Beszámoló a MPT Kollégiumi Nevelési Szakosztály üléséről
A találkozó ideje: 2012.11.30. péntek 14.30h.
A találkozó helye: ELTE PPK Kazinczy utca 23-25.sz. IV./ 403.
A beszámolót írta: Méhesné Döngölő Ibolya
A Magyar Pedagógiai Társaság Kollégiumi Nevelési Szakosztálya a „Szilencium pedagógiai problémái” címmel meghirdetett szakmai tanácskozásán 26 kollégiumi nevelő, pedagógus, két MPT elnökségi tag vett részt.
Dr. Simon István az MPT Kollégiumi Nevelési Szakosztály elnöke bevezetője után vitaindítót tartott Méhesné Döngölő Ibolya, melyben felhívta a figyelmet arra, hogy megtapasztalta, hogy a modern pedagógiai elméletek (konstruktivista tanulásfelfogás, adaptív, differenciált, az egyéni sajátosságokhoz igazított fejlesztés, a nyílt oktatás és nevelés, melyben a tanulók beleszólhatnak a tanulási folyamat szervezésébe) és a szilenciumi gyakorlat, szöges ellentétben állnak egymással a több száz fős kollégiumban. Véleménye szerint a kötelező tanulószobai rendszer csak formailag kényszeríti a diákokat a tanulásra.
Hogyan működik máshol a szilenciumi rendszer? Lehet-e a nagy kollégiumokban is alkalmazni a kooperatív tanulástechnikát, a diákok beleszólhatnak-e az oktatási, nevelési folyamatok szervezésébe? Ezekre a kérdésekre szeretett volna a vitaindító választ kapni a résztvevőktől.
Az első hozzászóló: Borók László, aki Székesfehérvárról a József Attila Kollégiumból érkezett. Náluk tanórának hívják a kötelező szilenciumot, ami 16.00h-18.30h–ig tart. A 4.0 fölötti eredményt elért kollégisták szabadon tanulhatnak, az általuk választott helyen. A 4.0 alatt teljesítők kikerülhetnek akár havonta is a szilenciumról, iskolai eredmények javulása esetén. A tanulmányi eredmény romlásakor azonban, már csak a félévi eredmények lényeges javulása eredményezheti a „szabadságot” a diák számára. A „Pokoli torony” elnevezésű épületben nehéz körülmények között, hét szinten tanulnak a diákok, akiket kezdetben meg kell tanítani tanulni. Probléma a kollégiumi nevelők túlterheltsége, a 27 fős, heterogén, sokféle iskolából érkező diákokból álló csoportok kialakításának szükségessége, valamint az, hogy a gimnáziumi tanárok nem működnek minden esetben együtt a kollégiumi nevelőkkel, nem segítenek a diákok tanulási kedvének javításában, a motiváció kialakításában. Még a Teleki Blanka Gimnáziumba járó, válogatott, jó képességekkel rendelkező AJTP diákoknál is tapasztalható az alulmotiváltság és az egyéni tanulási képesség hiánya.
A második hozzászóló: Mikes György volt, aki a Deák Középiskolai Kollégium igazgatója. Prezentációjában ismertette, hogy 1995 óta SNI-s és F70-es, tanulási zavarokkal, részképesség zavarokkal küzdő tanulókat is felvesznek a kollégiumba, s az így kialakult helyzetben hogyan valósítják meg az integrációt. A speciális szakmai fejlesztési terveket személyre szabottan készítik el a kollégiumi nevelők, fejlesztő pedagógusok. A szilenciumi órák hosszát az illető diák képességeihez igazítják. Napindító órákat tartanak, rekreációs és relaxációs foglalkozásokkal segítik a ráhangolódást a kollégiumi életre. A tanulást segítő tevékenység 17.00h-18.45h-ig tart. A hét kötelező alapprogrami foglalkozást egy-egy hónaphoz kötik, s ez nem előadásokat jelent, hanem feladatokat a diákok számára. Magatartási problémák kezelésére a „jóvátételt” használják, amikor a diák a prezentációját az egész kollégium közössége előtt kell, hogy bemutassa az adott témából. Rendszeres esetmegbeszéléseket tartanak pszichológus részvételével. Nagyon ritkán zárnak ki diákot a kollégiumból.
A harmadik hozzászóló: Deák Erika, aki Siófokon működő Aranypart Kollégium igazgatója. A szilenciumi rendszer náluk kevésbé kötött. Nagyon sok sportoló diákjuk van, akik akár késő éjszaka is tanulhatnak, előzetes megbeszélés után. A kötelező szilenciumi részvételt nem a tanulmányi eredményhez, hanem a képességeknek megfelelő teljesítéshez kötik. A 120 fős kollégium családias hangulatú, minden tanár minden diákot ismer, megvalósítható az egyéni törődés. A tanulószoba – szerda kivételével, amikor szakköröket tartanak – 16.00h-18.00h-ig tart. Nevelő tanár, diák, szülő, edző bevonásával történik az a megbeszélés, amely dönt a szilenciumi tanulás sorsáról. Sok élsportoló is kiváló tanulmányi eredménnyel rendelkezik a fenti pedagógiai módszerek alkalmazásának eredményeképpen.
A negyedik hozzászóló: Csernyánszky Erzsébet, aki a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium Kossuth Lajos tagintézményének Kollégiuma programfelelőse. Hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkoznak, s a szilenciumon eredményesen alkalmaznak kooperatív tanulási módszereket. A diákok nagy része rendkívül korlátozott nyelvi kóddal rendelkezik, nehezen tudják őket megérteni. A motiválatlansággal, a pénzhiánnyal küzdenek. Az AJTP (3.55-ös átlagúak) és AJKSZP (2.17-es átlagúak) tanulókat kénytelenek voltak különválasztani, szegregálni. A szilenciumi foglalkozásokat a tanulók korához, fejlettségi szintjéhez és a kitűzött feladatokhoz igazítva szervezik meg.
Az ötödik hozzászóló: Katona Réka, aki Hatvanból érkezett a Vasvári Kollégiumból, s egy esetleges következő találkozó tárgyát képező pedagógiai problémát vetett fel. Mit kezdjünk az okos telefonok, a laptopok használatával a kollégiumban? Mennyire lehet és kell ezek behozatalát és benti használatát korlátozni? Hogyan tehetjük ezt meg a gyakorlatban?
A hatodik hozzászóló: Zsadányi László, aki a MPT elnökségi tagja, ismertette a Magyar Pedagógiai Társaságba való belépés lehetőségét, és a szakmai fejlődéshez szükséges Kollégium Nevelési Szakosztály újraélesztésének, fiatalításának szükségességét. Tájékoztatta a hallgatóságot arról, hogy Trencsényi László az MPT ügyvezető elnöke, aki más irányú hivatalos elfoglaltságai miatt nem tudott részt venni az összejövetelen, a téma iránt érdeklődőket sok szeretettel várja a Magyar Pedagógiai Társaság Kollégiumi Nevelési Szakosztályába. Zsadányi László kiosztotta a jelentkezéshez szükséges adatlapokat. Villányi Györgyné, aki a MPT elnökségi tagja, finom, meleg teával és kávéval kínálta a vendégeket. A találkozó végére három taggal bővült a szakosztály.
Felvetődött az igény a közös kollégiumi szabadidős programok szervezésére. Felajánlottam a Facebookon működő, kiállítások, galériák közös megtekintését célzó, zárt csoport „Virtuális kultúrcsoport” kiterjesztését az érdeklődő kollégiumok diákjai és tanárai számára. Jeleztem, hogy az MPT tagjaként a lehetőségeink bővülnének a közös, eredményes szervező munkában. Várjuk a további jelentkezőket!
Méhesné Döngölő Ibolya
MPT Kollégium Nevelési Szakosztály Tagja,
TMTK játék- és szabadidő-szervező, nevelőtanár
Budapest, 2012-12-02
/* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:”Normál táblázat”; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-qformat:yes; mso-style-parent:””; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:”Calibri”,”sans-serif”; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-fareast-font-family:”Times New Roman”; mso-fareast-theme-font:minor-fareast; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:”Times New Roman”; mso-bidi-theme-font:minor-bidi;}