Civil kurázsi

A Magyar Pedagógiai Társaság elnökségének
állásfoglalása a civil szervezetek pályázati támogatásáról

 A civil  szervezetek a harmadik Magyar Köztársaság meghatározó rendszeralkotó elemét képezik. Hovatovább a kritikus helyzeten működő magyarországi  társadalom annyira kívánatos integráltsága megőrzésének maradék őrei. Nem egy esetben a botladozó államtól vállalnak át fontos feladatokat. Köztudott, hogy a magyarországi civil szféra szegény. Történelmi adottságai miatt töredékesen képes önfenntartásra, öngondoskodásra. Elfogadott álláspont, hogy – nyilván   differenciáltan – érdemesek a közpénzekből, költségvetésből való támogatásra. Ez a tételmondat akkor is igaz, ha (egyébként  sajnálatosan a harmadik Magyar Köztársaság közviszonyaira jellemző módon) voltak, vannak olyan szervezetek, melyek visszaéltek, visszaélnek a támogatás lehetőségével. Mélységesen elítéljük e visszaéléseket, elhatárolódunk e kétes értékű szervezetektől. Ezzel összefüggésben támogatjuk azokat az intézkedéseket, melyek a visszaélések kiszűrésére, a szabályok követésének szigorúbb ellenőrzésére, takarékosabb gazdálkodásra irányulnak. Tudjuk, ez  nekünk is érdekünk. De azt is látni kell, hogy a támogatási pályázatok kiírásának megannyi körülményessége, több, igazán civil közösség infrastrukturális lehetőségeit meghaladó, vagy éppen a támogatás mértékéhez képest nem értékarányos költséges, bürokratikus eljárásrend hovatovább a támogatók céljai ellenében hatnak. Ugyanez  a tapasztalatunk az elszámolás tekervényes és roppant megterhelő feladatai során. Nem egyszer az elszámolásokat ellenőrző  adminisztráció is – számára következmények nélkül – követ el hibákat. Egyetértünk tehát azokkal a civil társainkkal, akik puszta létük védelmében engedetlenségi akciókkal hívják fel a figyelmet az  anomáliákra. Úgy gondoljuk, hogy sürgősen és hatékonyan meg kell  indítani azokat az egyeztető tárgyalásokat, melyek a közpénzek és a  civil szféra hatékony védelme elveinek érvényesítésében konszenzust  keresnek és találnak kreatív módon új, a bürokratikus terheket jelentősen csökkentő megoldásokat. Javasoljuk, hogy a szerződések előkészítése során az ellenőrzési szempontok világos megfogalmazása segítse a pályázókat a végrehajtási

folyamatok tervezése és szervezése során, így az utólagos ellenőrzés követelményeinek való megfelelés is biztosítható.

 

Budapest, 2009. október 16.