Dunás VArga Ildikó előadása

A mérőeszközök az alapkészségek fejlesztéséhez workshop

2019.11.25

Dunás-Varga Ildikó

gyógypedagógus-emberi erőforrás tanácsadó

Doktorandusz hallgató ELTE NDI

 

A fogyatékossággal élő személyek munkaerő-piaci helyzete az alapkészségek vonatkozásában

  • SNI gyermekek, fiatalok a rendszerben
  • OH KIR 2019. februári adatok szerint
  • Óvodai feladatot is ellátó intézményben: 34 381 fő
  • Összesen: 89 056 fő
  • Adattisztítás nehézkes, sok az összevont intézmény, feladatellátás szerint (rendszerint óvodák, általános iskolák és készségfejlesztők egyben, ezek leválogatása)

https://www.oktatas.hu/kozneveles/kozerdekuadatok

 

  1. Szakmai tanterv adaptációk (NSZFH)

SNI (2 évfolyamos adaptált részszakképesítés)

SNI (4 évfolyamos adaptált szakképesítés)

Kisebb HÍD II. program (Az OKJ-ban jelölt iskolarendszeren kívüli képzési idő átlag óraszáma max. 476 óra, és/vagy a szakmai tantervi adaptáció óra száma: 650-953 óra)

Nagyobb HÍD II. program (Az OKJ-ban jelölt iskolarendszeren kívüli képzési idő átlag óraszáma max. 760 óra, és/vagy a szakmai tantervi adaptáció óra száma: 954-1521 óra)

Mozgáskorlátozott, hallássérült, tanulásban akadályozott, látássérült adaptációk

Összesen 217 db

 

  1. Szakképzés 4.0. ITM Stratégia

„Megjegyzendő, hogy a szakiskolai, készségfejlesztő iskolai képzés –amely elsősorban a sajátos nevelési igényű tanulóknak kíván lehetőséget biztosítani – ellát szakképzési feladatot, de specialitásai, feladatai összességében intézménytípusként inkább a közneveléshez kötődik, mint a gazdasági igényeket közvetlenül kielégítő szakképzéshez, így ezzel az intézménytípussal és képzési formával a stratégia külön nem foglalkozik.” (22.o.)

https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=1024:szakkepzes-40-strategia&catid=10:hirek&Itemid=166

 

  1. Pályafejlődési sajátosságok

a speciális oktatásban résztvevőknek a legalacsonyabb a pályadöntési énhatékonysága (Gillespie és Hillman, 1993; Török, 2017; Nagyné Hegedűs, 2017)

kulcsszerepe van a korai tapasztalatoknak, azaz a társaknak (találkoztak-e mással, vagy kizárólag) ezek az önészleléssel és az önelfogadással vannak összefüggésben (Conyers és mtsai, 1998)

integráció: munkaerő-piaci követelményekre való felkészítés, megfelelő képesítés, kapcsolati háló, szociális készségek (Csákvári, 2006)

szegregáció: támogató környezet, autonómia, fenntartja a mesterséges korlátokat, túlvédő környezet, munkaerő-piaci kompetenciák fejlődése meghiúsul, a pedagógusok többsége alulbecsüli a tanulmányi teljesítmény (lehetőségét), alacsonyabb elvárások fenntartása (pl szakma, érettségi megszerzése)

 

  1. Hazai helyzet

Alapvető jogok biztosa (2012): nincs olyan képzés a fogyatékossággal élő személyeknek, melyek segítenék a munkaerő-piaci részvételt és a kompetenciafejlesztést (Haidegger és Kozicz, 2013)

nem felkészültek a pedagógusok és a szülők, az anyagi megfontolások a mérvadóak, nem piacképes a tudás, hiányos pályainformációk

a többségi hátrányos helyzetű és SNI 8.o. tanulók jövőképének összehasonlítása során a fogyatékos tanulók kedvezőtlenebb jövőképpel rendelkeznek, pesszimistábbak, kortárs kapcsolatok gyengék, nincsenek szisztematikus és elérhető életpálya-tanácsadási szolgáltatások (Szellő, 2015)

alábecsült képességek és önállósági fok leginkább az értelmi fogyatékos személyek körében (Dunás-Varga, 2018, 2019), információhiány és előítéletek mint akadályozó tényezők

Megoldási javaslatok: önrendelkezés növelése, aktív részvétel és hozzáférés biztosítása a foglalkoztatási út kiválasztásában, család, pedagógusok új perspektívái

 

  1. Európa 2020 Stratégia

Európában a fiatalok hozzávetőlegesen 20%-a nem sajátítja el a szükséges alapkészségeket az írni és olvasni tudás, illetve a matematikai, a tudományos és a technikai ismeretek tekintetében

2020-ra közös európai célkitűzésként 15% alá kell csökkenteni azoknak a 15 éves fiataloknak az arányát, akiket az alapkészségek tekintetében a PISAfelmérések a gyengén teljesítők kategóriájába sorolnak.

Az Európa 2020 stratégia 5 kiemelt célkitűzése között a következő oktatási célok szerepelnek a témához kapcsolódóan:

 – 2020-ig az iskolából kimaradók arányának 10%-ra csökkentése a 18-24 éves korosztályban, és a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányának 40%-ra növelése a 30–34 éves korosztály körében.

  1. Alapképességek…
    Kulcskompetenciák az egész életen át tartó tanuláshoz – Európai referenciakeret : https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32006H0962&from=EN
  • Az anyanyelven folytatott kommunikáció
  • Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció
  • Matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén
  • Digitális kompetencia
  • A tanulás elsajátítása
  • Szociális és állampolgári kompetenciák
  • Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia
  • Kulturális tudatosság és kifejezőkészség
  1. Sajátos nevelési igény?

Tanulási igény!

Infokomm és épített környezet akadálymentesítése

Non-verbális tesztek

Inkluzív szemlélet és lehetőségek

Szakma adaptációk

Előítéletcsökkentés – láthatóság (kontaktushipotézis Allport, 1954)

 különféle társadalmi csoportok tagjaival való közvetlen érintkezés növelheti az adott csoporttal szembeni rokonszenvet