A Magyar Pedagógiai Társaság Projektpedagógiai Szakosztályának szervezésében került megrendezésre online keretek között az érdekfeszítő témát fókuszba helyező webinárium. A téma aktualitását jelezte a több mint 200 előzetes regisztráció, melyből 114-en meg is érkeztek a virtuális terembe. A tehetség fogalmát, a tehetséggondozás eszközeit, jó gyakorlatait bemutató program részesei lehettünk, ahol az előadásokat az kötötte össze, hogy minden esetben projektekben dolgoztak a résztvevők.
Elsőként Gordon Győri János az ELTE PPK egyetemi tanára tartotta meg nyitó előadását „Kreatív teljesítmény létrehozása és a projektmunka” címmel. Rávilágított a tehetség fogalmának sokféleségére, fejlődésére. Kiemelte, hogy a produktum és a demonstrálhatóság mindig nagyon fontos kritériumok a tehetség beazonosításához, és főképp itt tud a projektpedagógia kapcsolódni a tehetséggondozáshoz. A tehetségek pedagógiájáról szólva át kell gondolni a tömegoktatásban alkalmazott elvek megvalósíthatóságát a tehetséggondozásban kiemelt szerepet kapó másféle eszközök használata során. A mai tömegoktatást jellemző merev elemek adaptívvá változtatása lehet a cél a jövőben, amelyben a diákprojektek fontos szerepet játszhatnak. Tehetséggondozó munkánk során fontos azonosítanunk, hogy mikor valósítunk meg projektet, és mikor emelünk be csak egyes elemeket a projektpedagógia eszköztárából a hatékonyság érdekében.
Orgoványi Anikó a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom alapítója és elnöke a „Zöld Szívvel a gyermekekben rejlő tehetség kibontakoztatásáért” című előadásában egy másféle tehetségmegközelítésről beszélt, ahol a tehetségcsíra minden gyerekben benne van és a természetpedagógia segítségével ennek a kibontakoztatásán dolgoznak. Többszörös intelligencia fejlesztést valósítanak meg, ahol az a cél, hogy kiderüljön, ki miben tehetséges. A természet megismerésének szelíd módszerei lehetővé teszik a gyerekek kapcsolódását a természethez, az összefüggések saját tevékenységeiken, tapasztalataikon keresztül történő megismerését. A foglalkozásokon készült fotók gazdagították az előadást, konkrét példákat mutatva az elhangzottakra. A gyermekek produktumain (rajz, egyéb alkotás) keresztül láthattuk a foglalkozások fejlesztő hatását a kontroll csoporttal összevetve.
Fuszek Csilla a Budapesti Európai Tehetségközpont igazgatója „Mentorprojektek szerepe a kiválóság felé vezető úton” című előadásban a tehetség fogalma kapcsán kiemelte a gyakorlás, fejlesztés fontosságát a veleszületett adottságok mellett, amely átlagot meghaladó teljesítményt eredményezhet. A tehetség kibontakozása a kiválóság felé vezető út, melyen az elkötelezettség rendkívül fontos. Az általuk működtetett Global Mentoring Program keretein belül az elkötelezett gyerekek, fiatalok mellé mentorokat biztosítanak, ahol az együttműködés minimum egy évre szól. A globális kooperációban közös projektek megvalósítására is lehetőség nyílik. A mentor a STEMM megfelelő területének szakértőjeként segíti a kibontakoztatást. Az így kialakuló kapcsolat nagyon személyes, elmélyülő mentor és mentorált között, és gyakran elkíséri mindkét felet a további életútján, kölcsönös tanulást biztosítva. A nyomon követés szintén nagyon fontos a programban. A hazai, nívós tanulmányi versenyek sokszínűsége megfelelő platform a tehetséggondozáshoz. Az átalakulóban levő Nemzeti Tehetség Program a tehetséggondozás lehetőségeit hivatott szélesíteni.
Az előadások végeztével lehetőségünk volt kérdezni. Pálvölgyi Lajos (ELTE PPK), az MPT Projektpedagógiai Szakosztályának elnöke a kötetlen szakmai beszélgetés indításaként az Országos Középiskolai Diákprojektverseny tehetséggondozásban játszott szerepéről beszélt, majd emlékeztetett a jelentkezési határidő közelségére (ld. https://diakprojekt.hu/). Kiemelte, hogy a diákprojektek a tevékenység-, élmény- és tapasztalati bázis szélesítésével segíthetik a tehetségek felismerését az iskola perspektívájából újszerűnek látszó legkülönbözőbb területeken és szerepekben is.
A továbbiakban a kérdéseinkre válaszul az előadóktól megtudhattuk, hogy az Európai Tehetség Központ mentor programjába ajánlás alapján interjúk segítségével válogatják be a résztvevőket.
A természeti programokat kamaszok részére is vonzóvá tehetjük, ha olyan témákat választunk feldolgozásra, amelyek érdeklik a korosztályt, mint csillagászat, fenntarthatóság, talaj/víz/levegő vizsgálatok. Ha bevonunk egyetemistákat a környező egyetemekről, akkor már olyan projektet is tudunk tervezni, amelyek túlnyúlnak az iskola keretein.
Elhangzott, hogy megerősítő volt az előadásokban hallani, hogy az „egy mentor — egy mentorált” módszer mennyire kiemelkedő hatékonyságú a tehetséggondozásban.
Összességében egy inspiráló délutánon voltunk jelen, ahol színvonalas előadásokat hallottunk, és informatív, megerősítő szakmai beszélgetésben volt részünk.
Köszönjük az előadóknak és a szervezőknek!
Sápi Mária