A maratoni sereg című kötetemből idézem emlékét: “Kiemelten kell említeni Templom Józsefné nevét is. Az 1956 után az agráregyetemi ifjúsági mozgalomban feltűnő tanárnő először a hatvanas évek legvégén, hetvenes évek elején hallatott magáról. Pataki Ferenc és Hunyady Györgyné fedezték fel a jánoshalmi iskolában Makarenkot modernizáló tanulóközösség-szervező képességeit és elszánását NB ebben, az egyébként jól publikált s a szaksajtóban élénken referált munkájában az a Karsai Ferenc volt a partnere, akinek fia később MDF képviselőként a Köztársaság parlamentjének oktatási bizottságában töltött be vezető szerepet, ma a FIDESZ színeiben ül a parlamentben. Templomné útja nem erre vezetett. A közösségfejlesztési kísérlet sikerei nyomán a szintén reformvárakozások közepette működő Úttörő Központ szólítja munkára a 70-es évek elején, „módszertanosként” vezető befolyásra tesz szert, irányítja a mozgalmi reformot, melynek a helyi társadalomba ágyazódás válik lényegi elemévé, a demokratizálódás (úttörőtanácsok mint a releváns tanulói önkormányzat alapjai), a mai diákparlamentek elődje, a komoly jogosítványokkal bíró Országos Úttörőparlamentek sora stb.
Megismerkedvén Gáspár Lászlóval, az ő befolyására „gáspárizálódik” az úttörőmozgalom „hivatalos” pedagógiája is. Igényes erkölcsisége nem sok év után kivezeti a mozgalmi apparátusból, újságíró lesz, majd 1979-ben feladatot vállal Loránd Ferenc „Róbert-kísérletében”. Ő az, aki a legutolsó pillanatig ellenzi az önfeladást, nem törődik bele a kudarcba, képesnek látott volna pozitív fordulatot a „szürke falak, szürke rácsok” között is (az idézőjelek közé fogott kifejezések a Róbert Károly körúti Nevelőotthon reformkísérlete drámájának egyetlen nyilvánosságot kapott reflexiójára, Diósi Ágnes szociográfiájára utalnak. DIÓSI 1985.) Végülis „közös megegyezéssel” fél évnyi szélmalomharc után szétszóródott a „Róbert” reformcsapata. Így kerül Templomné a minisztériumba (Egyébként Szabó László hívja, aki ebben az időben főosztályvezető-helyettesből párttitkárrá lesz a minisztériumi MSZMP-szervezetben. Az egymásra találás nem véletlen. Több adat van arról, hogy a főváros IX. kerületében 1956 után kiváló pedagógiai érzékével feltűnő fiatal tanár, mozgalmi vezető, később az úttörőszervezet egyik, az oktatással való kapcsolatért felelős titkára támogatta a demokratizálás felé ható mozgalmi-közösségi reformokat, utat engedett a progressziónak.) Nos, Templomné fékezhetetlen energiája, innovativitása és konstruktív rendszerkritikája, nemkülönben széles kapcsolatrendszere révén a Gazsó-vezette kabinet kulcsfigurájává válik. Az innovációk területén mindenképpen.
Az a legutolsó történet pályáján, hogy innen is kivonul. S a nagyvárosi, abszolút civil közösségszervezés „partizánja” lesz a lepusztuló Józsefvárosban. Megalapítja, s irgalmatlan forráshiányok közepette felvirágozza, működteti a Nap-klubot. ” (2011)