Beszámoló a Magyar Pedagógiai Társaság Szakképzési Kollégiumának 2019. évi munkájáról
- A Szakképzési Kollégium 2019. évi aktivitásai:
1.1. Operatív/szervezeti tevékenység: A Szakképzési Kollégium ez évben hat alkalommal
( 04.05.;05.15.; 09.24.;10.10.;10.17.11.06.) tartott elnökségi ülést, melyen többek között két fontos esemény előkészítése jegyében is zajlott.
Ez időszakban megtartott elnökségi ülések a megtárgyalandó téma által meghatározottan 6-10 fő részvételével zajlottak, melyeknek helyet a BME Tanárképző Központja adott. A kibővített elnökségi ülésekről minden esetben „Emlékeztető” készült, amit megküldtünk az MPT elnökségének is, és melynek mindegyike a Szakképzési Kollégium irattárában megtalálható.
A nyílt formában szervezett ez évi első szakmai fórumunk a hazai szakmastruktúra korszerűsítésének, az OKJ fejlesztés, módosítás és megújításának lehetőségeire kereste a választ, a másik a Magyar Szakképzési Társaság megalakulásának 30. évfordulójára rendezett emlékülés volt.
Ez évben tartottuk a tagrevíziót az MPT elnökségének határozata értelmében. A többkörös egyeztetés után (04.09-én) személyes egyeztetésre is sor került, melynek értelmében elnökségünk a már három éve tagdíjfizetési kötelezettséget nem teljesítő tagtársakat törölte a tagok sorából, melyet az Alapszabály értelmében az MPT közgyűlése is megerősített. Így a Szakképzési Kollégium jelenlegi létszáma: 59 fő ( más szakosztály tagja, de kérte a Kollégiumban való részvétel lehetőségét: 11 fő).
A Szakmai Kollégium ülésein (03.29.; és 11.18.) , valamint a Vezetői Kollégium ülésein a Szakképzési Kollégium tagjai és tisztségviselői mindig képviseltették magukat.
1.2.Szakmai/tartalmi tevékenység:
- A Szakképzési Kollégium ez évben két szakmai fórum szervezését tervezte. Az első megrendezésére 2019.05.15-én került sor, mely szerint a „Szakképzés 4.0 stratégia” (A szakképzési rendszer válasza a negyedik ipari forradalom kihívásaira) dokumentum célkitűzéseit figyelembe véve, a hazai szakmastruktúra korszerűsítésének, az OKJ fejlesztés, módosítás és megújításának lehetőségeire kereste a választ úgy, hogy tényekre alapozva reális képet igyekeztünk alkotni a szakmastruktúra korszerűsítésének jelenlegi helyzetéről és az érzékelhető problémák megoldási lehetőségeiről, valamint mérlegelni a javaslatokat. A kerekasztal megbeszélés résztvevői: a gazdasági élet, gyakorlati képzésben aktív szerepet vállaló nagyvállalatok, vállalkozások képviselői, szakképzési centrumok főigazgatói, főigazgató-helyettesei, kancellárjai, szakmai érdekképviseleti szervek képviselői, felnőttképző intézmények/vállalkozások vezetői, szakképzési és felnőttképzési szakértők, egyetemi kutatók, fejlesztők, oktatók (37 fő). A fórumról készült emlékeztetőt a megjelentek, az MPT elnöksége megkapta.
- A másik kiemelkedő esemény a Magyar Szakképzési Társaság megalakulásának 30. évfordulójára rendezett emlékülés volt fókuszában a „Visszaemlékezés a szervezet szakmai közéletben meghatározó szerepet betöltő 30-éves tevékenységére.” Fontosnak tartjuk a szakmai közéletben 30 éven keresztül meghatározó szerepet betöltő civil szakmai szervezet működésének néhány elemét beszámolóban is kiemelni, pillanatképet festeni a 30 éves tevékenységről. Az emlékülést dr. Benedek András professzor, az MSZT alapító tagja, második elnöke nyitotta meg, visszaemlékezve az 1989.10.29-én, a BME „K” épületének II.e. 32-es termébe összehívott alakuló ülésre. A jelenlévő 69 fő egyhangú támogatásával Benedek András, Bihary Pál, Biszterszky Elemér, Fehér Tibor, Kováts Balázs és Méhész Lajos kezdeményezésére ekkor alakult meg a Magyar Szakképzési Társaság.
Elnök úr a teljesség igénye nélkül a szakmai civil szervezet közel harmincéves aktív működésének mérföldköveire emlékezve említette az első nagy konferenciát, melyet 1990-ben Szekszárdon tartottunk, majd a hagyománnyá váló „Szakképző iskolák Igazgatóinak Fórumait”, melyet először 1996-ban a Pesti Vigadóban rendezett a Társaság. Hagyománnyá vált az is, hogy a szakmai napot egy hajókirándulás zárja, ahol a jó hangulatban lezajló kötetlen szakmai beszélgetést zenei aláfestés kísérte. Ezeken az igazgatói fórumokon mindig 400-600 fő vett részt és ahol a mindennapi gyakorlathoz, munkához szükséges aktuális információkat tárcavezetőktől, hiteles szakképzést irányítóktól kapták meg a résztvevők. A XV. ilyen nagyszabású fórumra 2011-ben a METESZ székházban került sor.
A Társaság 30 éves szakmai tevékenysége alatt nagy gondot fordított a határon túl működő magyar nyelvű szakképző intézmények és pedagógusok tájékoztatására, segítésére, így alakult meg három (Háromszéki, Vajdasági és Felvidéki) tagozat 2004-ben, és rendszeres, évenként a Székesfehérváron megrendezett konferenciákon vitatták meg a szakképzési helyzetet. Ennek keretében volt lehetőség arra is, hogy szakmai tankönyveket juttasson el a Társaság az ottani magyar nyelven oktató szakképző intézményekbe.
Elmondta azt is, hogy a jelen helyzetre jellemző, egyeztetés nélküli szakképzést érintő változtatások helyett akkor kikérték a szervezet véleményét és befogadták javaslatait.
Az országos szakmai szervezetekben is tudta képviseltetni magát a Magyar Szakképzési Társaság, mint pl.: az Országos Köznevelési Tanács.
A Társaság a szakmai folyóiratok gondozását is felvállalta. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel közösen adta ki és gondozta a Társaság a Szakképzési Szemlét. 1994-ben alapította a Társaság a „Szakképzésért díjat”, melyet 2013-ig 38-an vehettek át.
- c) Az őszi szakmai konferencia előzetesen kijelölt témája „A duális szakképzés (iskolarendszerű szakképzés, a felsőoktatás, felnőttképzés keretében folyó szakképzés keretében)” volt. A fórum tervezett időpontja október vége volt. Tekintettel a kialakult szabályozási környezetre, a szeptember-október hónapokban lezajlott, a szakképzés és felnőttképzés szakmai tartalmát és intézményi rendszerét/struktúráját, az országos szakmajegyzéket radikálisan megváltoztató törvényekre és kormányrendeletre, az elnökség úgy határozott, hogy a tervezett szakmai fórum megtartását fontosnak tartva későbbi időpontra halasztja..
1.3. A 2019-es évben a Szakképzési Kollégium tagjainak szakmai tevékenysége
A jogszabályi környezet megváltozása kapcsán a szakmai és civil közéletben is zajló kommunikációs kényszer kapcsán a sajtóban vélemények, hozzászólások megfogalmazására sarkallták tagjainkat (Palotás József, Szenes György –Népszava online, Klub Rádió).
1.4 Más szervezetekben kifejtett aktivitás: Civil Közoktatási Platform (CKP), az FSZOE) a SZIT ülésein, rendezvényein a Szakképzési Kollégium aktív képviselete, előadás tartása biztosított volt.
- A Szakképzési Kollégium tervei 2020. évre:
- a kerekasztal-beszélgetések/fórumok szervezése negyedévente,
- A duális szakképzés (iskolarendszerű szakképzés, a felsőoktatás, felnőttképzés keretében folyó szakképzés keretében)
- A felnőttképzés és szakképzés tartalmi és strukturális átalakításának főbb meghatározó elemei, várható hatása
- A szakképzés szabályozási környezetének változási tendenciái (törvények, végrehajtási rendeletek, ágazati szabályozások összhangja)
- Nemzetközi referenciákkal való komplex összehasonlítás: osztrák, német, cseh szakképzési reformok, stratégiai törekvések a magyar változásokkal összevetve.
(Megjegyzés: a témák sorrendje változhat az aktualitások és a közreműködő előadók függvényében)
- Az MPT stratégiájának megvitatása.
.
2020.01. 08.
Benedek András MPT-SZK elnök