Európai elnökség és oktatás
– Hazánk az elkövetkező időben a „nehéz” tagországok közé fog-e tartozni az Európai Közösség előtt álló feladatokról való közös gondolkodásban és feladatmegoldásban? – tette fel aggodalommal telten a kérdést Gidáné Orsós Erzsébet, a közösségének társadalmi integrációját féltő igazgatóasszony, a pécsi Gandhi Gimnázium vezetője.
A Magyar Pedagógiai Társaság Szakmai Kollégiumának, a magyar európai elnökségre való felkészülés jegyében összehívott novemberi ülésén erre a kérdésre higgadtan az európai szervezeteket, a közösség működését jól ismerő, az Európai Unió iránt elkötelezett jeles professzor Halász Gábor alapjában véve igen-nel válaszolt, de válaszában is, és bevezető előadásában is nem rejtette véka alá bizodalmát: az európai közösségben az oktatás fejlesztésére és modernizációjára irányuló folyamatok (melyek az általában nehéz helyzetben lévő Európa minden országa és állama számára tanulási folyamatok is egyben) a történelmi időben, akár az elkövetkező évtizedben. Nem haladhatnak más irányba, mint a Lisszaboni Nyilatkozat által szerinte jól kitűzött célok irányába – akkor is, ha az eszközrendszerek megválasztásában, követésében Európa-szerte mutatkoztak zsákutcák, eltévelyedések és lassulások. Az európai közösségben – akár a magyar elnökség idején is – a nemzetközi és nemzeti döntéshozók megtanulják az európai kommunikációnak azt a nyelvét, mely változatlan értékként jelöli ki akár az „életen át tartó tanulás” eszméjét, akár az oktatásnak a társadalmi kohézióban megnyilvánuló – a leszakadások ellenében ható – pótolhatatlan szerepét, akár az (idehaza sokat vitatott) Bologna-folyamat lényegi elemeit az egységesülő európai felsőoktatási térben.
Vass Vilmos, a dinamikus előadásairól közismert egyetemi docens, tantervkutató, a NAT 2007 „atyja” is arról szólt, hogy a kompetenciafejlesztés több évtizedes európai, sőt világméretű trendje visszafordíthatatlan folyamat. Meggyőző érvei közt nem csupán a kreativitás és intelligencia megannyi – akár divergáló – összetevőjének bemutatása szerepelt, de az is, hogy hiszen a kompetenciák (tudások, képességek és attitűdök szoros egységeként) sose nélkülözték a más kontextusban „(köz)műveltségnek”, kognitívumnak nevezett összetevőket.
Elter Edina az ágazati minisztérium képviselője beavatta a résztvevőket az európai elnökség ideje alatt sorra kerülő, oktatással összefüggő programok elképzeléseibe. Az már látható: az „iskolai veszélyek” diagnózisa és terápiája nemzetközi konzilium tárgyát képezi majd.
Az ülést levezető Benedek András professzor, a társaság elnöke jelezte, hogy az MPT elnöksége, majd kibővített testületi ülései december folyamán készülnek áttekinteni a valóságos, s nem „városi legendaként” terjedő hivatalos koncepciókat, s megfogalmazni a társaság – egy soknézőpontú, sokféle világnézetű, és szakmaiságú, szakmai álláspontot megfogalmazó „dialógus-szervezet” álláspontját.