Felnőttképzési Szakosztály
A Felnőttképzési Szakosztály múltja szorosan kapcsolódik a Társaság történetéhez, mintegy 50 évre tekint vissza. Célja a felnőttképzés nemzetközi és hazai jó gyakorlatának feltárásával, andragógiai kutatásokkal, az aktuális problémákra adható gyors válaszok megfogalmazásával segíteni a magyar felnőttképzés és a felnőttkori tanulás lehetőségtárának fejlődését, a tagság tájékoztatását, munkájának segítségét. Ennek érdekében évente jelentős érdeklődésre számot tartó nagyrendezvényeket, konferenciákat, workshopokat rendez, kiadványokat jelentet meg és figyelemmel kíséri és kapcsolódik a felnőttkori tanuláshoz kapcsolódó hazai és nemzetközi rendezvényekhez. Több mint tízenöt éve szervezője, gazdája a nemzetközi a Művelődés hete – Tanulás ünnepe MPT keretében megvalósuló rendezvénysorozatának, amelynek elnevezése újabban Ünnepnapok a felnőttkori tanulásért. E sorozat Felnőttképzési Szakosztályhoz köthető rendszeres eseménye a Felnőttképzés road show és a pedagógiai-andragógiai könyvbemutató. A szakosztály összefogja a 60-80 főnyi, az ország szinte valamennyi régióját képviselő tagságán túl a felnőttkori tanulás iránt érdeklődő vagy azt művelő elméleti és gyakorlati pedagógiai és oktatáspolitikai szakembereket, az oktatás-képzés intézményrendszerének képviselőit. Kiemelt célja a más szervezetekkel való hálózati együttműködés és a folyamatos reflexió a felnőttkori tanulást érintő nemzetközi és hazai kutatási eredményekre és a felnőttképzés, szakképzés és gazdaságpolitika felnőttkori tanulást érintő történéseire.
Vezetőjének neve: Kraiciné dr. Szokoly Mária PhD (szokoly.maria@ppk.elte.hu)
Kraiciné Szokoly Mária címzetes egyetemi docens az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment Intézetben. Évtizedek óta tagja a Felnőttképzési Szakosztálynak, 2010 óra elnöke, közel tíz éven át a Társaság alelnöke volt.
Négy évtizedes felsőoktatási és civil szervezeti munkatapasztalattal rendelkezik. Oktatási és kutatási területe az andragógia elmélete és módszertana, curriculum fejlesztés, változó pedagógus szerepek és kompetenciák, hátrányos helyzetű csoportok képzés útján történő felzárkóztatása. Az MTA Pedagógiai Bizottság Andragógiai Albizottság, valamint az Új Pedagógiai Szemle és a www.nevelestudony.elte.hu című folyóiratok szerkesztőbizottságának tagja. Oktató-kutató munkásságáért 2018-ban a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat elismerésben részesült.
A szakosztály meghatározó személyiségei:
Csoma Gyula
A pedagógia-andragógia közélet egyik meghatározó alakja, az andragógia „nagy generációjának” tagja. Maróti Andorral együtt iskolateremtő személyiség, pedagógiai-andragógiai szakíró, évtizedek óta a társaság tagja és különböző tisztségviselője. Az elmúlt fél évszázad alatt megjelent írásai évtizedek óta alapirodalomként szolgálnak az őt követő andragógus generációk számára. Már a 1970-as években felismerte a felnőttképzés jelentőségét, kutatásának fontosságát, azóta is folyamatosan reflektál az adott társadalom- és oktatáspolitikai korszakot meghatározó problémákra. Korai műveivel elébe ment az élethosszig tartó tanulás elméleti megalapozásának, andragógia elméleti és módszertani munkái ma is érvényesek. Hasonlóképpen fontosak a közelmúlt neveléstörténetére való visszaemlékezései is. Csoma Gyulát munkássága elismeréseként 2019-ben a Magyar Pedagógiai Társaság Ádám György emlékéremmel tüntette ki.
Maróti Andor
Cmzetes egyetemi tanár, a magyar művelődésügy, a közművelődési szakemberképzés, a kultúrakutatás meghatározó alakja. Csoma Gyulával együtt évtizedek óta a Társaság tagja és éveken át meghatározó tisztségviselője.1961-1995 között az ELTE Bölcsészettudományi Kar, 2006–2008 között az ELTE Pedagógiai-Pszichológiai Kar oktatójaként a kultúra és a művelődésügy több generációját tanította, szakmai pályafutásukat támogatta. A hetvenes évek elejétől építi a kultúraelmélet, a művelődéstörténet, a művelődéselmélet, a népművelés, a közművelődés, a kulturális menedzserképzés, a felnőttnevelés intézményrendszerét. Könyvei, tanulmányai és konferencia-előadásai az ötvenes évektől 2015-ig átfogják és meghatározzák az egyetem kulturális szakemberképzés, az andragógiai tudományos élet és a kultúramenedzselés ágazatait. Egyike a nyugati típusú kulturális antropológiai források kiadásának, a komplex kultúrakutatás metodológiája hazai megalapozásának.