A Magyar Pedagógiai Társaság
ELEMZÉSE
a 2020. évi érettségi és szakmai vizsgák megszervezéséről
………………………………………………………………………………………
A 2020. évi középfokú tanulmányokat lezáró vizsgák megszervezése különleges járványveszély közepette történik. A Magyarországot is elérő COVID-19 járvány olyan helyzetet teremtett az oktatási rendszerben is, amire sem az oktatásirányítás, sem az oktatás egyetlen szereplője, sem az érintettek, sem az érdekeltek nem voltak felkészülve. A különleges helyzet egyedi megoldást kíván. A kormány, mellőzve a szakmai párbeszédet, az oktatás jegyzett szervezeteinek – szakszervezetek, szakmai szervezetek, diák- és szülőszervezetek, egyéb képviseleti szervezetek – véleményét ki nem kérve döntött a vizsgák megszervezéséről.
A Magyar Pedagógiai Társaság a 2020. évi érettségi- és szakmai vizsgákra vonatkozóan az alábbiakban teszi közzé elemzését és javaslatait.
- Civil társadalmi egyeztetés – az elemzés a döntést megelőző időszakban
A közösségi nyilvánosság lehetőségét felhasználva az Agora Közoktatási Kerekasztal elnevezésű Facebook-csoportban körkérdést intéztünk a Facebook „népéhez”: gyűjtsünk javaslatokat a 2020. évi érettségi lebonyolítására a járványhelyzet (kijárási korlátozás, „távoktatás” a felkészülési finisben, fertőzési veszély stb.) körülményei között.
A felhívásnak mintegy harminc egyéni válaszadója, a kibontakozó vitában résztvevője volt. Több fontos, nagytapasztalatú kolléga vállalt megszólalást. Mindez a szakmai álláspontok tükreként tekinthető. Kiegészítettük több, más nyilvánossági felületen olvasható szakértői szakanyagokkal, megnyilatkozásokkal, különböző, a közoktatásban érintett szervezetek állásfoglalásaival, vitaösszefoglalóival.
Az alábbiakban bemutatjuk a beérkezett válaszokat.
Az Elemzés számol a „Május 4-ikén kezdődő írásbeli érettségi vizsgáról” szóló rendelet kiadása előtti közgondolkodással is. A gondolatmenetekből követhetők a logikailag szóbahozható változatok.
Ezek szerint a vitában négy stratégia körvonalazódott:
- a hagyományos időpontnál később kerüljenek sorra a vizsgák,
- a hagyományos érettségi- és szakmai vizsgához képest eltérő módozatban kerüljenek sorra a vizsgák,
- a hagyományos érettségi- és szakmai vizsgákhoz jelentős metodikai eltérésekkel kerüljenek sorra a vizsgák,
- ne legyen vizsga, az érettségi bizonyítványba és a szakmai elméleti vizsgadokumentumba kerülő értékelő kalkulus más értékelési aktusok nyomán alakuljanak ki.
A felvetődött, a stratégiaalkotást érintő aggályok a válaszok gyakoriságának megfelelő sorrendben:
– nagy létszám együttes mozgatása, tantermen belüli távolságtartásra, felügyelete kockázatos, vagy alig biztosítható vagy igen költséges[1],
– a „korlátozott” érettségi jogsértő lehet, jóformán megfosztja a javítási lehetőségektől azokat, akiknek továbbtanulási stratégiájában az érettségi idejére időzített „csúcsforma” szerepelt, ez a jog- és érdeksérelem ráadásul jellegzetesen a hátrányos helyzetű családok gyermekeit sújtja, növelni az iskola igazságtalan szelekciós hatását,
– az online-érettségire a hazai pedagógiai (iskolai, tanulói, felügyeleti, feladatfogalmazási, értékelési stb.) kultúra nem felkészült,
– a kontinentális éghajlati viszonyok – a klimaváltozás hatásaival is szánolva – a nyári időszakot alkalmatlanná teszik tantermi együttlétre,
– vannak olyan tantárgyak (különösen a szakgimnáziumok esetében, de néhány, gimnáziumi konvenciókban gyakorlati tárgynak tekinthető tárgyban[2] – testnevelés, dráma, ének-zene, vizuális kultúra stb. -melyekben az írásbeliség jóformán megoldhatatlan,
– vannak olyan tanulók, akik – az SNI tanulók sajátos állapotához igazodóan – felmentést kaptak az írásbeli számadástól, esetükben az írásbeli vizsga jogsértő,
– a megoldás kevéssé számol a kitűzött vizsganapon objektív okokból távolmaradók esélyeivel (családtag vagy saját fertőzése miatt távoltartásra kötelezett tanuló, más betegségben szenvedő, más okból távollévő stb.)
(Időközben a Válságtörzs oktatási akciócsoportja nevében a csoportvezető államtitkár a 2. változatban való gondolkodásmódról számolt be.
Ezek szerint javaslatuk:
– csak írásbeli azzal a megszorítással, hogy néhány tipikusan különleges esetben az írásbelit kontakt szóbeli, gyakorlati vizsgával kiegészítve – az emelt szintű eredményre pályázók, illetve a szakgimnáziumok esetében. E verzió nem sokkal utána Kormányrendeletben megerősítve jelent meg, május 4-iki – vagyis a rendelet kiadása és az első vizsgaidőpont közti 3 hetes intervallumon belül.)
A különböző szakmai dialógusokban – szakszervezetek, szakmai szervezetek, diák- és szülőszervezetek, egyéb képviseleti szervezetek – felvetődött javaslatok az alábbiak voltak.
1) stratégia
– halasztás legalább augusztusig (júniusi döntéssel)
2) stratégia
– csak írásbeli[3]
– csak írásbeli azoknak, akiknek muszáj[4]
– csak szóbeli
3) stratégia
– portfólió[5]
4) stratégia
– félév végi, illetve az utoljára tanult érettségi tárgy osztályzata javítási lehetőséggel
– érettségi tárgyak átlagosztályzata (2-3-4. évfolyami jegyek) érettségi rangjára emelve
– évvégi jegyek érettségi rangjára emelve – átlag, de aki javítana, az javíthasson
5) kombinált stratégia
– Választható, nem kötelező, keresztfélévvel rendezhető hagyományos vizsga[6]
– 2-3-4. évfolyamon szerzett osztályzatok átlaga a középszintű érettségi érdemjegyét adná, de emelt szinten, illetve szakgimnáziumi esetben biztosítandó a teljes érettségi.
6) radikális stratégia
– ne legyen érettségi, nyílt felsőoktatás, megnövelt keretszámmal fogadja ősszel a továbbtanulási aspiránsokat (az indokolt szelekció a felsőoktatási ciklus első évének vizsgái során érvényesüljön)[7]
- A Magyar Pedagógiai Társaság középiskolai ad hoc munkacsoportjának következtetései[8]
- A Magyar Pedagógiai Társaság ad hoc munkacsoportja a 2020. évi érettségi- és szakmai vizsgák megszervezésével kapcsolatban minden egyéb szempontnál fontosabbnak tartja az érintettek egészségének, drámaibban fogalmazva: életének védelmét. E szempontot a vizsgaszervezés alapvető, meghatározó szempontjának tartja.
- Az írásbeli vizsgák május 4-i kezdése egybeesik a koronavírus-járvány legaktívabb időszakával, a járvány várható tetőpontjával, így társas-társadalmi érintkezések korlátozása, az otthon maradás éppen ebben az időszakban lenne a legfontosabb.
- A továbbtanulni kívánó diákok csapdahelyzetbe kerültek: vagy az egészségüket vagy a továbbtanulási esélyüket kockáztatják. Mindkét lehetőség jövőjük tekintetében olyan kockázatot jelent, ami életesélyeiket hátrányt okozóan befolyásolhatja.
- A távolságtartás szabályainak betartása (maximálisan 10 vizsgázó / terem) mellett sem kizárt a fertőzés és annak következményei. E vizsgaszervezés esetében magasabb tanári létszámra van szükség a vizsgák alkalmával. Ez várhatóan tovább növeli az egyidőben az iskolákban tartózkodók létszámát, ezáltal megnöveli az iskolák zárt tereinek – folyosók, lépcsőházak és tanári szobák – forgalmát, ami további kockázati tényező.
- A rendelet a diákokon kívül nehéz és veszélyes helyzetbe sodorja a pedagógusokat is, akik közül senki nem lehet biztos abban, hogy a helyzet biztonságos számára. Az érettségi vizsgákon jelen lévő tanulókon és pedagógusokon túl emellett – közvetve – veszélybe sodródnak az ő családtagjaik is, a pedagógustársadalom korfáját tekintve a veszély még nagyobbnak tűnik.
- Az vizsgahelyszínekre való eljutás alkalmával a tömegközlekedési eszközök igénybe vétele is nagyban megnövekszik majd, még akkor is, ha a vizsgák csak 9 órakor kezdődnek, ez további veszélyforrás.
- Nem látszik biztosítottnak a vizsgadokumentumoknak – elsősorban a titokvédelemmel kezelendő vizsganyomtatványoknak – a járványügyi szempontokat figyelembe vevő kezelése (szállítás, a diákoknak való átadás, javítás, ellenőrzés).
- Az írásbeli vizsgák helyett az SNI-s, BTMN-es diákok egy részének esetében az érvényes szakértői bizottság szakvéleménye alapján a szóbeli vizsgaszervezés előírás. Ennek elmaradása jogsértő, a szóbeli vizsga azonban fokozott fertőzésveszélyt jelent.
- A vizsgákra vonatkozó rendeletben a lehetőségként és szükségként megjelölt szóbeli vizsgáztatás veszélyt rejtő jellege minden esetben valós veszély, melyet elkerülni szükséges.
- A szakmai vizsgák gyakorlati részeinek megoldása elképzelhetetlen a járványügyi szempontok, elsősorban a távolságtartási szabály betartásával.
- A május 4-én kezdődő vizsgaidőszak rontja az egyenlő esélyek lehetőségét.
- Az utóbbi hetekben kényszerűen alkalmazott digitális oktatás nem tette lehetővé a vizsgák előtti utolsó időszak nyugodt felkészülését, ami nagyban ronthatja a felkészülés során a személyes tanári jelenlétet nehezebben nélkülöző érettségizők, vizsgázók eredményeit, ezáltal továbbtanulási esélyeit.
- A világméretű, és hazánkban is példátlan helyzeteket teremtő járvány közvetlenül és közvetve is felzaklató és elbizonytalanító helyzetet teremt, ami a tanulók számára újabb stresszforrás az egyébként is stresszkeltő vizsgahelyzet mellett. Ez sokuk esetében vélhetően sem az immunrendszerükre, sem az eredményeikre nem lesz jó hatással.
- A közeli időpont miatt aggályos a biztonságot szolgáló, a járványügyi szempontoknak megfelelő tárgyi feltételek és körülmények megteremtése a vizsgák helyszínein, a középiskolákban.
- Javaslataink
- Figyelemmel a járványhelyzet alakulására, az egészségvédelem szempontjára és arra, hogy a járványügyi szakemberek a járvány tetőzését – a fertőzések számának maximumát – május elejére teszi, javasoljuk, hogy az illetékes döntéshozó fórum jelöljön ki egy „határnapot”, ameddig a jelen szabályozás még módosítható. Javaslatunk szerint e határnap legkésőbb április 30-a lehet.
- Javasoljuk, hogy a járványhelyzet alakulására való tekintettel készüljön az érettségi- és szakmai vizsgák szervezésére vonatkozóan egy un. „B” terv: a jelen kormányhatározathoz képest milyen más megoldással biztosítható a vizsgázás és a felsőfokú felvételi szervezése. Kezdeményezzük, hogy a vizsgázó fiatalok érdekeinek és a szakmai elvárásoknak egyaránt megfelelő, a társadalom számára is elfogadható és a járványügyi szempontokat is mérlegelő terv kidolgozásába – az idő rövidségét is figyelembe véve – a képviseleti szervezeteket és szakmai szervezeteket vonják be. Javasoljuk, hogy e „B” terv a járványhelyzet érzékelhető javulásának idejét, az augusztus végi-szeptember eleji vizsgaszervezést tekintse céldátumnak.
- Javasoljuk a felsőoktatási keretszámok növelését, a különleges járványügyi helyzetnek megfelelően a felsőoktatási felvételi eljárásrendnek és a középfokú vizsgáztatásnak az összehangolását, a felsőoktatás munkarendjének (2020. év őszi félév kezdete) a nyárvégi középfokú vizsgaidőponthoz való igazítását.
- Javasoljuk, hogy rendszeres, célzott, az oktatás szereplőihez, a vizsgákban érintettekhez szóló, szakszerű és közérthető tájékoztatásra kerüljön sor, ennek alapján érhető el a különleges helyzetben a különleges vizsgaszervezés társadalmi elfogadottsága, támogatása.
A Magyar Pedagógiai Társaság Elnökségének és a középiskolai ad hoc munkacsoportjának felhatalmazása alapján
Trencsényi László
Turcsik Katalin
Fábry Béla
Kelt Budapesten, 2020. április 20-án.
[1] Tagadhatatlan, hogy a Kormányrendelet közreadása után ez az aggály az egyet nem értő vélemények körében jelentősen felerősödött, ezt tovább fokozta a miniszterelnöki jövendölés (bejelentés) a járványhelyzet május 3-iki csúcsra éréséről.
[2] A „készségtárgy” kifejezést, mint tudománytalan s korszerűtlen elnevezés-konvenciót szándékosan kerüljük.
[3] Különösen a szakmai vizsgák esetére tűnik abszurdnak ez a megoldás.
[4] A Nemzeti Pedagógus Kar vezetősége informálisan e megoldást „ésszerű kompromisszumként” támogatta.
[5] Megjegyzendő, hogy a Vizuális kultúra tantárgyban a metódus évek óta sikerrel vált be, s mértékadó vizuáliskultúra-tanári vélemények szerint a szakma és a diákság is felkészült arra, hogy az érettségi vizsgálat s az értékelés a diákok benyújtotta portfolió alapján kerüljön sorra, sőt jelezték a nyilvánosságban azt is, hogy a portfólió eszközének elhagyása (a Kormányrendelet nyomán a hatóság tiltja) a felkészült tanulók értékelt teljesítményét kifejezetten rontja.
[6] A minimálisan egyenlő esélyek érvényesítése érdekében ez a javaslat megemelt felsőoktatási felvételi keretszámmal számol a megjelent vélemények jelentős részében. Ilyen pl. a több szervezetet összesítő CKP-állásfoglalás.
[7] Megjegyzendő, hogy ez a javaslat távlatokban is az érettségi elhagyásával számolna, annak diszfunkciói miatt – felidézve a hazai neveléstörténet jelentős érettségi-kritikáit.
[8] Az MPT aktivistái is részt vettek az Agora-vitában. Az Elnökség ezen túlmenően felkérte a középiskolai vizsgákban érintett tagjait elemzésre, véleményalkotásra.