Emlékeztető

A Magyar Pedagógiai Társaság Didaktikai Szakosztályának ülése

2010. november 22.

 

Résztvevők:

Antal-Lundström Ilona

Csákány Antalné

Gaskó Krisztina

Kerékgyártó Judit

Szeszler Anna

Varga Kornél

Vass Vilmos

Helyszín: Lauder Iskola

A jelenlevők bemutatkoznak.

Szeszler Anna: Röviden ismerteti a Lauder értékelési hagyományát és jelenlegi módszereit, elveit, majd néhány emblematikus eseményt emel ki a Lauder történetéből.

Vass Vilmos: felajánlja, hogy elküldi a Szakosztály tagjainak a TED egyik érdekes linkjét, melyben egy karmester elemzi a vezetési stílusokat, valamint Ken Robinson tehetséggel kapcsolatos előadásának linkjét.

Csákány Antalné: a tanulási utakkal kapcsolatban szeretne megismerni részleteket.

Kerékgyártó Judit: válaszában kifejti, hogy van kötelező tartalom és van kötelezően választandó tartalom (pl. egy projekt mindenkinek kötelező).

Szeszler Anna: kiegészítve röviden bemutatja a differenciálás megvalósulását a tanórákon.

Antal-Lundström Ilona: a tehetségfejlesztés koncepcióját szeretné megismerni.

Szeszler Anna: válaszában kifejti, hogy a saját tapasztalataik alapján alakították ki a tehetségfejlesztési rendszerüket. Ez a rendszer nem tantárgyakra, hanem képességekre fókuszál. Minden diák választ valamit, amiben ő jó, és amiben ő hozzájárul az osztály projektjéhez. A tehetségprogramban részt vevő diákok 3. osztálytól projektszerűen kaphatnak magasabb szintű feladatokat, ahol egy csapat részeként dolgoznak. 5. osztálytól, szintén projektben, de már humán és reál irányban szétválva történik a tehetségfejlesztés.

Csákány Antalné: kérdezi, hogy van-e átjárás ezekben a programokban.

Szeszler Anna: Igen, van.

Kerékgyártó Judit: A nagyobbaknál néhány gyereket a tanárok javasolnak az ún. Tehetségházba, amelynek összesen egyidejűleg 12 gyerek lehet a tagja. Itt kifejezetten arról van szó, hogy a diákot mi érdekli.

Csákány Antalné: kérdezi, hogy az érettségit ugyanúgy le tudják tenni ezek a gyerekek.

Szeszler Anna és Kerékgyártó Judit: Igen, mert e nélkül nem lennénk versenyhelyzetben.

Csákány Antalné: milyen tapasztalataitok vannak a felsőoktatási felvételinél?

Szeszler Anna: 90% feletti a felsőoktatásba felvettek aránya, nagyon jól megállják a helyüket a diákjaink.

Vass Vilmos: Nyomon követitek őket?

Szeszler Anna: Igen, igyekszünk.

Csákány Antalné: a drill nem jellemzi az iskolát?

Szeszler Anna: nem, abszolút nem! Az iskola légköre a legvonzóbb a diákok számára, a visszajelzéseik alapján.

Vass Vilmos: a szemlélet kialakítása meddig tartott?

Szeszler Anna: az első 10 év nehéz volt… Most már működik. Minden év végén összeül egy vidéki kiránduláson a vezetőség, és értékeli az évet. Aztán a következő körben is értékelnek. Most úgy dolgoznak, hogy minden kollégát mentorál valaki. A rendszer attól működik, hogy vannak stabil, gondolkodó kollégák, akik továbbviszik a középpontból eredő gondolatokat. Meg kellett tanulnunk delegálni a feladatokra a kollégákat. Ennek eredményeként most nyugalom van, békesség, nincs klikkesedés. Az információhoz mindenki hozzáfér, minden elektronikusan működik, mindenki ugyanahhoz az információhoz juthat hozzá – az egyénen múlik, hogy elolvassa-e. A tanulói értékelésben a 90-es évek elején Töprengővel kezdtünk (bemutatja nekünk).

Vass Vilmos: a tehetségfejlesztéssel kapcsolatos ötleteiteket nem lehetne becsatornázni a Csermely-művekbe?

Szeszler Anna: dehogynem, de igazából kevesebb energiát fordítunk arra, hogy kifelé kommunikáljuk ezeket. Túl sok idő megy el vele, és ezt sajnáljuk.

Kerékgyártó Judit: tényleg kevesebb energiát fordítunk erre, de nyitottak vagyunk, és sokan jönnek hozzánk látogatóba.

Antal-Lundström Ilona: teljesen megértelek Titeket, én is azért mentem el Svédországba, és abban bíztam, hogy mostanra megváltozott valami.

Gaskó Krisztina: van még kapacitásotok arra, hogy terepgyakorlatra, hospitálásra hozzunk hallgatókat?

Szeszl
er Anna
: igen, persze. Mi az ilyen alkalmakat arra is használjuk, hogy helyzetbe hozzuk a kollégákat, hogy meg kelljen fogalmazniuk a saját pedagógiai céljaikat, át kelljen gondolniuk a pedagógiájukat (mint egy belső továbbképzés).

Közösen megtekintjük a Lauder épületét, tereit, találkozunk a gyerekekkel és a tanárokkal.

A körséta után folytatódik az értékeléssel kapcsolatos beszélgetés.

Kerékgyártó Judit: 7. osztályig szöveges értékelés és százalék van, 7. osztálytól bejön az osztályozás. Most már elektronikus napló van, amivel naprakészen tájékoztatjuk a szülőket. Sokszor ebbe fűznek megjegyzéseket a tanárok az osztályozás mellett. Most már a kapcsos könyvet is az elektronikus naplóból állítjuk elő. 7. osztályig Töprengő van, 7. osztálytól Kapcsos könyv. Ennek van egy önértékelő része is.

Szeszler Anna: 5. osztálytól a gyerekek értékelik az összes tanárt, teljesen anonim módon. Az osztályfőnököt és a mentort is értékelik (mentor 8. osztály után van).

Kerékgyártó Judit: idén önkéntes módon a munkatársi értékelést is bevezettük, mindenki kitölt egy önértékelést, és ennek kapja meg a kiértékelését.

Vass Vilmos: a Szakosztály tagjai nevében megköszöni a vendéglátást. Reményét fejezi ki a további közös munka iránt, és további hasznos fejlesztéseket kíván.

Szeszler Anna: Megköszöni a látogatást.

A jegyzőkönyvet készítette: Gaskó Krisztina

A jegyzőkönyvet ellenőrizte: Vass Vilmos

Készült: Budapest, 2010. november 22.