A Magyar Pedagógiai Társaságot aggodalommal tölti el a képzési lehetőségek beszűkítése: a gimnáziumba jutás megnehezítése, meghatározott szakterületeken az ösztöndíjas felsőoktatási férőhelyek számának csökkentése. Meggyőződésünk, hogy mind a gazdaság és a társadalom, mind az egyének szempontjából kontraproduktív, ha adminisztratív intézkedésekkel korlátozzák a tanulási lehetőségeket. Társaságunk és annak Pályaorientációs Szakosztálya megkeresés esetén szakmai tudásával készséggel bekapcsolódik a továbbtanulással kapcsolatos kormányzati döntések előkészítésébe.
Az általános készségek leértékelése társadalmi és gazdasági veszély
Kormányzati szereplők nyilatkozatai szerint az általános iskola után a szakképzésben tanulók arányát a jelenlegi 60-ról legalább 70 százalékra kívánják növelni. Ez a cél csak a gimnáziumba jutás megnehezítésével érhető el. Első lépésként a Klebelsberg Központ az állami iskoláknak ajánlást küldött a központi írásbelin elért felvételi pontszám minimumára. A kompetenciamérés osztályzásának végül nem bevezetett tervezetével újabb, a középiskolába jutást befolyásoló megmérettetés is szóba került.
A felsőoktatás esetén az állami ösztöndíjas helyek korlátozásáról értesülhettünk, amely elsősorban a bölcsész, jogász, gazdasági képzési területeket érinti – olyan szakokat is, ahol kellő számban voltak megfelelő pontszámú jelentkezők.
Mindkét intézkedés szűkíti a továbbtanulók választási lehetőségeit, és végső soron a magasabb szintű képzettséggel rendelkezők számának csökkenéséhez és kudarcos életutakhoz vezet.
Széchenyi István már kétszáz éve kimondta: „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.” A nevelésügy felelős szakértőiként úgy gondoljuk, hogy az oktatás „rejtett kincs”, amely egyszerre általános és szakmai beruházás is a jövőnkbe.
Éretlenül, önismeret és információ hiányában nem lehet felelősen dönteni
A gimnáziumi kínálat szűkítése, a bejutás „dzsungelharccá” alakítása már 14 éves kortól nem segíti elő egy versenyképes társadalom és gazdaság megerősödését. A szakképzés választásával járó ágazatválasztás 14 éves korban még felelősen nem tehető meg. Ebben az életkorban a fiatalok többségének még nincs kialakult szakmai érdeklődése, pályaválasztási érettsége, így a kényszerű, később nehezen korrigálható választás magában hordja az iskolai kudarcok, a motiválatlanság esélyét, megnehezíti a sikeres életutat. Hiányos a tájékoztatás az iskolatípusokról, a tanulmányi útvonalakról és azok munkaerőpiaci kimeneteiről, az iskola nem vértez fel életpálya-építési készségekkel. Családok, gyerekek, szülők döntenek érdemi információk nélkül a beiskolázásról, miközben csak a sikeres 5-6 éves technikumok szerepelnek a hírekben.
Nem mindenki számára megfelelő a technikumi kínálat
Sok fiatal olyan területek iránt érdeklődik, olyan kompetenciákkal rendelkezik, amelyek nem köthetők semelyik technikumi ágazathoz. Különösen gondot jelent ez vidéken, ahol sokszor nem található a lakóhelyhez közel az érdeklődésnek megfelelő technikum. Az SNI tanulók esetében pedig sokszor lehetetlen a szakképzés, hiszen az egészségügyi és pszichikai alkalmassághoz kötött.
Nem csak MTMI szakmákból áll egy gazdaság
A nem műszaki területek iránt érdeklődők hasonló problémával találkoznak a felsőoktatásnál is. A 2012-es felsőoktatási korlátozások tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy az egyes szakokon, egyes képzési területeken történő korlátozás hatására nem nő meg a preferált területekre jelentkezők száma, viszont a teljes felsőoktatási létszám – különösen a hátrányosabb helyzetből érkezők körében – jelentősen lecsökken. Ez gazdasági hátrányt jelent Magyarország számára, ahol a magasan képzett munkaerő iránti növekvő kereslet ellenére a felsőfokú végzettséggel rendelkező 25-34 éves népesség aránya az egyik legalacsonyabb az EU-ban.
A versenyképességet a sokszínű tudás biztosítja
A modern gazdaságban az általános készségek magas szintje kulcsfontosságú. Az egész életen át tartó tanulás általános követelménnyé válásával egyre kisebb az első végzettség szakterületének a jelentősége, hiszen megfelelő alapok esetén bármikor megszerezhető az aktuális követelményeknek megfelelő szakmai tudás. Bármilyen területen szerzett speciális készségek hasznosíthatók akár gyökeresen eltérő területeken is – a diplomás pályakövetés tanúsága szerint a most korlátozni kívánt szakokon végzők is jól boldogulnak. Lényegében továbbra sincsen az országban diplomás munkanélküliség. A szakmaválasztásra is sor kerülhet később, pályaválasztási érettség birtokában, hiszen a szakképzésbe való bekapcsolódásra gimnáziumi érettségi után, akár felnőttkorban is van lehetőség. A modern korban a pályára lépés több szakaszból áll, és nem korlátozódhat 14 éves egyszeri megmérettetésre, a szülők vagy a tanuló egyszeri döntésére.
Egy mérés nem jósolja meg a sikert
Szeretnénk mindemellett felhívni a figyelmet arra, hogy a középiskolába jutáshoz előírt mérés – akár központi felvételi, akár kompetenciamérés formájában történik – nem alkalmas annak eldöntésére, hogy a tanulók közül ki lesz sikeresebb egy-egy középiskolában. A méréseknek nagyon nagy a hibája, és eredményük nagy mértékben függ attól, mennyire stresszes a tanuló, ráadásul a szülők anyagi lehetőségétől is függ a vizsgára való felkészítés. A tanulók jelenlegi terhelése és mentális állapota miatt pedig a nagy téttel bíró megmérettetés komoly károkat is okozhat.
A kormányzatnak még van lehetősége átgondolni a tervezett intézkedéseket. Ezt egyesületünk pályaorientációs, életpálya-építési szempontokkal szívesen támogatja.