Megkésve érkezett hozzánk a szomorú hír: áprilisban elhunyt Gergely Péter Apáczai Díjas nyugalmazott tanár, egykori Pest megyei matematika-fizika szakos vezető szakfelügyelő-szaktanácsadó, számos szakcikk írója, nemzedékek tanítója, közismert és nagy népszerűségnek örvendő gödöllői lokálpatrióta.
„Gergely Péter – sokak szeretett Péter bácsija – a felvidéki Rétén született. Tanulmányait Pozsonyban és Komáromban végezte. Pedagógus munkásságát 1940-ben a felvidéki Patonyréten, tanyasi iskolában kezdte. A II. Világháború után Csehszlovákiában kialakult súlyos magyarellenes helyzetben, nem tagadva meg magyarságát, kényszerűen el kellett
hagynia szülőföldjét. Reményik Sándor, erdélyi költő szavaival: „A sors kiáltott: válasszatok hát, A szülőföldet-e vagy a hazát”.
Ő a hazát választotta, és 1946 szeptemberétől Gödöllőre költözött, ahol a református egyház iskolájában tanítói és kántorhelyettesi állást kapott, szolgálati lakással együtt. Szülőföldjéhez és ottani rokonaihoz, barátaihoz azonban mindig meleg szeretettel ragaszkodott.
1946 decemberében házasságot kötött Csekes Katalin kertészmérnökkel, gimnáziumi tanárnővel. Együtt boldog házasságban több, mint hatvanhat éven keresztül, Gödöllőn éltek. Házasságukból két gyermekük született, akik hét unokával és tíz dédunokával ajándékozták meg őket. Lánya, unokája szüleiket követték a pedagóguspályán.
Gergely Péter született pedagógus volt, szenvedélyesen szeretett tanítani. Rendkívüli népszerűségnek örvendett városunkban, ahol sok-sok éven át, többszáz diák tanára volt.
Még azok is szívesen emlékeznek rá, akiknek nem volt erőssége a matematika és fizika tantárgy.
Állandóan képezte magát. Tanári végzettséget szerzett Budapesten, matematika-fizika szakon az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán. Tanárként városunkban a Petőfi Sándor Általános Iskolában, majd nyugdíjba vonulásáig, 1982-ig, az Imre úti (ma Erkel Ferenc) Általános Iskolában tanított. Ennek az iskolának 1958-1960 között igazgatója volt. 1951-1958-ig járási szakfelügyelő, majd 1960-1984 között Pest megye matematika-fizika szakos vezető szakfelügyelője volt.
Tudományos munkaterülete a fizikatanítás és a tanulói kísérletek módszertani kérdései voltak. Ebben a témakörben három könyve jelent meg, és több mint hatvan cikket publikált a Fizika Tanítása és a Fizikai Szemle folyóiratokban. Gyakran szerepelt az egykori Iskola TV adásaiban. Előadóként rendszeres vendége volt a magyar és a szlovákiai magyar oktatási fórumoknak.
Munkásságát a legmagasabb pedagógiai kitüntetésekkel jutalmazták. Apáczai Csere János Díjat, Kiváló Tanár Kitüntetést, Arany János Pedagógiai Díjat, Beke Manó Matematikai Díjat, Mikola Sándor Fizikai Díjat kapott. Megkapta Gödöllő Város Gyermekeiért és Ifjúságáért Díjat, valamint a Teleki Pál Emlékérmet.
Szakmai munkája mellett mindig szívesen vállalt társadalmi megbízatásokat. Tevékenyen vett részt Gödöllő pezsgő kulturális életében. Felügyelő bizottsági elnöke volt a Nyugdíjasok Egyesületének, alapító alelnöke a Teleki Pál Egyesületnek.
Gergely Péter nagyon szép kort ért meg jó fizikai és szellemi erőben, amely nem csak adottságainak, hanem munkájának is köszönhető. Gondozta kertjét, 93 évesen kerékpározott, sokat gyalogolt, autót vezetett. Rendszeresen olvasott, zsoltárokat, verseket tanult és idézett.
A Teleki Pál Egyesület januári közgyűlésén még szép köszöntőt mondott, és hosszasan elbeszélgetett Teleki Gézával, Teleki Pál unokájával.
Halálával a pedagógus társadalom nagy alakja távozott el közülünk. Egy kerek, tiszta, szép élet fejeződött be, mely követendő példa a későbbi nemzedékek számára” – írta Dr. Fábry Mihály a Gödöllői Szolgálat május 1-jei számában.
Újra és újra viták kereszttüzébe kerül a szakfelügyeleti rendszer. Én szerencsés voltam, mert olyan szakfelügyelőim voltak, akik nem a hibát keresték, hanem segíteni akartak, értékes, hasznos tanácsokat adtak. Gergely Péter is közéjük tartozott, évtizedek múltán is hálás vagyok neki ezért. Most búcsúzunk, de emlékét megőrizzük. Nyugodj békében, Péter bácsi!
Révész György