Ez történt Zánkán

EMLÉKEZTETŐ

a Mozgalompedagógiai Szakosztály 2011. május 19-ei üléséről

 Jelen vannak:    Derzsi Ottó, Laurenszky Ernő, P. Miklós Tamás, Révész György, dr. Szabó Imre, Trencsényi László, Wild Katalin (Mihályi László, Rakó József, Rikker József, dr. Tóth József, Velemi Kinga kimentették magukat.)

Helyszín: Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum

 

 

 

Először Pető Zsolt, a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum marketing szakembere tájékoztatta a szakosztály tagjait az intézmény helyzetéről. Elmondta, hogy az intézmény a vagyonkezelő felügyeli, egyelőre sikerült megvédeni az eladástól, ill. a privatizációtól. A rendszerváltás óta teljes felújításra került sor, új funkciók kialakítása, illetve számos régi létesítmény felújítása történt meg (szakközépiskola, kalandpark, lovaspálya, haditechnikai park). Az intézmény évente 35-40.000 vendéget fogad, akik átlagosan 3-3,5 napot töltenek itt. Három éve rendeznek magyar és nemzetközi fogathajtó versenyeket, 2009-ben itt rendezték meg az 5. Nemzeti Lovasfesztivált. Igen jó a kapcsolat a HM-mel, amit jól illusztrál a Haditechnikai Park. Kiemelt területként kezelik a konferencia-turizmust, de számos, a gyermek- és ifjúsági korosztályt érintő programjuk van, pl. a Diákolimpia döntőinek rendszeresen az intézmény ad otthont. Húsz éve működik az országos beiskolázású Egry József Szakközépiskola is, bár tanulóinak többsége a környékből jelentkezik.

A szakosztály tagjai elégedetten fogadták az ismertetést. Révész György megköszönte a tájékoztatót, és reményét fejezte ki, hogy az intézmény hosszú távon és eredményesen fogja szolgálni a gyermek- és ifjúsági korosztály érdekeit.

Ezt követően Keresztúri Ágnes könyvtáros adott tájékoztatást a könyvtár működéséről. Elmondta, hogy 2006-tól a könyvtár az Egry József Szakközépiskola könyvtáraként üzemel, ő 2007 óta egyedül látja el a könyvtárosi feladatokat. A könyvtár könyvállománya 54000 könyvtári egység, ebből 28000 aktív, a többi raktárban található. (Az úttörőmozgalmi különgyűjtemény a múzeum állományában van.) A könyvtár ezen kívül médiatárral is rendelkezik: jelentős számú bakelitlemez, videokazetta, audiokazetta, valamint CD-k (hang és kép) és kisebb számban DVD-k is találhatók a gyűjteményben. A könyvtár olvasói elsősorban a középiskola diákjai, tanárai, de időnként a környező településekről is van kölcsönzési igény. A középiskolások viszonylag gyakran látogatják a könyvtárat (bár kisebb számban, többnyire a bejárók a busz indulásáig), a kölcsönzési aktivitás szerényebb: a fiúk alig, a lányok gyakrabban kölcsönöznek. Az állományban nem található könyvek iránti igényt beszerzéssel vagy könyvtárközi kölcsönzéssel igyekszik kielégíteni. A közeljövőben sorra kerülő beruházás érinti a könyvtár tevékenységét is, amennyiben új – de a jelenleginél kisebb alapterületű – helyre, korszerűbb körülmények közé fog kerülni.

P. Miklós Tamás, a múzeum vezetője (aki korábban a könyvtárosi feladatokat is ellátta) elmondta, hogy korábban egy szervezeti egységben működött a múzeum és a könyvtár, majd 1984-ben került sor a szétválasztásra. A rendszerváltás után egyre inkább az az igény fogalmazódott meg, hogy a múzeum alapvetően intézménytörténeti feladatokat lásson el. A rendelkezésre álló anyag mennyisége a jelenlegi alapterületen nem teszi lehetővé a nyilvános kiállítóhelyként való üzemelést, de az új beruházás után – amelyre már Keresztúri Ágnes is utalt – nagyobb alapterületen valószínűleg rendezettebb körülmények közé kerül a gyűjtemény. Hozzá kell tenni: a múzeum regisztrált kutatóhelyként és közgyűjteményként ma is működik, a gyűjteménnyel kapcsolatos kutatói kéréseket teljesíti, noha pillanatnyilag nincsen aktív főállású munkatársa. (P. Miklós Tamás jelenleg Révfülöp polgármestereként fizetés nélküli szabadságon van, és így látja el a múzeumvezetői feladatokat.) A múzeum jelenleg a következő tematikus szakgyűjteményekre strukturálódik: tárgyi gyűjtemény, dokumentumgyűjtemény (kisnyomtatványok, plakátok, fotók, oklevelek, igazolványok) valamint a könyvállomány, amely magában foglalja a könyvtár korábbi gyermekmozgalmi különgyűjteményét. A ténylegesen leltározott tételek száma 33000 körül van, e mellett van még kb. 40-50000 leltározatlan tétel, amelyek jelentős része az utóbbi években került a múzeum birtokába. A nyilvántartás leltárkönyv segítségével történik, amelynek digitalizálására még nem került sor. A könyvtári szolgáltatások a múzeum keretén belül történnek, a mintegy 4000 kötetes könyvállomány szerepel a Szikla adatbázisban is, így országosan is hozzáférhető.

A szakosztály tagjai egyetértettek abban, hogy a pótolhatatlan mozgalomtörténeti emlékek szakszerű gyűjtése érdekében szükség van egy szakosztályi állásfoglalásra, amely módszertani segítséget nyújt abban, hogy mit érdemes gyűjteni, illetve mit lehet tenni a gyűjtött anyaggal. Alapelvként megfogalmazható, hogy a zánkai múzeum az országos jelentőségű dokumentumokat, tárgyi emlékeket tudja fogadni, a további relikviákat helyben érdemes tartani, amennyiben azok biztonságos tárolása (esetleg – akár csak részben – kiállítása – megoldható). Derzsi Ottó felhívta a figyelmet arra, hogy a „mit gyűjtünk” mellett tisztázni kell azt is, hogy miről, hiszen a Gödöllői Városi Múzeum keretében működik egy cserkészettörténeti állandó kiállítás, a Magyar Cserkész Szövetség honlapján pedig elérhetők cserkészeti témájú szakdolgozatok, vagyis a cserkész emlékek gyűjtése az MCSSZ felügyeletével eddig is szervezetten történt. Révész György úgy vélte, hogy a mozgalomtörténeti emlékek szervezett gyűjtése nem csak a későbbi történeti kutatások elősegítése érdekében fontos, hanem azért is, mert igen jelentős módszertani anyag, tapasztalat halmozódott fel a szervezeteknél, ami a későbbiekben (is) fontos forrása lehet az egyes szervezetek vezetőképzésének. Fontosnak tartotta ezen kívül, hogy a mozgalomtörténeti emlékekről, gyűjteményekről készüljön egy digitális adatbázis, amely alapjául szolgálhat a későbbi felhasználásnak. Ennek kialakításához nyilván komoly forrásokra van szükség, amit pályázati úton lehetne biztosítani, másrészt szükség van az érintett szervezetek együttműködésére is.

A fentiek alapján a szakosztály felkérte P. Miklós Tamást a mozgalmi hagyományok gyűjtőinek szóló módszertani levél megfogalmazására. A módszertani levelet a Magyar Pedagógiai Társaság honlapján és a Múltunk Öröksége Alapítvány Tájékoztatójában tesszük közzé, e mellett tanévkezdésig eljuttatjuk az iskolákba is.

A későbbiekben a szakosztály néhány tagja Vellai László igazgató kalauzolásával megismerkedett az Egry József Középiskola, Szakközépiskola és Kollégium tevékenységével, valamint részt vett egy, a kollégista tanulók számára szervezett délutáni szabadidős programon is.

                        .

 

Az emlékeztetőt készítette: Révész György