Beszámoló
a Kőbányai Szenior Mentor Program keretében végzett
2018 / 2019. tanévi tevékenységről
A 2018/2019. tanévben 8 iskolában – Kada Mihály Ált. Isk., Harmat Utcai Ált. Isk., Janikovszky Éva Ált. Isk., Janikovszky Üllői úti tagintézménye, Fekete I., Széchenyi I., Keresztury Dezső, Szent László általános iskolák – 20 mentor, 46 tanulóval (21 lány, 25 fiú) foglalkozott. A gyermekek többsége 2., 3., 4. osztályos volt, de szükség esetén elsős, illetve az átmenet segítése érdekében 5. osztályos gyerekek is bekerültek a Programba. A mentorált gyerekek között egyre több az idegenajkú (kínai, vietnámi, szír, török anyanyelvű) tanuló. A velük való foglalkozás külön kihívást jelent a mentorok számára.
Ebben a tanévben is – csakúgy mint a korábbi gyakorlatban – a Programban részt vevő tanulók között voltak olyan gyerekek, akikkel már korábban is foglalkozott ugyanaz a mentor. Az elért eredmények – elsősorban a továbbhaladás biztosítása – egyértelműen bizonyították a folyamatos munka hatékonyságát. A mentori beszámolókban rendszeresen megfogalmazódik, hogy az adott, megismert gyermekkel a következő tanévben is szívesen folytatják a munkát, hiszen ez a folyamatosság, a kialakult együttműködés pozitívan befolyásolja az elérhető kisebb-nagyobb eredményeket.
A mentori foglalkozások általában szeptember végén kezdődtek és a tanulók órarendi elfoglaltságának függvényében május utolsó, június első hetében fejeződtek be. Az alsó tagozaton is magas óraszámok (6., 7., 8. óra sem ritka) és az egész napos tanítási rend miatt egyre nehezebb az időbeosztás megoldása. Sok esetben ez a tény is befolyásolja, hogy egy-egy mentor csak egy gyerekkel tud foglalkozni, és ezáltal csökken a segítségnyújtásba bevonható tanulók száma. Változatlanul gondot jelent, amikor a játékidő, az udvaron való tartózkodás idejét csökkenti a mentor megjelenése. A gyerekek részéről olykor jelentkező jogos problémát azonban a mentorok találékonysága, empátiája, konfliktuskezelő képessége oldani tudja.
A Program változatlan eleme, hogy a mentorok általában heti egy-két alkalommal, 30-45 perces időkeretben foglalkoznak egy-egy gyermekkel, évről-évre folyamatosan megerősítve azt a tapasztalatot, hogy a tanulók felkészültsége, képességei, szociális háttere függvényében az egyénre szabott foglalkozásoknak nemcsak létjogosultságuk van, de eredményesség is csak ettől várható.
A tanítás-tanulás időkeretének átrendeződéséből adódóan módosult/módosul a foglalkozások tartama is. Szinte egyértelmű igényként fogalmazódik meg a tanítók részéről, hogy a foglalkozásokon lehetőleg történjék meg a házi feladatok elkészítése („akkor legalább megvan!”), de segítséget kérnek és várnak az osztálytermi tanulás közvetlen segítésében, a markánsan jelentkező tantárgyi hiányosságok, lemaradások pótlásában is. (Nagyon sok gyereknél az utóbbiak a rendszeres hiányzásokból adódnak!) A mentorok többéves tapasztalatai szerint a hiányosságok a matematikában (fejben számolás, osztás, szorzás), a szövegértés, szövegalkotás, helyesírás terén vannak. A szövegértés esetében a bonyolultabb történetek, a természeti jelenségek leírásának megértése és interpretálása jelent gondot, de sok esetben nehézséget okoz a matematikában a szöveges feladatok értelmezése és ebből adódóan azok helyes megoldása. Olvasás a terén még a 2. osztályosoknál is gyakori, sőt nem egy esetben jellemző a betűtévesztés, -kihagyás (ez az írásban is jelentkezik!), az összeolvasás nehézsége, az olvasott szöveg értelmezése. Problémát jelent a beszédkészség elmaradása, a kifejezőkészség alacsony szintje. Az említett készségek hiányán túl nagyon sokszor találkozni a figyelemkoncentráció hiányával, a nagyon lassú, korlátozott megértéssel, bizonyos esetekben a motiváció teljes hiányával („Utálom az iskolát!”, „minek kell tanulni!”).
A felvetett problémákat tovább mélyíti, hogy a tanórákon szinte alig van idő és lehetőség a gyakorlásra (bevésés!), illetve ezeknél a tanulóknál az otthoni gyakorlás, hiánypótlás vagy akár a házi feladat ellenőrzése is teljesen elmarad.
Éppen ezért rendkívül fontos a szuggesztív, következetes mentori magatartás. A cél – és sokszor ezt a legnehezebb teljesíteni – a motiváció felkeltése és ébrentartása. Ha sikerül elérni egy-egy gyereknél, hogy a feladat (netán maga a tanulás!) felkeltse az érdeklődését, akkor a sikeres feladatvégzés, a nagyon sokszor elismételt dicséret után olyan pozitív élmények birtokába kerülhet, amelyekre a továbbiakban is lehet építeni.
Évről-évre nagyobb kihívást jelent a mentorok számára az idegenajkú gyerekekkel való foglalkozás. A paletta egyre színesebb: kínai, vietnámi, török, szír, mongol, ukrán gyerekek kerülnek az iskolába, nagyon különböző nyelvi ismerettel, amin természetesen az a tény sem enyhít, hogy esetleg egy osztállyal visszamenően történik a beiskolázás. Van olyan gyerek, aki szinte semmit nem tud magyarul, van aki valamelyest már „jártasabb”, de a tanulás/tanítás nyelve szinte követhetetlen a számukra. Az ő esetükben a magyarnak mint idegen nyelv oktatásának kellene jelen lennie, de a mai általános iskolai gyakorlatban ennek nyoma sincs, ennek megfelelően szakmai segítségre sem támaszkodhatunk. A mentorok azonban nagy odaadással, ötletes megoldásokkal, hallatlan türelemmel igyekeznek ezeknek a tanulóknak is segíteni.
Az egyéni foglalkozások – valamennyi területen és tantárgyban – akkor sikeresek, ha a foglalkozások beépülnek a mindennapi iskolai életbe, ha az ott megszerzett vagy elsajátított tudás, képességek beépülnek a gyermek személyiségébe, s azokat a nagy létszámú osztálytermi munkában is alkalmazni tudják.
A hatékony mentori-fejlesztő munka alapvető feltétele a stabilan kialakított és megtartott feltétel nélküli bizalommal teli gyermek-mentor viszony. Ha a gyermek érzi, hogy „emberszámba veszik”, partnerként kezelik, akkor sikerélményhez jut az együtt töltött időben. Az elmúlt tanévek tapasztalata is azt mutatja, hogy a gyerekek szeretik a foglalkozásokat (persze néha kivétel is adódik), szívesen vannak együtt a mentorral, sok esetben a kialakult „bizalmi viszonynak” köszönhetően „megnyílnak”: az otthoni problémákat, az osztályközösségben kialakult konfliktusokat is megosztják a mentorral. Ezek az őszinte, a mentor szeretetét, elfogadását, odafigyelését kifejező beszélgetések is segítik a gyermekek érzelmi stabilitását, pozitív irányú személyiségfejlődését, az önbizalom, az önismeret fejlesztését, megerősítését.
A mentorok sok türelemmel, érzelmi odafordulással végzett munkája, a sokszínűen megválasztott módszerek és feladatok következetes gyakorlása révén – a gyerekek többségénél – évről-évre sikerül, ha nem is teljesen maradéktalanul, a hiányzó ismeretek pótlása, az elvárt eredmények megközelítése, szerencsés esetben még teljesítése is. Mindebben nagyon fontos szerepe van a következetesen alkalmazott, az adott gyermek személyiségéhez igazodó, képességeit figyelembe vevő játékos módszerek felvonultatásának és nem utolsósorban az állandó és folyamatos pozitív visszajelzésnek is: megerősítés, dicséret, a legkisebb eredményt is elismerő odafordulás, apró motiváló jutalmak.
A többéves mentori munka eredményességét (és szükségességét is!) bizonyítja, hogy a résztvevő iskolák vezetése és tantestülete – az esetleges egyeztetési gondok, az általános problémaként jelenlévő terem- illetve helyhiány ellenére is – elfogadja, sőt egyre jobban igényli a mentorok segítségét. A mentorok mára már az iskolai élet el- és befogadott részévé váltak, a hatékony pedagógus-mentor együttműködéssel igyekeznek minél több segítséget nyújtani a rájuk bízott gyermek fejlesztésében.
A 2018/19. tanévben 3 új kolléga kapcsolódott be a mentori munkába. (Sajnos többen – magánéleti problémák miatt – egy időre megváltak tőlünk.)
Az eddigi jó tapasztalatok, a mentorok pozitív, megerősítő visszajelzései alapján az elmúlt tanévben is – a közösen összeállított munkatervnek megfelelően – havonta sor került szakmai-elméleti előadások, a gyakorlati tapasztalatokat felvonultató konzultációk megtartására. Mind az előadások témáival, a gyakorlati tapasztalatok közös megbeszélésével a mentorok elméleti és módszerbeli felkészültségét kívánjuk megalapozottabbá, biztosabbá tenni. A megélt pozitív és negatív „élmények”, tapasztalatok közös elemzése, értékelése, a megoldások együttes keresése mindenféleképpen lehetőséget teremt a további munka kiteljesedéséhez. Mind elméleti, mind módszertani vonatkozásban nagyon sok segítséget, konkrét gyakorlattá transzferálható tapasztalatot, tudást nyújt évről-évre a mentori munkát segítő Saly Gáborné fejlesztő pedagógus kollégánk.
Ebben a tanévben a tapasztalatszerzés lehetősége új színnel is gazdagodott: a Kada Mihály Általános Iskolában egy-egy magyar, illetve környezetismeret órán (3. osztály), a Szent László Általános Iskolában pedig a matematika tanításában használt Lego program bemutatásán (1. osztály), és az azt követő megbeszélésen vettek részt a mentorok. A pedagógusok segítőkészségét megtapasztalva, ezt a lehetőséget a következő tanévben más-más iskolákban is szeretnénk kihasználni.
Új színnel és lehetőséggel gazdagította a mentori munkát, és nagyban segítette a foglalkozások hatékonyabbá tételét az, hogy az elmúlt két évben a Tankerületi Központtól 200 – 200.000,- Ft értékben anyagi támogatást kaptunk, amelyet fejlesztő taneszközök vásárlására fordítottunk. Ezek az eszközök és rendszeres használatuk jelentősen hozzájárulnak, segítik a foglalkozások érdekesebbé, hatékonyabbá tételét, még a nehezen motiválható, figyelemzavaros gyerekek esetében is.
A konzultációs programok megvalósításában változatlanul nagy segítséget jelent, hogy a Szent László Általános Iskola könyvtárát, az iskola igazgatójának támogatásával igénybe vehetjük. A segítséget ezúttal is köszönjük.
A Szenior Mentor Program és a mentorok elismerésének, a pozitív környezeti visszhangnak köszönhetően 2019 szeptemberétől 6 új kolléga kapcsolódott be a mentori munkába.
A két évvel ezelőtt életre hívott hagyomány folytatásaként a kerületi Önkormányzat és a Tankerületi Központ egyetértésével és támogatásával két kollégánknak – Misley Éva és Stefanecz Mária – elismerő oklevéllel tudtuk megköszönni a munkáját.
Kőbánya, Szenior Mentor Program, 2019. november
MUNKATERV
2019/2020. tanév
- szeptember 29. Tanévindító megbeszélés
- október 25. Tájékoztató köznevelési törvény 2019. júniusi változásairól
Előadó: Vargáné Fónagy Erzsébet
- november 29. A mentorok mentálhigiénéje
Előadó: Saly Gáborné
- december 20. A „Kóristák” című francia film megtekintése; beszélgetés a filmről
- január 31. Érzelmi intelligencia; beilleszkedési zavarok felismerése, módszerek a kezelésére
Előadó: Kolosai Nedda, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar tanára
- február 28. A magyar mint idegen nyelv tanulásának segítése a mentori munkában
Előadó: ?
- március 27. Bemutató órán való részvétel
Harmat utcai Általános Iskola (?)
- április 24. Bántalmazás, iskolai agresszió
Előadó: ?
- május 29. A tanév tapasztalatainak összegzése; zárás
Budapest, 2019. október
Összeállította: Vargáné Fónagy Erzsébet