Észrevételek a pedagóguséletpálya-modell koncepciójához
A Pedagógusok Szakszervezete ragaszkodik ahhoz, hogy a kormány-előterjesztésben az egyet nem értők között tüntessék fel, álláspontjának részletes ismertetésével. Ennek alapvető indoka, hogy megküldött észrevételeit nem egyeztették vele, nem vezették át a tervezeten, és ennek indokát nem tüntették fel.
A megküldött tervezet a Pedagógusok Szakszervezete szerint nem szolgál alapul ahhoz, hogy a közoktatás rendszerének hatékony, szakszerű, törvényes működéséhez szükséges törvényi szabályozás elkészüljön.
Általános észrevételek
1. Elfogadhatatlan, hogy egy ilyen nagy jelentőségű tervezetet ilyen rövid időre küldik meg véleményezésre.
2. A Pedagógusok Szakszervezete nem véleményezője akar lenni egy életpálya-modell koncepciónak, hanem igényli, hogy bevonják annak kidolgozásába. Álláspontja szerint ugyanis a pedagógusok életpálya-modellje nem szűkíthető le a vitaanyagban található kérdéskörökre. A pedagógus életpályája akkor teljes, ha biztosítják részükre a szakmai döntéshozatalban való közreműködést, az intézményvezetés feladataiban való részvételt. A Pedagógusok Szakszervezete elkészítette és megküldte a közoktatás irányításáért felelősök részére azokat az elképzeléseket, amelyeket fontosnak tart a pedagógus életpálya-modell kidolgozásánál.
3. A megküldött tervezetek semmiféle foglalkoztatási biztonságot nem nyújtanak, éppen ellenkezőleg a pedagógus pályán való foglalkoztatás teljes ideje alatt teljesen kiszolgáltatott nem csak a közalkalmazott, hanem a munkavállaló pedagógus is.
– gyakornoki idő,
– minősítő vizsgák,
– kamarai etikai bizottság, etikai szabályzat,
– erkölcsi követelmények számonkérése,
– intézményátadás kérdéseinek teljes szabályozatlansága,
– szakképzés rendszerének totális átszervezése.
– tankötelezettség idejének csökkentése.
4. Az előterjesztés kitér arra, hogy hány vélemény érkezett a korábbi tervezethez, azzal a megjegyzéssel, hogy a hozzászólások kifejezetten támogató hangvételűek voltak. A legnagyobb pedagógus szakszervezet számos észrevételt, javaslatot, kifogást tett az előző tervezetre, amellyel kapcsolatosan semmilyen utalás nem található. A Pedagógusok Szakszervezete által megküldött észrevételek, javaslatok nemcsak „A társadalmi konzultáció első szakaszának eredményei” cím alatt nem kerültek feltüntetésre, hanem az „új” tervezeten sem kerültek átvezetésre. A tervezet jószerével alig tér el a korábbi szövegtől.
5. A foglalkoztatást meghatározó törvények összhangja, illetve összehangolásának lehetősége hiányzik a tervezetből. Nem állapítható meg, hogy a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény mellett hogyan kell majd alkalmazni ezt a törvényt. Ugyancsak nem értelmezhető a javasolt szabályozás addig, ameddig nem válik egyértelművé, hogy a pedagógusok foglalkoztatását meghatározó további rendelkezések hol jelennek meg. Nem tisztázott, hogy a pedagógusok foglalkoztatását meghatározó kötelező óraszám és az ehhez kapcsolódó összes többi, megoldásra váró kérdés melyik törvény része lesz. Nem világos a pedagógus kamara helye, szerepe, jogai a foglalkoztatás terén.
6. A Pedagógusok Szakszervezete felhívja a figyelmet arra is, hogy minden számítás ellenére nem egyértelmű a többletköltség-igény, valamint annak forrásai. Nem lehetséges anélkül többletkötelezettségeket előírni a fenntartók részére, hogy ahhoz ne rendeljék hozzá a szükséges fedezetet. Ezért egyértelműen elő kell írni, hogy addig a törvény nem léptethető hatályba, ameddig a költségvetésről szóló törvényben nem jelenik meg a többletforrás a változások végrehajtásához. Külön vizsgálatot érdemel, hogy a nem állami, nem önkormányzati intézmények milyen módon tesznek eleget az előírt kötelezettségeknek, illetőleg, hogy milyen módon lehet a foglalkoztatás és az előmeneteli rendszer alkalmazásának kötelezettségét hozzárendelni a Munka Törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályaihoz.
7. A költségkihatások számolása nem pontos. A legkisebb kötelező munkabér összege nem 73 000 forint, hanem 78 000 forint. 2012-re ez az összeg feltehetően nőni fog. A források a 2009. év kiadásait veszik alapul, amely félrevezető, mert azóta megszűnt a 13. havi illetmény-kompenzáció és változtak a közterhek is. Ezért sem a várható kiadások, sem a megjelölt fedezet nem pontos.
Részletes vélemények
1. Az előterjesztés hatásvizsgálati lapja nem felel meg a valós tényeknek. Abban az esetben ugyanis, ha a pedagógus illetmények megemelkednek, és ahhoz a szükséges fedezetet nem bocsátják rendelkezésre, mindenekelőtt a nem állami, nem önkormányzati intézmények lesznek képtelenek teljesíteni a kifizetéseket, de ugyanakkor számos önkormányzat is lehetetlen helyzetbe kerül.
&n
bsp;
2. A „I. BEVEZETÉS” azt javasolja, hogy a pedagóguséletpálya-modellre az új közoktatási törvény elfogadása után kerüljön sor. Valójában a foglalkoztatás akkor lesz csak zavarmentes, ha a törvények egyidejű hatályba lépése biztosítható. Így az életpálya-modell bevezetésénél egyértelművé kell tenni, hogy melyek azok a kérdések, amelyek a közalkalmazotti törvényben, illetve a Munka Törvénykönyvében nem alkalmazhatók e területen.
3. A törvény hatályát ki kell terjeszteni valamennyi pedagógusra, így a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben foglalkoztatott pedagógusokra is. A felsorolás a jelenleg hatályos fogalomrendszer szerint kihagyja továbbá a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény pedagógusait. Ugyanakkor a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben is alkalmaznak pedagógusokat, tehát e körben is indokolt az alkalmazás lehetőségét megvizsgálni. A pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekben foglalkoztatott pedagógiai előadókra és pedagógiai szakértőkre is ki kell, hogy terjedjen a jogszabály.
4. A „III. AZ ÉLETPÁLYA SZAKASZAI” cím alatt leírtak jelenlegi formájában nem támogathatók. A következők miatt:
a) A pedagógusoknak három alkalommal kell különböző vizsgát teljesíteniük ahhoz, hogy az életpályán előrehaladjanak. Emellett még teljesíteniük kell a pedagógus szakvizsga követelményeit is. A felsőoktatási intézményekbe történő bejutás válogató rendszere mellett a felsőoktatási tanulmányok eredményes lezárása, kiegészítve az előrehaladáshoz szükséges vizsgákkal a legnehezebb pályává teszi a pedagógus pályát. A pályára való alkalmasság állandóan ismétlődő követelménye, és ehhez kapcsolódóan az alkalmatlanság kimondásának többszöri lehetősége, különös tekintettel a megfogalmazott eljárásokra, nem támogatható. Ehhez kapcsolódóan nem támogatható az az elgondolás sem, miszerint a minősítő eljárás csak az első alkalommal ingyenes a pedagógus részére.
b) Nem értelmezhető a háromévenkénti béremelési automatizmus sem, mivel három évenként a közalkalmazott egyel magasabb fizetési fokozatba lép. Indokolt e megszövegezés alkalmazása.
c) A pedagógiai feladatok „meghatározott fokozat” eléréséhez kötése szervezési problémákat okoz a közoktatási intézményekben. Célszerű lenne egyébként a fokozat kifejezést megtartani a fizetési fokozatra is. A tervezetben található fogalmak végiggondolása egyébként is szükséges, hiszen a pedagógus-életpálya hol szakaszból, hol fokozatból, hol szintből áll.
d) Nem fogadható el az az elgondolás sem, hogy a pedagógus mindig a következő fokozat első fizetési kategóriájába kerül, függetlenül attól, hogy hány év után szerezte meg a minősítést. Itt is keverednek a különböző elnevezések, például belép az „első fizetési kategória”.
5. A „IV. A RENDSZER BEVEZETÉSE” cím alatt leírtaknál mindenekelőtt arra kell felhívni a figyelmet, hogy az előmeneteli rendszer bevezetésére csak akkor kerülhet sor, ha a szükséges fedezet rendelkezésre áll, méghozzá minden fenntartói kör tekintetében.
6. A bevezetéssel kapcsolatos rendelkezések egyébként a jelenlegi formában nem támogathatók, a következők miatt:
a) Az elképzelések szerint ma pályán lévő, közel 170 ezer pedagógus túlnyomó többsége átlépne, átkerülne az új rendszerbe. Ez alól csak azok mentesülnének, akik a bevezetést követő 10. tanév végéig elérik a nyugdíjkorhatárt. Ez a megfogalmazás így nem érthető, arra való tekintettel, hogy ma többféle nyugdíjkorhatár ismert. Ettől eltekintve mintegy 140 ezer pedagógust kellene minősíteni. Ennek a megszervezésére és költségvonzatára semmilyen számítás nem található. Hány bizottságra van szükség, hány órát kell igénybe venni a lebonyolításhoz, és milyen költségek mellett? Hány pedagógust kell adott időben „kiemelni” a munkavégzés mellől, és ki fogja helyettesíteni őket ez alatt az idő alatt, milyen költségből?
b) Elfogadhatatlan, hogy a már pályán lévő pedagógusok elé utólag állítsanak olyan akadályt, amelyről korábban nem volt tudomásuk. A legalább két éve pályán lévők a hatályos rendelkezések szerint is még gyakornokok, vizsgáznak. Elfogadhatatlan, hogy a meglévő gyakornoki vizsgát az új rendszer ne fogadja el. Elfogadhatatlan az is, hogy átmeneti rendelkezések alapján kikerülhetnek a pályáról olyan pedagógusok is, akik 15 vagy 20 éve már pedagógus munkakörben tevékenykednek. Az új rendszerre való áttérésnél el kell fogadni a munkáltató által elvégzett minősítéseket, hiszen minden közoktatási intézményben van intézményi minőségirányítási program. Az átmeneti szabályok nem rendelkeznek a már meglévő pedagógus szakvizsgáról. Indokolt, hogy a pedagógus szakvizsgával rendelkezők automatikusan bekerüljenek a II. „fokozatba”.
c) Finanszírozási problémát okoz, ha az új fokozatba kerülés nem január 1-jén valósul meg, mivel szeptember 1-jén a szükséges fedezet nem teremthető elő.
7. Az „V. AZ ÉLETPÁLYA KEZDETE: A TANÁRKÉPZÉS” cím alatt leírtak a következők miatt nem támogathatók:
a) A középiskolai tanár hivatásbeli kötelessége a pedagógus pályára történő irányítás. Ebben az esetben a minősítési eljárás során nem megfelelt minősítést kaphat az a pedagógus, aki e kötelezettségét nem teljesítette.
b) Nem található számítás a „hallgatói munkadíj” összegére, és ily módon utalás arra sem, hogy ennek a fedezetét elő kell majd teremteni. Itt érdemes megjegyezni azt a példa nélküli követelménysort, amely elé a leendő
pedagógusokat állítják. Amennyiben bevezetésre kerül a „pedagógus jelölti” év, amely az első szűrő, teljesen indokolt az a felvetés, hogy a pedagógus munkakörben történő foglalkoztatás megszüntetésének lehetőségét a gyakornoki évek lezárását követően meg kell szüntetni.
c) Indokolt feltüntetni a gyógypedagógusokat is, egyértelművé téve, hogy az ő képzésük mennyi ideig fog tartani.
8. VII. 1. „A gyakornoki időszak” jelenlegi formájában nem támogatható a következők miatt:
a) Szervezési problémákat okoz, ha a gyakornok nem kaphat többletfeladatot, nem lehet osztályfőnök és nem végezhet többlettanítást.
b) Indokolt, hogy a gyakornoki időbe beszámítsák a „pedagógus jelölti” évet, amennyiben ugyanabban az intézményben gyakornok a pedagógus, mint ahol hallgatóként végezte a „munkáját”.
9. A gyakornok kötelező heti óraszámának csökkentése megnehezíti a munka megszervezését. Így például óvodapedagógusok esetén a kieső heti öt órát másnak teljesíteni kell, ha az óvoda egész napos nyitva tartással működik. Két vagy három gyakornok esetében ez megoldhatatlan szervezési feladatokat és jelentős többletköltségeket eredményez.
10. A VII. 2. „Pedagógus I.” cím alatt meg kell fontolni a gyesen, gyeden lévők helyzetét. Az 50%-os időbeszámítás azzal a következménnyel járhat, hogy a pedagógus átlépi a 9. évet.
11. A különböző „fokozatokhoz” rendelt különböző kötelező óraszámok kiszámíthatatlanná és tervezhetetlenné teszik a közoktatási intézmény működését.
12. VII. 3. „Pedagógus II.” cím alatt leírtaknál megfontolást érdemel, hogy lesz-e elég munkaközösség-vezető, vizsgaelnök, emelt szintű érettségiztető, különösen az átmeneti időszakban. Egyértelművé kell tenni a jelenlegi szakvizsgák elfogadását. Teljesen indokolatlan, hogy a szakvizsga mellett további minősítési eljáráson kelljen átesni a pedagógusnak. Nincs válasz arra a kérdésre sem, hogy mi lesz a helyzete azoknak, akik jelenleg szakértők, szaktanácsadók, vezető tanárok. A szakértői „gárdában” nemcsak pedagógusok vannak, hanem „külső” szakértők is, például jogászok, közgazdászok. Ezeknek a helyzetét rendezni kell, méghozzá oly módon, hogy e feladatokat továbbra is elláthassák.
13. VIII. 2. „A pedagógusok továbbképzési kötelezettsége” cím alatt leírtaknál elfogadhatatlan az „állásból történő elbocsátás”, amennyiben a továbbképzést nem teljesíti a pedagógus. E körben a jelenlegi rendszer fenntartása indokolt, amelynek alapelve, hogy a foglalkoztatás megszűnésének a következménye csak akkor áll le, ha a pedagógus saját hibájából nem tett eleget a kötelezettségének. Ez azért indokolt, mivel elképzelhető, hogy a munkáltató nem tudja elengedni a pedagógust. Abban az esetben, ha az előmenetel feltétele valamely továbbképzés elvégzése, akkor viszont nem fogadható el az a megoldás, hogy a továbbképzés költségét a pedagógusra hárítsák. Ilyen feltételek mellett a továbbképzés teljes költségét a munkáltatónak kell fizetnie.
14. A IX. „Intézményvezetői életpálya-modell” a hatályos rendelkezésekhez képest semmilyen új elemet nem tartalmaz. Ráadásul a hatályos szabályozás egy részét emeli csak ki, figyelmen kívül hagyva a speciális igényeket, például a sajátos nevelési igényű intézményeknél, vagy a nemzetiségi nevelésben és oktatásban. Ezért indokolt, hogy a vezetői pótlékok átkerüljenek ebbe a fejezetbe.
15. XII. „Alkotói szabadság” cím alatt leírtaknak semmilyen normatív, kötelező tartalma nincs. Ilyen formájában teljesen elfogadhatatlan és szükségtelen.
16. A minősítési eljárásnak nem lehet alapja a pedagógus kötelezettségek teljesítésének, mivel ez munkáltatói feladat. A minősítési eljárás kizárólagosan objektív méréseken alapulhat, szakmai követelmények teljesítésével épülhet. Nem keverhetők össze ezért a munkavégzéssel kapcsolatos szempontok, egy esetleges vizsgakövetelmény teljesítésével. Ez ugyanis a munkáltatói jogok elvonását jelentené egyrészről, másrészről pedig a szubjektív értékítélet lehetőségének bevitelét a minősítési eljárásba. Ez a minősítési rendszer lényegében a korábbi szakfelügyeleti rendszernél is erősebb számonkérési rendszer. Olyan feltételeket vizsgál, olyan összetételű bizottsággal, amely bármilyen döntést hozhat. Ráadásul nem kívánnak jogorvoslati jogot biztosítani. A kiadott kötelező tantervek megtartását, a meg nem fogalmazott erkölcsi elvárásokat kéri számon egy csomó folyamatos munkáltató kötelezettség mellett. Adminisztráció vezetése, pontosság stb. a munkaköri feladatok része, amelyek meg nem tartása fegyelmi eljárásban vizsgálható. Csakhogy a fegyelmi eljárás szabályozott, meg van határozva kinek milyen jogai vannak, s bírósághoz lehet fordulni. Ebben az eljárásban az intézményen kívülről érkezők ítélik meg a munkaköri kötelezettségek teljesítését, hoznak állásvesztést is eredményezhető döntést, leszűkítve a jogorvoslat lehetőségét.
Az egész életpálya-modell lényege megteremteni a pedagógus teljes kiszolgáltatottságának, megalázásának jogi kereteit. Aki mást, mond, más tesz, mint amit elvárnak, az mehet.
17. A Minősítő Bizottság alatt és ehhez kapcsolódóan az 1. számú mellékletben leírtak jelenlegi formájában nem fogadhatók el. A Minősítő Bizottság működése és a hozzá kapcsolódó minősítési eljárás nem biztosítja az érintett pedagógus objektív megítélését. A minősítési eljárásban a szubjektív elemek dominálnak, lényegében egy
fegyelmi eljáráshoz hasonló eljárás képe bontakozik ki anélkül, hogy a vitaanyag egy szót is szólna a munkaügyi vitáról és az ahhoz kapcsolódó jogorvoslati kérdésekről. A munkáltató joga és kötelezettsége a pedagógus tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése és értékelése, ehhez kapcsolódóan nem értelmezhető, hogy a minősítő vizsgának hogy lehet része a különböző munkaköri feladatok végrehajtásának mérlegelése. Az sem értelmezhető, hogy a jelenlegi gyakornoki rendszert miért kell „kidobni”, amikor az tényleges elvárásokon és számon kérhető ismeretekre épül.
Elfogadhatatlan a „fenntartó szándékait is képviselő” a minősítő bizottság tagjai között. Ez az önálló munkáltatói jog durva megsértése.
18. Az életpálya befejező szakasza cím alatt leírtaknál fel kell hívni arra a figyelmet, hogy a Pedagógusok Szakszervezete következetesen kiáll egy olyan nyugdíjszabályozás mellett, amely figyelembe veszi a pedagógus munkavégzés sajátosságát. Az alacsonyabb óraszámban történő munkavégzés lehetősége ma is fennáll. Lényeges, hogy a pedagógusoknál lehetőség nyíljék a nyugdíj összegének csökkentése nélkül az átlagos időnél legalább 5 évvel korábban igénybe venni az öregségi nyugdíjat.
19. A „X. Pótlékok, kiegészítő illetmények, és órakedvezmények” cím alatt leírtak jelenlegi formájukban elfogadhatatlanok. Semmi nem indokolja a mai pótlékrendszer teljes megváltoztatását, drasztikusnak nevezhető csökkentését, mint például a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozók pótlékának megszűntetését. Ez utóbbi esetben nem megoldás az, hogy esetleges fenntartói döntés függvényében legyen megállapítható e pótlék. Ugyancsak indokolatlan, hogy a pedagógiai szakszolgálatokban és a pedagógiai intézetekben foglalkoztatottak pótléka megszűnjön.
A fenntartói jogkörbe utalt további pótlék megállapítási lehetőségeknek egyrészt nincs reális esélye, másrészt az ott felsorolt tevékenységek soha nem voltak „pótlékolt” feladatok, továbbá a hatályos munkajogi szabályozással sincsenek összhangban.
20. A javaslat szerint az óraadó tanár a jövőben nem foglalkoztatható a közoktatásban?
21. A pedagógusok alapvető kötelezettségei alatt leírtakban keverednek a törvényi szabályozást igénylő feladatok, illetőleg a kinevezési okmányokban, munkaköri leírásokban meghatározható feladatok. A megfogalmazott kötelezettségek között találhatók olyanok is, amelyek egyszerűen nem értelmezhetők, így például két éven keresztül megőrzi a témazáró dolgozatokat. Ez valószínűleg az iktatás szabályai között kell, hogy megjelenjen mint intézményi feladat. Gondozza saját mentálhigiéniás állapotát. Ennek megítélésére ki lesz jogosult? Egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével … követendő példát mutat. Szubjektív értékítéleten alapuló elvárás, amelynek teljesítése és számonkérése objektíven nem oldható meg. Nem fogad el a diákoktól aránytalanul nagy értékű ajándékot pedig arra utal, hogy az aránytalanul nem nagy érték elfogadható. Valójában mit kell aránytalanul nagy értékűnek tekinteni, és miért fogadhat el a pedagógus bármit? A pedagógus alapvető kötelezettségei között olyanokat is felsorol, amelyeket önhibáján kívül nem tud teljesíteni. Miért a pedagógus kötelessége iskolán, tanórán kívül programokat szervezni? Ez a pedagógiai program része kell, hogy legyen, és a szükséges fedezetet, ide értve például a pedagógus díjazását is, az intézménynek kell biztosítania. Miért a kollégiumi nevelő feladata a fejlesztő hatású tevékenységek lehetőségéről való gondoskodás?
22. Arra sincs semmilyen garancia, hogy az egész koncepcióból csak a minősítési rendszer lép hatályba minden lehetséges jogkövetkezményeivel, míg az ehhez kapcsolódó juttatási rendszer fedezet hiányában nem lép hatályba. Az egész koncepció mellőzi a gazdasági és a társadalmi hatások bemutatását, ily módon annak érdemi tárgyalására a gyakorlatban nincs lehetőség.
Javaslatok, kérdések
(a teljesség igénye nélkül)
1. Elengedhetetlen az egységes fogalomhasználat
– egyrészt a koncepción belül (pl. intézményvezető vagy igazgató?),
– másrészt a jelenleg hatályos munkajogi törvények fogalomhasználatával összhangban.
2. Világossá és pontossá kell tenni a koncepció Kjt-hez való viszonyát, együtt-alkalmazását (pl.: „kategóriaváltozás” rendszere).
3. Célszerűbb a közalkalmazotti jogviszony (munkaviszony), közalkalmazott (munkavállaló) szóhasználat.
4. Pontosítani kell a pedagógus-munkaköröket, amelyekre a hatály kiterjed (pl.: gyp. tanár, szakszolgálatok pedagógusai itt „nem férnek bele” a felsorolásba).
5. IV. 1-hez: Átképzéssel, szerintünk, nem lehet pedagógus-oklevelet szerezni. Pontosítani szükséges, továbbá, melyik nyugdíjkorhatárt elértekről van szó (előrehozott öregségi is vagy csak a teljes öregségi).
6. VII. 1-hez: A „túlórát” nem „vállalják”, hanem a munkáltató rendeli el. A „túlóra” fogalom már nem használt, helyette: többlettanítás, -foglalkozás.
Határozott vagy határozatlan idejű-e a gyakornoki kinevezés (munkaszerződés)? A 11. számú lábjegyzet szerint határozatlan, a 4. számú melléklet szerint határozott idejű, akárcsak a Pedagógus I.
7. VII. 6-hoz: L.: VII. 1. első-második mondat. Az óvodában, bölcsődében konkrétan kikről, mely munkakörökről van szó?
8. 1. számú melléklet: A m
inősítő bizottságnak tagja az intézményvezető, ezért szükségtelen kiemelni az intézményvezető véleményének figyelembe vételét az eljárásban.
9. 1. számú melléklet 1. pont: Miért csak akkor ismételheti meg a minősítő vizsgát a gyakornok, ha munkahelyet változtat? Hiszen át lehet helyezni eredeti munkahelyén is másik munkakörbe.
10. 1. számú melléklet 3. pont: A felsorolásban rögzített munkakörök egy része igen megalázó a diplomás pedagógusra (adminisztrátorok, stb.); tulajdonképpen „annulálják” az oklevelét. Érdemes lenne a felsorolásban nevesíteni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst és a kollégiumi pedagógiai felügyelőt.
11. 4. számú melléklet: Az utolsó oszlop címében a „bizonyítvány” helyett: „oklevél”.
12. 5. számú melléklet a) pont: A „K” oszlopban indokolatlan egyes pedagógus munkaköröknél (pl.: napközis nevelő, kollégiumi nevelő, könyvtáros tanár stb.) a kötelező óraszám kihagyása. (Esetleg nincs kötelező óraszámuk?)
13. 5. számú melléklet b) pont: A vezetők kötelező óraszámának meghatározásánál érthetetlen, hogy beosztott pedagógus munkakört határoz meg a táblázat, és nem az intézménytípusnak megfelelő intézményvezetői beosztást.