A Magyar Pedagógiai Társaság
ÁLLÁSFOGLALÁSA
a Nemzeti alaptanterv 2020. évi módosításáról
- A Magyar Pedagógiai Társaság a Csépe Valéria nevével jelzett Nat-dokumentummal kapcsolatban, annak értékeiről és bírálandó elemeiről 2018. szeptember 30-án fogalmazta meg véleményét. (lásd: https://pedagogiai-tarsasag.hu/az-mpt-elnoksege-altal-autorizalt-allaspont-a-nat-tervezetrol/) Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a Nat készítésének eljárására, „vitájára”, és bevezetése előkészítésére vonatkozó akkor megfogalmazott kritikánk a most közzétett dokumentum kapcsán is aktuális. Sem a jelen Nat-változat elkészítése, sem a kész változat szakmai vitája, sem a tervezett bevezetési eljárás nem felel meg a demokratikus és szakszerű oktatásirányítás minimális elvárásának sem. Az iskolák osztálytermi munkáját meghatározó, titokban, a szakmai nyilvánosság teljesen mellőzésével készített Nat, a szakmai szervezeteknek hozzászólást nem engedő eljárás nincs összhangban az iskolai nevelés társadalmi konszenzust elváró kormányzati felfogásával, ezzel ellehetetleníti a nemzeti alaptanterv nemzeti támogatottságának kialakulását.
- A 2020. február 1-én késő este közzétett Nat részletes elemzésétől most eltekintünk. A tantárgypedagógia civil szakmai szervezetei, a nevelésüggyel hivatásszerűen foglalkozó szervezetek, oktatáskutató szakemberek saját „nagyítójuk” szerint elemzik a dokumentumot, megfogalmazzák véleményüket, javaslataikat. Egyetértünk viszont a Nemzeti Pedagógus Kar és számos civil szakmai szervezet összefoglaló értékelésével: a nyilvánosság elé tárt Nemzeti alaptanterv tartalma alapján nem nemzeti, szabályozási felfogása szerint nem alaptanterv.
- Hangsúlyozzuk, hogy az iskolai nevelő munka tekintetében a tanterv – a Nemzeti alaptanterv is – csak egy rendszer-elem, melyet az egyéb rendszerelemekkel összhangban lehet adekvát módon értékelni. Ennek alapján fogalmazzuk meg álláspontunkat: a mai köznevelési rendszer – a köznevelési törvény, az iskolafenntartás- és tanügyigazgatás rendszere, a követelményrendszer, ebben kitüntetett helyen a tantervi szabályozás, a működést meghatározó finanszírozás rendszere, a pedagógusok értékelési- és előmeneteli rendszere, a tankönyv- és tansegédletek rendszere, egyéb rendszerelemek – mellé téve a szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés rendszereinek súlyos hiányosságait, nem szolgálja a jövő nemzedéke XXI. századi követelményeknek megfelelő nevelését, képzését. Számos hazai és nemzetközi vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a magyar köznevelési rendszer sokkal inkább a múlt századi viszonyoknak felel meg. A most nyilvánosságra hozott Nat illeszkedik ebbe a régmúlt világot idéző rendszerbe. Ez a rendszer így nem eredményezi a magyar társadalom kívánatos modernizációját.
- A Magyar Pedagógiai Társaság jelen állásfoglalásával arra hívja fel a figyelmet, hogy az iskolai nevelési folyamatok kereteinek kialakítása – a rendszer minden elemét értve a kereteken – a pártpolitikai vitákon felül álló, a nemzet egészét érintő, ezért nemzeti konszenzust kívánó ügy. Ez a gondolat állt eredetileg is – a 90-es évek elején – a nemzeti alaptanterv megalkotásának a hátterében, és indokolt e gondolat érvényesítése ma is.
A Magyar Pedagógiai Társaság minden korábbi megnyilatkozásával – civil szakmai közéleti gyakorlatával – és jelen állásfoglalásával is ezt a gondolatot képviselte és képviseli.
Kelt Budapesten, 2020. február 3-án.
MPT Elnöksége