A Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiuma 2021 óta rendszeresen szervezi a szakképzést érintő szakmai kihívásokat elemző, tájékoztató, tudásmegosztó fórumait. Ezeknek a beszélgetéseknek a célja a szakképzési „rendszerváltozás” legfontosabb, meghatározó jellemzőiről, elemeiről szakmai hitelességgel tájékoztatást adjon, a radikális változásokhoz/változtatásokhoz a szakmai közösségek által birtokolt, a szakképzési rendszer működését befolyásoló szakmai területre kiterjedően tapasztalati tudással hozzájáruljon. Vizsgáltuk például a validáció témakörét, a műszaki tanárképzés helyzetét, szakmatervezés új pedagógiai szempontú megoldási lehetőségeit, a független vizsgaközpontok működési jellemzőit. Kiterjesztve vizsgálódásunk határait immár másodszor vizsgáljuk az országhatáron túli szakmai trendeket. A 2026.04.23-i „hibrid” formában, 38 fő (15 fő személyes részvételével) részvételével zajló programnak a Nemzeti Szakképzési Hivatal adott otthont. A fórumon a „Karrier/pályaorientáció Közép-Kelet Európai térségben megvalósuló gyakorlatát” ismertük meg, egy e témakörben („Career Guidance in The Central and South-Easter European Region”) folyó kutatásról készült implementáció kapcsán. A témáról országosan, de európai viszonylatban is elismert szaktekintélye, Borbély- Pecze Tibor Bors előadásában kaptunk információt, majd a kutatás gyakorlati megvalósítását ismertette Piacsek László Zoltán a PVKIK projektiroda vezetője.
A 2024-2025-ös évben zajló nemzetközi összehasonlításban részt vett hazánkon kívül Csehország, Szlovákia és Románia. A négy ország négy pályaorientációs szakembereinek szakmai szövetsége által végzett feltáró kutatás vizsgálta az országok pályaorientációs rendszerét, azok erősségeit/gyengeségeit/lehetőségeit és a megvalósult rendszer veszélyeit igyekezett feltárni, és a megkezdett fejlesztések eddigi eredményeit kívánta bemutatni. A kutatás célja az volt, hogy leírja és összehasonlítsa a szakmai szövetségek szerepének megítélését a nemzeti politikák alakításában és a pályaorientáció fejlesztésében. A kutatás kiindulópontja a nemzeti pályaorientációs rendszerek összehasonlítása volt a strukturális megjelenést, az adott országban pályaorientációs/ pályairányítási tevékenységet végző intézmények együttműködésének hatékonyságát, a civil szervezetek szerepét vizsgálva, de tisztázni kellett az alkalmazott terminus technicus (Lifelong Guidance) országonkénti értelmezését, terjedelmét. Összességében megállapították, hogy eltérő célokkal és módszerekkel dolgozó szektorális, fragmentált rendszerek működnek, a civil szervezetek biztosítják a szektorok közötti és nemzetközi kapcsolati hálót és az azok között párbeszédet.
A nemzeti és regionális aspektusokat is vizsgáló hiánypótló kutatás eddig azonosított eredményeinek szummázataként mindkét előadó a (kissé alulfinanszírozott) civil szervezetek fontosságára hívta fel a figyelmet.
A kutatásról készült első beszámoló megjelent az Opus et Educatio 13/1 efolyóiratban (https://journals.bme.hu/oee)
Készítette: Schindler Rózsa
