A Nemzeti Köznevelési Törvény elfogadása után, az iskoláskor előtti nevelést érintő végrehajtási rendeletek alkotásához
(Az írás eredetileg A Kisgyermek XIII évf. 2 számában jelent meg.)
A törvény megvalósítását befolyásoló tényezők
Ma a gyermekek fejlődése közötti különbségek egyre nagyobbak. A XXI. század életmódjából, a digitalizáció konkrét és áttételes hatásaiból fakadó „másság” egyre több variációt mutat, így az egyéni különbségek fokozódnak. Nem véletlen, hogy a modern pedagógiai-pszichológiai elméleti- és gyakorlati tudás fő eleme a differenciálás, illetve annak számtalan megoldása.
A teljes 3-4 éves óvodai nevelés folyamatában biztosított a szabad játék, mint alapvető tevékenység, a változatos és élmény-gazdag tevékenységkínálat, a tevékenységekben megvalósuló tanulás (egyéni és csoportos tapasztalatszerzés, élménypedagógia, stb.), amelynek keretében éri el az iskolai élet kezdéséhez szükséges fejlettséget.
Az óvodai nevelés gyermekek számára folyamatos és fokozatos, az utolsó év kiemelten célzott és egyéni fejlesztési lehetőségeket biztosít
2019. szeptember 1-től, 2020. január 1-től hatályba lépő törvényi változások mellé illesztett állásfoglalásaink a rendeleti alkotásokhoz:
A 7.§-ban jelölt változás (Nkt. 8.§ (2) bekezdése): A szülő kérheti, az óvodába járni köteles 3 éves gyermeke részére az óvodalátogatás alóli felmentést, 4 éves koráig adható.
Állásfoglalás a rendeletek alkotásához Indokolt, kirívó esetekben, a szülő kaphassa meg gyermeke részére az óvodai nevelés alóli felmentés lehetőségét 5 éves korig is, differenciált elbírálás alapján. Feltételei: védőnői szakmai vélemény, óvodapedagógusi helyzetismereti és szakmai véleménye intézményvezetői hatásköri megerősítéssel, és Gyermekjóléti és Családsegítő Központok szakvéleménye.
16.§-ban jelölt változás (Nkt 45. § (2) bekezdése) a tankötelezettségre vonatkozó módosítás: A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik
Állásfoglalás a rendeletek alkotásához A tankötelezettség megkezdése alóli felmentés lehetősége beszűkítve, de fennáll. A gyermek felmentési lehetőségéhez az óvoda, óvodapedagógusi szakvéleményével járul hozzá. Támogatja a szülő felmentési kérelmét, valamint a benyújtási határidő előtti (jan.15.) döntéseknél, a szakértői bizottság döntését.
Az óvoda a gyermek érdekében minden eljárásnál biztosítja az óvodapedagógus (esetenként a gyermekkel foglalkozó egyéb szakemberek) szakvéleményét, a felmentést kapott gyermeket befogadja, biztosítja a rugalmas iskolakezdést.
31.§-ban jelölt változás (az Nkt 3.8.§ a) Az óvoda a gyermeket a tankötelezettség kezdetéig fokozatosan, de különösen: utolsó évben az iskolai nevelés-oktatásra készíti fel.
Állásfoglalás a rendeletek alkotásához. Az óvoda differenciáltan, folyamatosan és komplexen készíti a gyermeket az iskolára, épít a gyermek adottságaira, képességeire, a természetes fejlődés és a tudatos fejlesztés egyéni és csoportos, szakszerű megvalósításával.
Az óvodáskor vége akkor van, amikor a gyermek testi, szellemi, lelki fejlettsége eléri az iskolai élethez szükséges szintet. (Az utolsó év ezért nem meghatározható.)
További állásfoglalásunk a rendeletek alkotásához
A törvényt követő rendeletek, eljárási szabályozások egyértelmű megfogalmazása tudja érthetővé, kezelhetővé tenni a szabályt. Hatékony, ha minél egyszerűbb, minél átláthatóbb az óvodapedagógusnak, szülőnek gyermeknek, és felesleges „megpróbáltatásokat” mellőző!
A megvalósításhoz kölcsönös együttműködésre van szükség, annál is inkább, mert a gyermek érdekében hozandó döntéseknek több szereplője van: döntéshozó szervek – eljárásokat bonyolító szervek – óvoda – szülő.
Az új szabályok rugalmas megvalósításához mi, óvodapedagógusok felajánljuk az óvodai nevelés során szerzett tudásunkat, a kisgyermekkori nevelés iránti elkötelezettségünket.
A megvalósítás az óvodai nevelést elismerő – nem utolsó sorban anyagi támogatás hatására válik eredményessé.
Ez az út biztosíthatja, hogy a nemzetközi hírű magyar óvodapedagógia megőrizze a világban betöltött vezető szerepét, és ami ennél is fontosabb: természetes módon, ugyanakkor tudatosan biztosítja a XXI. századi gyermek fejlődését.
Bízunk benne, hogy a rendeletek megalkotásakor állásfoglalásunkat, javaslatainkat figyelembe veszik! A jövőben is számíthatnak Szakosztályunk aktív közreműködésére.
2019-08-09.
A Magyar Pedagógiai Társaság
Kisgyermeknevelési Szakosztálya