A Kollégium beszámol és tervez – a szakképzés megújításáért

Beszámoló a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának 2018. évi munkájáról

  1. A Szakképzési Kollégium 2018. évi aktivitásai:

 

   1.1. Operatív/szervezeti tevékenység:  A Szakképzési Kollégium havonta tartotta kibővített elnökségi üléseit, mely többek között két kiemelkedő esemény  előkészítése jegyében zajlott.

Az egyik a szakképzési törvény megjelenésének 25. évfordulójára rendezendő országos konferencia, majd a szaktanárok és szakoktató és szaktanár utánpótlás, valamint a mérnöktanárképzés jelenlegi helyzetfeltáró és feladat-meghatározó kerekasztal beszélgetésének megszervezését  és lebonyolítását  támogatta. Ez időszakban kilenc elnökségi ülés volt a megtárgyalandó téma által meghatározottan 6-13 fő részvételével, melynek helyet a BME Tanárképző Központja  adott. A kibővített elnökségi ülésekről „Emlékeztető” készült, melynek mindegyike a Szakképzési Kollégium irattárában megtalálható.

A Szakképzési Kollégium jelenlegi létszáma: 72 fő (3 fő új belépő, más szakosztály tagja, de kérte a Kollégiumban való részvétel lehetőségét: 11 fő).

A Szakképzési Kollégium  életében egyik kiemelkedő eseménynek számított a 2018. 05. 22-én megtartott Kollégiumi ülés. Ugyanis a Magyar Szakképzési Társaság 24 éves aktív és a szakmai közéletben meghatározó szerepet betöltő működését követően 2013. november 21-ei közgyűlésén döntött arról, hogy tevékenységét a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumaként folytatja tovább. Az elmúlt években – külső és belső szervezeti okok miatt- azonban aktivitása nem követte a szakma kihívásait. Ezért a Szakmai Kollégium vezetése – levonva a konzekvenciákat- a Szakmai Kollégium újjászervezését kezdeményezte, annak érdekében, hogy a szakmai közéletben ismét meghatározó szerepet tudjon vállalni. Ezért a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiuma és a BME Tanárképző Központja által szervezett országos konferenciát követően megszervezte 19 fő részvételével a Kollégium ülését. Ezen az újjáalakulást megerősítő ülésen  jelenlegi helyzet rövid felvázolása, a továbblépés, a szervezeti struktúra megújításának lehetőségeinek megfogalmazása volt hangsúlyos. Ekkor történt a Szakmai Kollégium elnökének, titkárának és az MPT küldöttgyűlésén résztvevő személy megválasztása is.A másik kiemelkedő esemény a BME Tanárképző Központja és az EPALE közreműködésével  a „25 éves a szakképzési törvény – Korszakos változások – új irányok címmel 2018. május 22-én megszervezett országos szakmai konferencia megszervezése volt. Rendezvény célja volt az elmúlt negyedszázad szakképzés-fejlődési folyamatának áttekintése, a tendenciák értékelése és a jelenlegi helyzetben mérlegelendő stratégiai feladatok megvitatása, valamint az, hogy előttünk álló szakképzés-fejlesztési feladatokra vonatkozó elképzelésekkel megismertesse a közel kétszáz fős konferencia résztvevőit.A harmadik jelentős esemény a 2018.12.12-én 19 fő részvételével lebonyolított „szakmai kerekasztal beszélgetés” volt. A fórumon az irányító hatóság (ITM), nagyvállalatok (ISD Dunaferr, SZTÁV, REHN Kft., EuroSolid Kft., Innovadidact Kft.), kamarák (MKIK, FMKIK), szakmai szervezetek (MGYOSZ, MNKSZ), felsőoktatási intézmények (BME Tanárképző Központ, BME Mérnöktovábbképző Intézet) képviselői vettek részt. A kerekasztal megbeszélés célja a tényekre alapozva reális képet alkotni a szakoktató és szaktanár utánpótlás, képzés, továbbképzés jelenlegi helyzetéről és az érzékelhető problémák megoldási lehetőségeiről, valamint mérlegelni a javaslatokat.

 

  • Szakmai/tartalmi tevékenység:

„25 éves a szakképzési törvény – Korszakos változások – Új irányok” címmel 2018.05.22-én megtartott országos szakmai konferencia. A konferencia a témát történeti, társadalmi, gazdasági vonatkozásokban felvázoló plenáris előadások után négy, tartalmi súlypontokat követő szekcióban vizsgálta, elemezte a legfontosabb szakképzési rendszert alakító kulcsfolyamatokat, azaz

  • az 1993-ban megjelenő „első”, csak a szakképzésre vonatkozó szabályokat

megfogalmazó törvény nemzetközi vonatkozásban is meghatározó gazdasági-, társadalmi környezetét,

  • a 25 év alatt bekövetkezett szakképzési struktúra-változásokat, ezek hatását,
  • a szakképzés tartalmi struktúrájának változásait, és
  • az életutat támogató pályaválasztási rendszer jelenlegi helyzetét.

A szekciókban 21 vitaindító hangzott el, majd a résztvevők aktív részvételével a lehetséges megoldásra keresték a választ.

 

A plenáris ülésen Pölöskei Gáborné: (szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium)

                                         „Szakképzés 4.0- avagy- Elvárások a szakképzés és felnőttképzés területén” címmel,

                              Varga Júlia:  (MTA Emberi Erőforrás Bizottságának az elnöke):

                                         „Szakképzés és munkaerőpiac” címmel,

   Bihall Tamás: (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási- és képzési  ügyekért felelős alelnök):

                 „25 éves szakképzési törvény és a gyakorlat tapasztalatai” címmel,

                                 Benedek András: (egyetemi tanár, BME):

 „Szakképzési szabályozási környezetünk változásai- 25 év lehetőségei és korlátai” címmel,

 Gablini Gábor: ( Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének   alelnöke):

              „A XXI.század szakképzése, mint a magyar gazdaság egyik kitörési pontja” címmel

vezette fel a konferencia témáit.

A konferencia anyaga, a témához illő részletes információkat tartalmazó tanulmányokkal kiegészítve megjelent a BME által gondozott  Opus et Educatio című tematikus elektronikus periodika 5. évfolyamának 3. számában.

  1. A szakoktató és szaktanár utánpótlás, valamint mérnöktanár/közgazdásztanár képzés, továbbképzés jelenlegi helyzetéről és megoldási javaslatok felvázolása érdekében szervezett kerekasztal-megbeszélés.

A fórumra  a szakképzés meghatározó tényezőit, irányító hatóság, munkaadó-kamarák-képző intézmények-szakmai szövetségek képviselőit hívtuk, bízva abban, hogy javaslataikkal a jelenlegi helyzet javításához, a rövidtávon mérlegelendő szakmai javaslatok kialakításához érdemben hozzá tudnak járulni.

A téma tárgyalásának bevezetése, a fókuszpontok kijelölése érdekében Berki Éva „A szakoktató képzés jelene és lehetséges jövője” címmel tartott rövid, kutatásra alapozott tájékoztatót, majd Zarka Dénes a Mérnöktovábbképző Intézet innovatív képzési kínálatát mutatta be, valamint Molnár György a mérnöktanár/közgazdásztanár képzés lehetséges területeit vázolta fel.

A beszélgetés során a szakképzési rendszerfejlesztésre vonatkozóan elhangzott, megfogalmazott javaslatok:

 

  • a képzési cél kiterjesztése,
  • a szakoktató/gyakorlati oktató képzés értelmezési kereteinek tisztázása,
  • a szakoktató és a munkahelyi gyakorlati oktató által ellátandó feladatok további belső tartalmi differenciálása,
  • képzési tartalmak megújítása,
  • képzési időtartam csökkentése,
  • bemeneti feltételek módosítása (a nonformális és informális környezetben megszerzett előzetes kompetenciák validációja és annak beszámítási lehetősége),
  • alapkompetencia vizsga bevezetése,
  • a tankötelezettségi korhatár 18 éves korra történő visszaállítása,
  • a szakképzésre felkészítő áthidaló programok szervezése,
  • tanulószerződéssel szervezett szakmai képzésben a juttatás összegének emelése,
  • független vizsga- és módszertani központok létrehozása,
  • megyei rendszer és tartalmi koordináció a szakképzési irányok gazdaság által irányított meghatározására,
  • a szakképzési hozzájárulás felhasználhatóságának a gazdálkodó szervezetek által történő meghatározása, kiszélesítése, azaz a hozzájárulást fizetők beleszólási lehetőségének megteremtése a hozzájárulás felhasználásában,
  • a tanulói ösztöndíjrendszer felülvizsgálata a valós érdekeltségi rendszer megteremtése érdekében,
  • a szakképzési rendszerben meghatározó funkciót betöltő szakmai tanárok/szakoktatók/gyakorlati oktatók képzésének rendszerszintű kezelése és tartalmi felülvizsgálata,
  • a pályaválasztási rendszer életkorhoz igazodó adaptív átalakítása.
    • A 2018-as év Szakképzési Kollégium tagjainak szakmai tevékenysége során keletkezett, megjelent, közzétett dokumentumai:
  • a 2018.05.22-i konferencia „Programfüzet” , megjelent a konferencia napján,
  • Opus et Educacio periodika a konferencia anyagával, megjelent 2018.november,
  • Szenes György: Vélemény a Nat (2018. augusztus) szakképzési vonatkozásairól,
  • Benedek András: Szakképzés szabályozási környezetünk változásai – 25 év lehetőségei és korlátai,
  • Palotás József: A szakképzési iskolaszerkezet negyedszázada,
  • Szenes György: A középfokú szakképzés kívánatos fejlesztési irányai,
  • Juhász Ágnes-Borbély-Pecze Tibor Bors: Szakképzés és életpálya,
  • Králik Tibor-Lükő István-Schindler Rózsa-Kraiciné Szokoly Mária-Juhász Ágnes, Borbély-Pecze Tibor bors: Az első szakképzési törvény gazdasági-társadalmi környezete nemzetközi kitekintésben.

  A pedagógus közvéleményt és az oktatásügyben érdekelt széles partneri szervezetet a NAT-tervezetkörül kialakult széles társadalmi vita késztette megszólalásra. A Szakképzési Kollégium is megfogalmazta álláspontját, véleményét e témában, fókuszálva NAT  szakképzés rendszerére  vonatkozó következményeire. (Ezért tartjuk szükségesnek, hogy a beszámolóban is kiemeljünk néhány meghatározónak vélt elemet.)  Állásfoglalásunkat, melyet Szenes György fogalmazott meg,  megküldtük az MPT elnökségének is, melyben kiemeltük, hogy a tervezet számos pozitív, előremutató, újszerű alapelvet deklarál 2030-as időtávban. A progresszív elemeket tartalmazó elvek mellett azonban néhány sarkalatos elem a megvalósulás gátjává válik, mivel továbbra is a központosítás, az óratervek merev rendszere, a jelenlegi köznevelési intézményrendszer struktúrája a kiindulási pontja. A szakképzés vonatkozásában a „zsákutcás” rendszer fenntartása, a NAT inkompatibilitás okozza a legnagyobb gondot. Meggondolásra javasoltuk a tankötelezettségi korhatár 18 éves korra való emelését, melyet –véleményünk szerint- a pályaorientációs/pályairányítási-pályakorrekciós rendszer radikális átalakításának kell követnie.

 

  • Más szervezetekben kifejtett aktivitás: Civil Közoktatási Platform (CKP), FSZOE).

    rendezvényeiken a Szakképzési Kollégium aktív képviselete, előadás tartása.

 

  1. A Szakképzési Kollégium tervei 2019. évre:
  • a kerekasztal-beszélgetések/fórumok szervezés negyedévente,
  • OKJ fejlődése, jelenlegi átalakítási folyamata,
  • felnőttképzés és szakképzés viszony, a felnőttképzési jogszabályi környezet    változása;
  • A Magyar Szakképzési Társaság megalakulásának 30. évfordulója: 30+ jeligével.

Konferencia megszervezése: 2019. októbere.

 

Budapest, 2018.12.31.    

 

                                 Benedek András      MPT-SZK elnök