnöki megbízást, egy évig állt a Társaság élén. Szarka Józsefet az 1982. évi közgyűlést választotta meg. Horváth Márton 1986-ban kapott főtitkári megbízatást a közgyűléstől. Társelnöki funkció jött létre: Kornidesz Mihály és Simon Gyula viselték. Utóbbi korai haláláig.

1990. májusban az egész tisztikar visszaadta megbízását a 60 tagú választmány ügyvezető elnökséget választott. Benkő Loránd akadémikus vállalta az első soros elnöki tisztet. Széchy Éva ügyvezető főtitkár lett. 1991. március 27-én a 100 esztendős jubileumhoz kapcsolódó közgyűlésen Köpeczi Béla akadémikust elnökké, Széchy Évát főtitkárrá választják. Az 1994. évi küldöttközgyűlés választotta elnökké Ádám György akadémikust, főtitkárrá Trencsényi Lászlót. Az ügyvezető elnökség tagjai: Balogh László, Hunyady Györgyné, Paizs Imre, Széchy Éva, alelnökök, Fábry Béla, Kóczián Ágnes, Vargáné Fónagy Erzsébet titkárok lettek, Bakonyi Pál az etikai bizottság elnöke, Novák István az ellenőrző bizottság elnöke. Ekkor Mihály Ottó az MPT jelöltjeként foglalt helyet az Oktatáspolitikai Tanács szakmai szervezeti oldalán, Hunyady Györgyné az Országos Köznevelési Tanácsban, Köpeczi Béla az Új Pedagógiai Szemle szerkesztő bizottságának elnöke, Schüttler Tamás a főszerkesztő, később ezt a funkciót Mayer József az OFI munkatársaként tölti be. Társult a társaság az A Kisgyermek című szakmai lap szerkesztésébe is.

A Magyar Pedagógiai Társaság 1996. évi „tagnyilvántartási felülvizsgálatának” felhívását több mint 1000 tagtársunk fogadta el, s regisztrálta1ja magát újólag – az aktív tagok egyben tagdíjfizetőként. 18 megyében működött területi tagozat, a szakosztályok, munkabizottságok, műhelyek (autonóm szervezeti egységek) száma: 23.

2014 elején 16 megyei tagozatot, 35 szakosztályt tartott nyilván. (A gyarapodásban szerepet játszik, hogy 2013 őszén a Magyar Szakképzési Társaság az egyesülésről döntött.)

2003-ban csatlakozott az elnökséghez Kovátsné Németh Mária, Széphalmi (Vizelyi) Ágnes, Szentjóbi Szabó Tibor, Málnási Gábor.

2004-ben Csillag Ferenc és Karlovitz János Tibor került az elnökségbe, az Etikai Bizottság elnöke Pilhoffer Ferenc, az Új Pedagógiai Szemle szerkesztőbizottsága elnöke Kiss Endre. 2005-ben a küldöttgyűlés immár 2200 tagot számolt. Az új alapszabály szerint a Választmány helyét a jogelődre emlékeztető 100 fős Szakmai Kollégium és a Vezetői Kollégium tölti be ezentúl. A társaság tisztikara: Ádám György elnök, Hunyady Györgyné, Fábry Béla alelnökök, Trencsényi László ügyvezető elnök, Csillag Ferenc, Karlovitz János Tibor, Kraiciné Szokoly Mária, Vass Vilmos, Villányi Györgyné elnökségi tagok. Ez a testület 2009-ben változott. Ádám György tiszteletbeli elnöki címet kapott, Benedek András professzor vette át az elnöki tisztet Szokoly Mária és Fábry Béla alelnöksége mellett.

Halász Gábor szerkesztő bizottsági elnökké, Takács Géza főszerkesztővé választása nyomán Kiss Endre 2013-ban tiszteletbeli elnöke lett az Új Pedagógiai Szemle szerkesztő bizottságának, majd erről a tisztről lemondott. Helyét A szerkesztő bizottságban Nyiry Kristóf akadémikus tölti be. Jelenleg, 2016-ban a paritásos alapon működő szerkesztő bizottságban Mátrai Zsuzsa,  Mészáros György, Turi Katalin, Kraiciné Szokoly Mária

A társaság képviselteti magát a Neveléstudományi Konferenciák rendező bizottságában, a TIT és a MMI mellett egyik fő szervezője a „Tanulás ünnepe” elnevezésű, a Lifelong Learning (egész életen át tartó tanulás) jegyében sorra kerülő rendezvénysorozatnak, fontos eseménye a pedagógusnemzedékek kapcsolatát erősítő Staféta-tábor, az MPT évtizedek óta rendszeres kezdeményezője a Nevelésügyi Kongresszusok összehívásának. Kezdeményező részese az Agóra Közoktatási Kerekasztalnak.

Székhelye a főváros VII. kerületében található.

A Magyar Pedagógiai Társaság közhasznú civil szervezet, a korszerű, interdiszciplináris neveléstudomány és a széles értelemben vett pedagógiai gyakorlat, felnőttképzés, művelődés, művészetközvetítés élenjáró aktivistáit tömöríti, fogadja soraiba, megyei tagozataiba, szakmai szakosztályaiba, munkabizottságaiba, műhelyeibe.

Virtuális emléktábla:

a szervezeti egységek meghatározó személyiségei az elmúlt fél évszázadban.