A Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs Szakosztálya, az Eszterházy Károly Egyetem Pályatervezési Irodája, a Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és az Oktatási Hivatal közös rendezvényt tartott 2018. szeptember 6-án Egerben, a szakszolgálat Az EFOP 3.2.5-17- 2017-00043 azonosító számú „Az Egri Tankerületi Központ MTMI készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése, pályaorientáció megvalósulása mellett” elnevezésű projektje keretében.
A szakmai rendezvény legfőbb célja volt, hogy bemutatkozzanak az aktuálisan futó országos, tankerületi és egyetemi pályaorientációs fejlesztési projektek. Egy rövid összefoglalót közlünk a rendezvényről.
Az egri Eszterházy Károly Egyetem díszterme méltó helyszínt biztosított a színvonalas előadásoknak, műhelymunkáknak. A rendezvény 97 fő részvételével valósult meg, akik összesen 11 megyéből érkeztek és, főként pedagógiai szakszolgálatok munkatársai valamint általános- és középiskolai pedagógusok, pályaorientáció területén szolgáltató egyesületek, alapítványok, kormányhivatalok pályaválasztással foglalkozó kollégái.
Ballagó Zoltán, az Egri Tankerületi Központ igazgatója és Balázsné Csuha Mária, a Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója köszöntötték a résztvevőket és megnyitották a rendezvényt. Előadók voltak a gödöllői Szent István Egyetem tanárai Dr. Szilágyi Klára, professor emerita, és Dr. Kenderfi Miklós, egyetemi docens, a Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs szakosztályának alelnöke. Továbbá előadók voltak az Oktatási Hivatal munkatársa Ütőné Dr. Visi Judit, majd Lachata István, az Egri Balassi Bálint Általános Iskola igazgatója és Tajtiné Lesó Györgyi a Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat pályaválasztási tanácsadó munkacsoportjának vezetője, aki egyben a tankerületi projekt szakmai vezetője is. Végül Dr. Fazakas Ida, főiskolai docens, Eszterházy Károly Egyetem, Pályatervezési iroda vezetője és egyben a rendezvény házigazdája volt az előadó. Délután három párhuzamos műhelymunka zajlott tanácsadóknak, iskolában tanító pedagógusoknak és pszichológusoknak, Dr. Kenderfi Miklós, Tajtiné Lesó Györgyi és Ivády Tímea vezetésével. Összesen hat előadás volt hallható és három műhelymunka keretében tanácskozhattak a résztvevők.
Az előadásokban a pályaorientáció témakörét előbb tágabb elvi és elméleti megközelítésben tárgyalták az előadók, majd a projektek bemutatása következett, főleg módszertani fejlesztésekről és jó gyakorlatokról, és végül a gödöllői iskola pályaorientáció területén végzett fejlesztéseit ismerhettük meg. A műhelymunkákban lehetőség volt módszertani fejlesztések kipróbálására illetve konkrét, praktikus információk és együttműködési lehetőségek hangzottak el a pedagógusok számára.
Dr. Szilágyi Klára „Tanácsadás és iskolai pályaorientáció” címmel tartotta meg előadását. Előadásában, amelyet nagy érdeklődés kísért, bemutatta a pályaorientáció és pályaválasztás fogalmak egymásra hatását, változásai és értelmezési szintjeit. Kitért a pályaorientáció tartalmi összetevőire, az életútban jellemző pályaorientációs tartalmakra, annak szakaszolási lehetőségeire, majd a pályaválasztási tanácsadás folyamatára és azt meghatározó tartalmakra is. Kiemelte, hogy az előkészület, felkészülés szakaszokban kevés tevékenység tapasztalható mind a gyerek, mind az iskola részéről, amely élményhez, valódi „lenyomatokhoz”, érdeklődéshez juttatná a tanulókat, így a választási és döntési helyzetben nehéz olyan élmény- anyagot találni, amely biztosítaná az egyénnek a megfelelő információt önmagáról és a pályákról vagy a döntési kompetenciát. Kiemelte a kortárs csoportok és a család meghatározó szerepét is ebben a folyamatban. Szükségesnek vélte a munka világához való pozitív viszony kialakítását, azt a pozitív és erősen emocionális fejlesztést, amely a személyes tapasztalatok megszerzésében támogatja a gyerekeket, amely segít tájékozódni a lehetőségekről, a tanulás és a munka világában. Fontos gondolat volt, hogy támogatni kell a családokat abban a döntésükben, hogy milyen pályaszintet, végzettségi szintet vállalnak be, mert ez egy hosszútávon megtérülő befektetésük.
A pályaválasztási tanácsadás új szemléleti megközelítésben hangsúlyozta, a pozitív pszichológiai megközelítés fontosságát, a pozitív érzések, tulajdonságok fontosságát a tanácsadók és pedagógusok munkájában. Eltűnőben vannak az olyan pozitív élmények, vonások, értékek hangsúlya, mint az altruizmus, felelősségtudat, vagy mértékletesség, bátorság és nem utolsó sorban a szeretet, emberség a munkánkban, az életünkben. Ennek kialakítására, megőrzésére és hangsúlyainak megtartására bátorította a hallgatóságot az előadó. Az előadás végén bemutatta a pályaorientáció/pályaválasztási tanácsadás módszertani lehetőségeit, kiemelte a közösségi média és az informatikai eszközök használatának lehetőségeit, akár egyéni akár csoportos foglalkozások során.
Azt hiszem elmondható, hogy ritkán hallunk ilyen személyes, hiteles, kongruens előadást, ahol még a boldogság feltételét is elárulta az előadó. A hallgatóság körében sokan voltak olyanok, akik a könyveiből vizsgáztak, tanultak, sokan közvetlenül vagy közvetve tőle tanulta és miatta köteleződött el a pályaorientáció, tanácsadás mellett.
A konferencia következő részében három projektet és egy jó gyakorlatot mutattak be az előadók.
Ütőné Dr. Visi Judit, szakmai vezető az Az EFOP 3.2.13-17 számú „Az alap- és középfokú iskolák pályaorientációs tevékenységét, kiemelten az MTMI készségeket és kompetenciákat támogató pályaorientációs szakmai módszertan átfogó megalapozása és fejlesztése” című projekt fejlesztéseit ismertette. A 2017 és 2021 között megvalósuló projekt gazdája az Oktatási Hivatal és fő célja a köznevelési intézmények pályaorientációs tevékenységének támogatása, komplex módszertani fejlesztése kiemeleten a matematikai, természettudományos, informatikai és műszaki pályák népszerűsítésére. Kiemelte, hogy bár az MTMI területek a projektben hangsúlyosak a fejlesztésükben nemcsak ezek kapnak figyelmet, hanem tágabban, minden pályaterületre kiterjedő fejlesztésben gondolkodnak. A projekt tevékenységei között szerepel egy az általános iskolások és a középiskolások pályaorientációját segítő mérőeszköz (diagnosztikai eszköz) és annak használatát segítő módszertan kidolgozása (beleértve az MTMI készségek és kompetenciák pályaorientációt segítő vizsgálatát is). A mérőeszköz kifejezés, az előadó szerint sem túl szerencsés megnevezés, mivel olyan módszertani eszköz kidolgozására vállalkoznak, amely interaktív, felhasználó barát, több korosztálynak is könnyen elérhető és aktualizálható. A módszertani eszköztár kialakítása most zajlik, próbamérések, a kipróbálási szakasz 2019 tavaszán a végleges fejlesztés pedig 2020-ban várható. További tevékenysége az országos projektnek, egy tréningjellegű szemléletformáló pedagógus-továbbképzés kidolgozása és megvalósítása (2018. április – 2019. május közötti időszakban), ahol a pályaorientáció szerepét és fontosságát szeretnék hangsúlyozni, alkalmazható, interaktív módszerekkel. A projekt ideje alatt tájékoztató rendezvényeket szerveznek a köznevelési intézmények vezetőinek, pedagógusainak és az érintett diákoknak, ahol bemutatják aktuális fejlesztéseiket. Vállalkoznak elektronikus tananyag kidolgozására, amely az egyéni és tantestületi nem formális tanulást segíti. Fontos tevékenysége a projektnek a különféle pályaorientációs fejlesztéseket összekapcsoló szakmai fórum létrehozása, valamint működtetése a munkaerőpiac, a felsőoktatás (EFOP 3.4.4) és a köznevelés képviselőinek bevonásával (EFOP 3.2.5). A projekt eddigi eredményeivel zárta a bemutatót az előadó, 188 tanúsítvány, 17 tervezett képzés 2018. szeptember-október időszakban, 11 piaci szereplővel és 16 felsőoktatási intézménnyel született együttműködési megállapodás, 20 kedvezményezettel módszertani támogatás, együttműködés. Keresik a lehetőségét az NSZFH-val való egyeztetésre. Kiemelte, hogy az egyik legfontosabb eredmény, hogy a projekt ismertté vált – megjelenik szakmai egyeztetéseken, rendezvényeken (EMMI, MKIK, AmCham, MPT- POSZ), ahogy ez a konferencia is hozzájárult ehhez.
Tajtiné Lesó Györgyi szakmai vezető, az EFOP 3.2.5-17-2017-00043 számú „Az Egri Tankerületi Központ MTMI készségeinek és kompetenciáinak fejlesztése, pályaorientáció megvalósulása mellett” című projektet mutatta be. A 2018. január 01.-2021. augusztus 31. között futó projekt öt szervezet közös munkája, ahol minden iskolatípus képviselteti magát, gimnázium, általános iskola, alapfokú művészeti iskola, hátrányos helyzetű és a tehetséggondozásban tapasztalt iskolák és természetesen a Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat.
Az előadó bemutatta, hogy melyek azok a tevékenységek, amelyeket az iskolákban végeznek és amelyeket a szakszolgálatnál fejlesztenek, illetve valósítanak meg a projekt során. Az iskolai tevékenységek között szerepelnek tanórához köthető tevékenységek (pl. rendhagyó pályaismereti órák, egyetemek napja, középiskolai bemutatkozó, MTMI tematikus játszóház). Iskolához kötődik a tanórán kívüli tevékenységek (pl. munkahely-látogatások, szakmák napja, pályaorientációs szakkör, természettudományos önképzőkör, nyári MTMI tábor), és a tanulók nyújtott programokkal kapcsolatos fejlesztések (pl. interaktív vetítési tér, pinceklub kialakítása).
A Szakszolgálat szakmai tevékenységei között találjuk a szakirányú továbbképzéseket. Jó hírként jelentette az előadó, hogy támogatni szeretnék a kollégák pályaorientációs tanár pedagógus szakvizsgára való jelentkezésüket, valamint WISC-IV és WAIS képzés, rajzelemzés tanfolyamot is terveznek. Programokat szerveznek a tanulói-szülői-tanári információs és tanácsadó rendszer megerősítésére, pl. Gyöngyösön tanácsadó iroda és szakmai labor kialakítását vállalták, szakmai műhelymunkát vezetnek „Iskolai pályaorientáció a gyakorlatban” témában. A résztvevők kézbe is kaphatták a „Pályaválasztási, továbbtanulási KISOKOS pedagógusoknak” című kiadványt és terveznek további, kiadványokat szülőknek, tájékoztató anyagokat a honlapra, és mobil applikáció fejlesztése is cél. A projekt fontos tevékenysége a szakszolgálatok közötti szakmai együttműködés fejlesztése, szakmai találkozók, szakmai napok keretében. Ebben a Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat eddig is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Végül a már megvalósult programokból hallhattunk és láthattunk színes, fotókkal illusztrált beszámolót.
Dr. Fazakas Ida, főiskolai docens, Eszterházy Károly Egyetem oktatója az EFOP-3.4.4-16 számú „A felsőoktatásba való bekerülést elősegítő készségfejlesztő és kommunikációs programok megvalósítása, valamint az MTMI szakok népszerűsítése a felsőoktatásban” című projekt pályaorientációs fejlesztéseit ismertette. Előadásában kitért arra, hogy szerencsés helyzet az egyetemen, hogy a projekt beemelte a pályaorientációs szemléletet és a Pályatervezési Iroda keretében lehetőséget kaptak az eddigi szakmai munkájuk és fejlesztéseik továbbvitelére és bővítésére. Bemutatta azokat az előzményeket, konkrét eredményeket, amelyeket az iroda a projekt elindulásáig megvalósított és azokat a terveket, fejlesztési irányokat, amelyekre a projekt ad lehetőséget. A Pedagógusképző Központ – Pályatervezési Iroda pályaszocializációs folyamatot támogató szolgáltatóként működik. Feladata a kutatás, életpálya tanácsadás és ehhez kapcsolódó alkalmazások és digitális tartalmak fejlesztése, módszertani megoldások kialakítása, személyes szolgáltatások biztosítása. Meghatározó szerepet vállalnak az egyetem beiskolázási programjaiban, olyan módszertani eszközöket és játékokat fejlesztenek, amelyek sikerrel alkalmazhatók börzéken, Education, nyílt napokon. Kiemelt feladatuk, hogy pályaorientációs módszertani fejlesztéseket végezzen, amelyek az iskolai pályaorientációs tevékenységben is használhatók, pedagógusok és tanácsadók által. Folyamatosan fejlesztenek az iskolai pedagógiai munkában is használható módszertani eszközöket, digitális és hagyományos készségfejlesztő, pályaismeret-fejlesztő, ismeretbővítő eszközöket, játékokat, tananyagokat és tanári segédleteket.
A fejlesztett eszközeik alapvetően követik a pályaorientációban megfogalmazott elveket és tartalmakat, önismeretre, pályaismeretre, képzési ismeretekre vonatkoznak. Ilyen csoportosításban mutatta be az eddig fejlesztett eszközöket. Két önismeretre vonatkozó eszközt ismerhettünk meg röviden: Képesség tábla – folyamatábra és az Érdeklődés tábla és kártya játékokat. A pályaismeret, képzési ismeretre vonatkozó eszközt a Ceruzás játék – szakok, munkakörök is ismertette.
Az iroda tervei között szerepelt, hogy számítógépen is futtatható programot, applikációt készítsen, amely segíti a felsőoktatási karrier tervezését, amely támogatást nyújt a tanulóknak abban, hogy önismeretüket fejlesszék és ehhez pályaismereti információkat is tudjanak találni. Terveik között szerepelt online elérhető, folyamatosan karbantartott, aktualizált pályainformációs tartalmakat kialakítása, kereshető felhasználóbarát adatbázisok, szöveges vagy multimédiás anyagok formájában, amelyre a jelen projekt keretei között forrást is kaptak. Így előadásában a pályázathoz kapcsolódóan a „Tervezz velünk” számítógépes programot mutatta be. A program kialakításakor fontos volt, hogy pályaorientációs szempontok érvényesüljenek. Minden nehézség ellenére sikerült, a program pályaismereti és önismereti tartalmakat kapott és igényes, egyedi grafikai kivitelezése lett, törekednek egységes arculat kialakítására. A program elemeit a korábban fejlesztett pályaorientációs játékok alapmotívumai adják: Érdeklődés kérdőív, Képesség kérdőív, és Pályák – szakok, pályainformációs tartalmak, adatbázisok, szöveges, multimédiás anyagok jelentik. A számítógépes program kitöltője egyrész válasz kap a jellemző érdeklődési területeire, majd a jellemző képességeire és végül ezekhez ajánlatot is kap a munkakörökre vonatkozóan. Azt is meg tudja ismerni, hogy mely szakokkal milyen munkakör tölthető be vagy fordítva, egy adott munkakörhöz milyen szak elvégzése lenne indokolt. Információkat olvashat a szakokról és munkakörökről bővebben is. A hamarosan online hozzáférhető Tervezz velünk program részleteit ismertette az előadó képekkel illusztrálva.
Lachata István igazgató és Tajtiné Lesó Györgyi a Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat pályaválasztási tanácsadó munkacsoportjának vezetője „Pályaorientációs nap a Balassiban-Jó gyakorlat az intézmények közötti együttműködésre” címmel tartottak előadást.
Előadásukban hallhattunk az Egri Balassi Bálint Általános Iskola első pályaorientációs napjának tapasztalatairól. Bemutatták, hogy milyen tartalommal töltötték meg a jogszabályban rögzített pályaorientációs célú tanítás nélküli munkanap bevezetését a saját iskolájukban. Megismerhettük, hogy milyen szempontokat alakítottak ki a tervezéskor. Kezdettől fogva folyamatban gondolkodtak, több tanévre terveztek, sok külső partnert, szervezetet vontak be, hogy minél szélesebb körben mutassák be a szakmacsoportokat a tanulóknak. Interaktív feladatokat kértek az együttműködő szervezetektől és fontosak voltak a pályaorientációs feladatok, tevékenységek a programban.
A nap során a tanulók menetlevelet kaptak, mely tartalmazta az összes állomást, és a tanulók a teljesített feladatok után pecsétet kaptak, attól függően, hogy kedvelték vagy sem az adott tevékenységet, vagyis egyéni visszajelzést is adtak a diákoknak az egyes helyszíneken. Az idősebb tanulók önállóan, érdeklődésüknek megfelelően választhattak a különböző állomások között, a kisebbek szervezetten, pedagógus kísérettel, csoportosan látogatták az egyes állomásokat. Végül osztályfőnöki órákon beszélgettek az élményekről és feldolgozták a tapasztaltakat a menetlevelek alapján. A húsznál is több résztvevő intézmény segítségével élményekben gazdag napot szerveztek az iskolában, ahol 12 szakmacsoport foglalkozásait ismerhették meg élményszinten a tanulók. A jó gyakorlatot már több iskola is átvette a környezetükben. Egy rövidfilm segítségével a konferencia résztvevői is bekapcsolódhattak ebbe az első pályaorientációs napi élményébe.
Dr. Kenderfi Miklós „A „gödöllői pályaorientációs iskola” fejlesztései címmel tartott előadást.
Előadásában kitért, hogy mit is jelent a gödöllői pályaorientációs iskola, ennek történetiségére, alakulására. Bemutatta, hogy milyen főbb állomásai voltak ennek a 25 éves folyamatnak. Röviden villantotta fel, hogy milyen szerteágazóak a szakkönyvek, publikációk, jegyzetek, PhD értekezések, diplomadolgozatok, módszertani fejlesztések és programok, amelyek a gödöllői iskolához köthetők. A gödöllői iskola „hatásának” bemutatásához két vizsgálati eredményt ismertetett. Egyrészt az Iskolai Közösségi Szolgálat és pályaorientációs szempontú feldolgozás összefüggéseit mutatta be. Azoknál a tanulóknál, akiknél a közösségi szolgálat tevékenységeit kísérte feldolgozás, ahol bevonták őket csoportos beszélgetésbe és sikeresen átfordították a tapasztalatokat önismereti munkába, a pályaválasztási hasznossági szint kétszeresre emelkedett. Másrészt eredményeket láthattunk arról, hogy milyen különbségek mutathatók ki a gödöllői és környéki általános és középiskolák pedagógiai programjaiban a pályaorientációs tartalmak tekintetében. A Gödöllő vonzáskörzetébe tartozó iskolák esetében pontosabb definíciókat és tartalmakat találtak, mint a többi iskola tekintetében, amely mutatja az egyetemen folytatott szakmai munka hatását. Végül a jövőre vonatkozó terveiket ismertette az előadó. Ilyen előzmények mellett azt hiszem elmondhatjuk, hogy nagyobb szerepet is kaphatna a most zajló akár országos, akár területi pályaorientációs fejlesztésekben a gödöllői pályaorientációs iskola.
A délutáni műhelymunkák keretében Dr. Kenderfi Miklós, egyetemi docens a hátrányos helyzetű tanulók pályaorientációjának új módszertani lehetőségeiről tartott gyakorlati foglalkozást. A résztvevők a gyakorlatban is kipróbálhatták az Euroguidance Pályatanácsadói Díjat kapott módszertani eszközt, a munkalapot, mint speciális feladattípust és hasznos ötleteket, megoldásokat gyűjtöttek össze, amelyek inspirálták a résztvevőket. A műhely vezetője jó hangulatú foglalkozást tartott, röviden beszámolt a hátrányos helyzetű csoportokkal végzett munkájuknak a tapasztalataikról és az eszköznek további felhasználási lehetőségeiről.
Tajtiné Lesó Györgyi a pedagógusoknak szervezett műhelymunkán a szakszolgálat iskolai pályatanácsadói munkájukat mutatta be. Az ellátott iskolák körét, a tanulói létszámot, az igényelhető ellátásokat, az egyes ellátások pontos tartalmát, általános és középiskolások számára nyújtott egyéni, csoportos tevékenységeiket ismertette. Külön kitért a használt módszerekre, ötleteket adva ezzel a jelenlévő pedagógusoknak, hogy hogyan építhetik be ők is munkájukba a pályaismereti játékokat, feladatokat, majd konkrét információkat nyújtott a szakszolgálat szolgáltatásairól.
Ezen műhelymunka keretében Ütőné dr. Visi Judit az Oktatási Hivatal projektjéhez kapcsolódóan az együttműködési lehetőségekről is beszámolt. Miután részletesebben bemutatta a módszertani fejlesztési terveiket, több résztvevő is jelezte szándékát a mérőeszköz kipróbálásában, illetve a képzések iránt is érdeklődésüket fejezték ki.
Ivády Tímea, a Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat munka- és pályatanácsadó szakpszichológusa, „Pszichológiai módszerek a pályaválasztási tanácsadásban” címmel tartott műhelymunkát. Az ország különböző pontjairól érkező, a diákok életpálya-építését támogató szakembereknek itt lehetősége nyílt a szakmai kapcsolatok építésén, elmélyítésén túl a valódi párbeszédre: tudásmegosztásra, egymás munkájának megismerésére, tapasztalatok cseréjére, további célok, fejlődési lehetőségek keresésére.
Fazakas Ida a konferencia végén a hozzászólások, vélemények után megköszönte az előadók színvonalas és részletes előadásait, a műhelymunkák vezetőinek a munkáját és kifejezte reményét a folytatásra. A rendezvényről hírt adott a Líceum Tv, az Eger Rádió is. A konferencia részvevői jó hangulatú, családias és hasznos időt tölthettek együtt és további együttműködés reményében távoztak.