A Magyar Pedagógiai Társaság álláspontját az EMMI illetékeseinek kérésére – támaszkodva szakosztályaink részletes véleményére – az alábbiakban közöljük.
2016. november 14.
Trencsényi László ügyvezető elnök
A Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2017-2018. évi cselekvési programjáról szóló előterjesztéssel kapcsolatos vélemény
-
A tervezet a korábbiakhoz képest jelentős előrelépés, mert a tehetséggondozásban a tehetségesek különböző csoportjait nevesíti, és a tehetségeseknek szóló programok indítására teszi a hangsúlyt. A cselekvési terv folytatni akarja a megkezdett munkát: a folytonosság, az elkezdett tevékenységek folytatása pozitív hozzáállást biztosít a gyermekek, a szülők és a pedagógusok körében. A fenntarthatóság elvei érvényesülnek.
-
A cselekvési terv azonban nem jelent megoldást azokra az alapproblémákra, amelyek a magyarországi oktatási rendszerben rejlenek. A program a tehetségek felismerését, és a már felismert tehetségek fejlesztését tűzi ki célul. A tehetség azonban csak részben “csak úgy van”, amit csak fel kell ismerni, és aztán fejleszteni, hanem a tehetség “csinálható”, konstruálható”. Magyarország teljesítménye ezen a területen azért rossz, mert igen nagy csoportoktól, a gyermektársadalom nagyobbik részétől elzárjuk a kibontakozás lehetőségeit, a szegregáló iskolarendszer kondíciói között valósággal kontraműködhet!
-
Konkrét probléma a „I.2. A minősített tehetséggondozó műhely címmel rendelkezők számára biztosítani kell a folyamatos támogatást” ponttal kapcsolatos. Az adminisztratívan amúgy is túlterhelt tehetséggondozásban a tehetségpontok, az akkreditált és kitűnően akkreditált tehetségpontok és a tehetségsegítő tanácsok mellé most még egy újabb rendszer, a minősített tehetséggondozó műhelyek is belépnek. Ez utóbbi rendkívül formális és kötött pályázati elvárásokkal most van kialakítás alatt, így még nem tudható, hogy valóban hatékony lesz ez a rendszer, és aktív tehetséggondozásra irányul-e, amellett, hogy a nagyon hasonló funkciójú rendszerek egymást kiolthatják, zavart okozhatnak.
-
Az elmúlt években a tehetséggondozási tevékenységekben az óvodákban is megvalósultak tehetségsegítő tevékenységek, a helyi pedagógiai programok és az innovatív és kreatív óvodapedagógusi kezdeményezések alapján. Mindezek eredményei sok helyen tapasztalhatók. Kiemeljük: nem versenyeken, és nem kiemelt szervezési módban tartjuk megvalósíthatónak kisgyermekkorban a tehetségfejlesztést. A kisgyermekkori megalapozás és a korai differenciált fejlesztési utak teszik lehetővé a tehetségcsirák kibontakozásait. Éppen ezért a kezdeti lépések támogatását is fontosnak tartjuk, vagyis a Nemzeti Tehetség Program részének tekintjük. A cselekvési tervben mindössze két helyen konkrétan szerepel az óvodáskori tehetséggondozási feladatellátás, e kérdéskör tagoltabb, a kisgyermekkori nevelési sajátosságaihoz jobban igazodó kifejtést igényel. Az óvodában elsősorban a diverzitás tisztelete mellett lehetőséget kell biztosítani, hogy kiderüljön, kinek mihez van affinitása, érzéke, és nem agyonterhelni egy gyereket, nem ismeret- és tudásgyarapítás kell.
-
A tehetséges gyerekek lehetnek egyúttal HHH-sok is, SNI-sek is, és/vagy – épp a tehetségük miatt – magatartászavarosak. Ezen speciális feladatvállalás is a téma részét képezi.