Emlékeztető

Emlékeztető

az MPT Elnöksége 2020. 02.24-i üléséről

Jelen voltak: Trencsényi László, Kálmán Anikó, Villányi Györgyné Jutka, Borbély-Pecze Bors Tibor, Kisné Bernhardt Renáta, Somogyi Zsuzsanna, Fábry Béla elnökségi tagok, Novák István, a FEB elnöke

Távol volt: Turcsik Katalin (a Diszlexiás Gyermekekért szakosztály sikeres pályázatából adódó kötelezettség alapján volt távol)

 

  1. MPT Stratégia – 2020

Az Elnökség összegezte a szervezeti egységek véleményét, a Vezetői Kollégium ülésén elhangzott észrevételeket és a kérdőíves felmérés eredményét. Ugyan a várttól a vélemények mennyiségi értelemben elmaradtak, de minden hozzászólásban, észrevételben volt értékelhető elem, ami a stratégia Küldöttgyűlés elé terjesztendő változatába beépülhet.

Az elnökségi vitában az Elnökség minden jelenvolt tagja érdemi hozzászólásban fejtette ki álláspontját, mely az alábbiakban összegezhető.

Az elnökség tagjai azonosultak azzal a véleménnyel, hogy a stratégia „ars poetica” elemei – más megközelítésben a dokumentum azon elemei, melyek a küldetésnyilatkozat részét képezik – tartalmi és terjedelmi szempontból is megfelelőek. Az észrevételek között szerepeltek a Társaság és társadalmi környezete objektív leírására vonatkozó igények, különös tekintettel a pedagógus-társadalmat foglalkoztató ügyek megjelenítése. Az Elnökség tagjai támogatták azt a megfogalmazott törekvést, hogy a Társaság akciói, eseményei, programjai az erőforrások koncentrálásával, a társasági és társszervezeti erőforrások szinergikus lehetőségeit használják ki. Kezdeményezték a Társaság vezető aktivistáival lefolytatandó  tervegyeztető konzultációt. Annak az igénynek is igyekezni kell megfelelni, hogy a Társaság a jó gyakorlatok, módszertani innovációk megismerése, mások számára való megismerés lehetősége, megismertetésének egyik központja legyen. Ez eredményezheti, hogy az aktív pedagógusok körében növekedjen a Társaság ismertsége és elismertsége. Hasonlóan akciókkal, konkrét kezdeményezésekkel nyitni szükséges az egyetemi hallgatók, fiatal pedagógus kutatók felé. Ennek már van ma is jelei, de a bemutatkozás, a fiatalok szakmai eredményeinek bemutatási lehetőségeivel, a szakmai aktivitás lehetőségének bemutatásával kell folytatni a generációs együttműködést. Ennek kapcsán hangzott el a VK-vitában is elhangzott két fontos megközelítés is. A társasági munka ne zárja ki a munkahelyi megfelelést, a civil szakmai-közéleti aktivitás és a személyes sors egyensúlyának megteremtése kívánatos. Az is fontos, hogy a Társaság szervezeti egységei adják meg tagjainak azt a találkozási pontot, közösségi élményt, ami egyben a szakmai-emberi feltöltődés lehetőségét is biztosítja.

Trencsényi László a vita összegzése kapcsán jelezte, hogy minden most és korábban elhangzott észrevétel alapján elkészíti a dokumentum küldöttgyűlés elé szánt változatát, melyet az elnökség tagjainak egy e-véleményezésre megküld.

Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a stratégia tartalmilag a kor kihívásainak való megfelelési igényre reflektál, a Társaság új fejlődési pályára állítását szolgálja.                                                                                                                          A jelen helyzetet úgy ítélte meg, hogy egy szikár, dekrétum-szerű küldetésnyilatkozat mellett, e szöveg mintegy mellékleteként készüljön egy értelemező, részletező kifejtés, ahol szükséges, nem túl hosszú, mégis adatolt helyzetértékelés. A főszövegben, a vitára kiadott változathoz képest – a tartalmi pontosítások mellett, az elvek között  – egy új elem beemelését látja indokoltnak: a szakmai munka expanzióját olyan szakterületek, szakemberek csoportja tekintetében, amelyeknek/akiknek nincs civil szakmai képviseletük. A Társaság befogadó-inkubátorház jellege jelenik meg ebben, mint ahogy az elmúlt évtizedek gyakorlata ezt igazolta. Az akciótervre – a szakmai munka részleteire – vonatkozóan javasolta, hogy a stratégia küldöttgyűlési legitimációja után kérjük fel a szervezeti egységek vezetőit, vezetőségeit, hogy a stratégiával összhangban tegyenek javaslatot, fogalmazzanak meg területükre vonatkozó akciókat, ennek lehet része a vezető aktivistákkal folytatott konzultáció is, egyperces bemutatókkal, és ennek eredményét tárja az Elnökség az őszi Vezetői Kollégium elé.

Fábry Béla a vitákban felvetett, szervezeti egység nélküli tagsági viszony kérdésre reflektált. Elmondta, hogy a kezdeményezés több hozzászólásban is megjelent, s erre az igényre is meg kell találni a megoldást. Ez alapszabálymódosítást von maga után, ami önmagában nem gond, de ezt úgy kell megoldani, hogy a saját magunk megfogalmazta elvárásnak való megfelelés egyben a törvényi, törvényszéki próbát is kiállja. Novák Istvánnak az Általános Pedagógiai Kollégium létrehozására vonatkozó javaslata lehet áthidaló megoldás. E „szervezeti egység” fogná össze azon társasági tagokat, aki vagy területi-távolsági okok, vagy szakmai „elárvultság”, vagy bármilyen egyéb ok miatt meglévő szervezeti egységhez nem kívánnak/tudnak/akarnak tartozni, de a Társasággal való kapcsolatot egyéni indántitás-elemként fontosnak tartják. E Kollégium keretében érvényesíthetők a tagsági viszonyból adódó, a képviseletre, választásra vonatkozó jogok.

Ugyan az Alapszabályt nem érinti, mert a jelen szabályozás is lehetővé teszi a virtuális monstrumként nyilvántartott szervezeti egységek – jellegzetesen tagozatok – helyett a tagcsoportok, a helyi műhelyek működésének megjelenését, de a szervezeti gyakorlatban, az elnökségi praxisban e szervezeti megoldásoknak nagyobb támogatást kell adni.

A VK-vitában Gál Ferenc (Középmagyarországi tagozat) javasolta, hogy vizsgáljuk meg a forrásbővítés lehetőségeként az alapítvány létrehozását. Az Elnökség felkérte Somogyi Zsuzsannát és Novák Istvánon keresztül a FEB-et, hogy a következő elnökségi ülésig vizsgálják meg e javaslat mellett és ellen szóló érveket, összegzésüket hozzák az Elnökség elé, és a küldöttgyűlés elé ennek az összegzésnek az alapján történjen igen/nem előterjesztés.

 

  1. A küldöttgyűlés előkészítésére vonatkozó javaslatok

A közhasznú szervezeti jogállásból adódóan évente kell küldöttgyűlést tartanunk. Az Elnökség a 2020. évi küldöttgyűlés időpontjának május 16-át, helyszínnek az ELTE PPK-t javasolja. Napirendi pontként jelenleg az Ádám György Érdemérem átadása mellett a stratégia-dokumentum vitája és elfogadása, a beszámolók vitája, személyi kérdés rendezése (elnökségi tag választása), a szervezeti változások jóváhagyása látszik. További előkészítő munkát igényel a küldöttgyűlés szakmai programja.

A küldöttgyűlésre vonatkozó elnökségi határozathozatalra később kerül sor.

 

  1. Egyebek

Trencsényi László tájékoztatta az Elnökséget, hogy a Felsőoktatási szakosztály vezetését ügyvivőként Kálmán Anikó vállalta. Kálmán Anikó meghívta az Elnökség tagjait a május 14-15-i, a tanítóképzés 150. évfordulójához kapcsolódó konferenciára, ahol a szakosztályi szervezésben felsőoktatáspedagógiai műhelymunkát tervez.

Fábry Béla tájékoztatta az Elnökséget, hogy január 30-án hat, a neveléssel közvetlenebbül foglalkozó szakosztály – Neveléselméleti, Szomatikus nevelési, Szabadidőpedagógiai, a Közösségpedagógia, a Nemzetiségi nevelési, a Mozgalompedagógiai – integrált szervezeti keretben, Kalokagathia Szakosztály ideiglenes elnevezéssel Fábry Béla és Nagy Ádám ügyvivői megbízatásával folytatja a munkát. A januári megbeszélésen jelen volt Demeter Katalin, a Neveléslélektani szakosztály vezetője, aki későbbre ígért választ a csatlakozásról. Idő közben Demeter Katalin írásban tájékoztatta Trencsényi László elnököt, hogy lemond a szakosztály vezetéséről. A szakosztály jövőjéről, a küldöttgyűlésig terjedő időben egyeztetni szükséges.

Az Elnökség a jubiláns-köszöntés aktuális kérdéseit röviden tárgyalva felkérte Kálmán Anikót, hogy a következő elnökségi ülésen tegyen javaslatot a köszöntés gyakorlatára.

Az Elnökség örömmel fogadta a Középmagyarországi tagozat kezdeményezését a NAT történetét és jelen helyzetét tárgyaló tanácskozásra vonatkozóan. E programra április 7-én délután a budapesti Teleki Blanka Gimnáziumban kerül sor. A részleteket rövidesen a szervezők teszik közzé.

A tavaszi Szakmai Kollégium az „Esélyegyenlőség – lemaradás – felzárkózás” témát tárgyalja március 26-án (helyszín ELTE PPK). Felkért előadók K. Nagy Emese és Török Balázs. A meghívókat az iroda rövidesen postázza.

Trencsényi László tájékoztatta az Elnökséget, hogy az MTA Pedagógiai Bizottsága az ONK Programbizottságában többségi szavazással helyreállította az MPT képviseletét.

Az Elnökség tagjait Somogyi Zsuzsanna tájékoztatta a megújult honlap és facebook-csoport növekedő tendenciát mutató látogatottságáról. Ez a szerkesztési és technikai módosításoknak egyaránt köszönhető.

 

Az emlékeztetőt Fábry Béla készítette.

 

Kelt Budapesten, 2020. 02. 24-én.