Az ülésen Villányi Györgyné Jutka ügyvezető elnök elnökölt. Képviseltette magát az Eszterházy, Északnyugatmagyarországi, Hajdú-Bihar megyei, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei, Nógrádi, Veszprémi, tagozat, a Családpedagógiai szakosztály, Didaktikai Szakosztály, Diszlexiás Gyermekek fejlesztéséért Szakosztály, az Egészségnevelési Szakosztály, a Gyermekérdekek Szakosztálya-Korczak Munkabizottság, az Interkulturális Pedagógia Szakosztály, a Ki-Figyelő Szakosztály, a Kisgyermeknevelési Szakosztály, Kiss Árpád Műhely, Konduktív Etnopedagógiai Szakosztály, a Menedzsment és Módszertan Szakosztály, a Neveléstörténeti Szakosztály, az Összehasonlító Pedagógiai Szakosztály, a Pályaorientációs Szakosztály, a Projektpedagóia Szakosztály, Robottechnikai Szakosztály, a Színes Húrok Szakosztály, a Tanulókör, a Szakképzési Kollégium, a Felügyelő Bizottság
Kimentette magát: Somogyi tagozat, Kalokagathia Szakosztály, Hagyományismeret Szakosztály vezetője.
Napirend előtt Tóth Marianna (Manka) mutatta be érzékletes diasorral szemléltetve (l. a honlapon) a Nógrád megyei Tagozat elkötelezett és gazdag, elsősorban a megyeszékhely intézményeihez és civil világához, illetve az elnökség kezdeményezéseihez kötődő tevékenységét és terveit, nemkülönben hagyományait, értékőrző kiadványait, megemlékezve jeles elődökről. Kiss Endre megbízásából Trencsényi László mutatta be a Kiss Árpád centenáriuma köré szerveződött, később az Abszolút pedagógusok címmel jegyzett „nagyprojektről” beszámolni tudó, kis létszámú Kiss Árpád Műhelyt, felhívva a figyelmet az Új Vajthó Progamra, mellyel középiskolai tanárokat és diákjaikat szeretnének ösztönözni saját iskolájukban alkotó egykori és mai pedagógus-szerzők munkáinak felkutatására s a Műhely segítségével publikálására. (A projekthez csatlakozott a Romániai Magyar Pedagógusszövetség is.)
Ezt követően a Társaság elnöke foglalta össze a szakosztályi, tagozati – 2024-re szóló – munkatervek tanulságait jelezve, hogy még 6 szervezeti egység adósa a benyújtásnak. (A közel 1200 főt számláló szervezetnek negyven aktív szervezeti egysége van, mindössze húsz tag nem választott magának szakosztályt vagy tagozatot. Jellegzetesnek mondható, hogy a pedagógia megannyi diszciplínája közül az újabb és fiatalabb ágak keresik „otthonukat” a társaságban, több mint 200-250 tag „népesíti be” ezeket, a neveléstudomány kissé merevnek mutatkozó centrumába „betörni” kívánó új szakmaiságokat, e szakosztályok tagjainak életkori összetétele is erősen fiatalítja a Társaság átlagos életkorát.
A munkatervekről elmondható, hogy 7-8 máris tagolt, szinte naptári tervezésű programot nyújtott be (pl. Pályaorientáció, Projektpedagógia, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Robottechnika, ill. jóformán „kortestervként” a Veszprém megyei tagozat elnökjelöltje, Poór Zoltán.) Másoknál a program még elnagyoltabb, kevésbé merész. Érdekesség, hogy a Nógrádi tagozat, a Kiss Árpád Műhely, a Projektpedagógiai Szakosztály fordul közvetlen tevékenységszervező kínálattal gyerekek, óvodások, iskolások felé, a többiek célcsoportja inkább a pedagógia művelőiből tevődik ki, kevesebb a pedagógusjelöltek aránya. Az elnök szóvátette, hogy – különösen valamely felsőoktatási intézményben otthonra találó szervezeti egység esetében – jellegzetes a „bázishoz húzódás”, az adott intézmény szakprogramjaihoz való erős igazodás. Mi tagadás, ez előfordul egy közoktatási intézmény vagy egyetlen település bázisára épülő szakosztályok esetében is. A szervezeti egységek autonómiáját tiszteletben kell tartani, mégis (1) ösztönözzük e szervezeti egységek nagyobb nyitottságát – különösen elnevezésüknek való tematikai megfelelésben is vagy (2) indítványozzuk (mint ezt az Eszterházy Tagozat tette), hogy a szervezeti egység elnevezésében világosan tükröződjék a bázis helyéhez és tartalmához fűződő viszony.
A Prevenciós Szakosztály szünetelteti tevékenységét, a Kerekgedei Szakosztály önfeloszlatással csatlakozik a Menedzsment és Módszertan szakosztályhoz, a Hagyományismeret szakosztály is új társakat, célcsoportot, tartalmat és tagságot keres. Tisztújítás lesz Veszprémben és Békésben.
A „szervezetfejlesztés”, toborzás, fiatalítás, feladatkeresés hangsúlyai jellemzik az Egészségnevelési, a Gyermekérdekek Szakosztálya, Kalokagathia, a KORISME, a Színes Húrok, a Tanulókör, a Takács Etel Szakosztályok terveit.
Az elemzést a VK tudomásul vette.
Ezt követően Novák István az elnökség felkérésére vitára terjesztette elő javaslatát, mely egyfelől nagyobb léptékű, akár rendszeres konferencia stratégiai tervét, másfelől alapjában véve előbbivel összefüggésben a társasági bevételt is segítő szolgáltatások elképzeléséről szólt.
A vitában többen szóltak hozzá, így Benedek András, Kondor Irén, Nándori Erika, Pálvölgyi Lajos, Pornói Rita, illetve Simon Mária. Utóbbi kivételével – különböző hőfokon, illetve részletezettséggel támogatólag nyilatkoztak – emlegetve a Tanítók Egyesülete, a HERA, különböző oktatói szolgáltatók (állami támogatást is élvező) évindító konferenciái, a Projektmenedzsment-társaság nagyszabású konferenciáinak tapasztalatait, népszerűségét, hasonlóképp a Szakképzési Kollégium „beszélgetéseinek” tanulságai, nemkülönben a Diszlexiás-Pályaorientációs-
Ezt követően az ügyvezető elnök – hivatkozva a Törvényszék által jóváhagyott Alapszabályra, s az ebből származtatott, hatályba lépő társasági SZMSZ-re – előterjesztette azt a javaslatot, hogy május 15-ig minden szervezeti egység (autonómiájának megfelelően) állítsa össze és saját szabályai szerint legitimálja működésének és döntéshozatalának belső szabályait, melyek természetesen a társasági Alapszabályt nem sérthetik, egyben kerüljék el a túlzottan bürokratikus előírásokat (terjedelmet és tartalmat illetően is). Jelezte, hogy az „MPT Vezetői Kollégium” facebook-csoportban már több tanulságos példa olvasható. Az elnökség javasolta algoritmus az alábbi:
1) Név,postacím, emailcím, fb-elérhetőség, weboldal stb. Azonosító adatok
2) a Szervezeti egység alapvető célja, tevékenységének tartalma, kitüntetett célcsoportja
3) A Szervezeti egység legfőbb döntési mechanizmusa
(taggyűlés, online-vita és szavazás – a döntéshez elegendő szavazati arány: 50%, 66%, konszenzus vagy más)
4) A Szervezeti egység vezetési szerkezete (vezetői megbízatások megnevezése, hierarchiája)
5) Szakmai Kollégiumba delegálás, küldöttválasztás módja
6) Szervezeti egység archívumának kezelése
7) Megszűnése esetén különleges rendelkezések az utódlásról
Végezetül az elnök összegezte az április 5-re összehívandó szakmai kollégiumi ülés tárgyára érkezett javaslatokat. Úgy vélte, hogy a SZK sikere (vagy kudarca) alkalmasint tesztje lehet a konferenciáról szőtt tervek realitásának. Jelezte azt is, hogy – ellentétben a tervezés során felmerült, az amerikai partnerszervezetünk (AMIT) konferenciáinak működésével, szakmai határainak biztonságával, napjainkban – minden akaratunk ellenére – bármely szakmai kérdés is szakpolitikai, illetve szakpolitikán túli válaszokhoz vezet. Nehéz megjelölni egy ilyen tárgyalásmódnak közhasznú szervezethez méltó határait. Mindenesetre a három javasolt témakör jól integrálható – éppen a hátrányos helyzetek kialakulása, megelőzése, kezelése, az esélyegyenlőség, a gyermeki és az ifjú állampolgári jogok és érdekek érvényesítésének kérdésfeltevésében. Az óvodai szakemberellátottság új helyzete, a gyermekvédelmi intézményrendszerben legutóbb felfakadó súlyos sebek, a munkátlan és iskolátlan fiatalok (NEET-generáció) jövője és jövőképe együtt alkalmas téma lehet. A lehetséges előadókkal, korreferensekkel való egyeztetés után az elnökség megkezdi a program szervezését.
Az ügyvezető elnök zárásként megköszönte a konstruktív együttlétet, aktivitást, felhívott arra, hogy a társaság nyilvánosságának fokozása, a nyilvánossági csatornákról szóló tájékoztatás (és tájékozódás) közös felelősség.