Jelen voltak: Trencsényi László, Kraiciné Szokoly Mária, Villányi Györgyné, Bőszén Szatmári-Nagy Anikó, Turcsik Katalin, Somogyi Zsuzsanna, Kissné Bernhardt Renáta, Fábry Béla

Távol volt: Borbély-Pencze Bors Tibor (az előzetesen kiküldött javaslatokhoz írásban küldte el véleményét.

1. A 2019. évi küldöttgyűlés előkészítése

Az elnökség tagjai véleményezték az előzetesen kiküldött beszámoló tervezetét, pontosító, módosító javaslatokat fogalmaztak meg. A tervezet kiegészült közhasznúságra vonatkozó önálló ponttal. A véglegesített beszámolót a küldötteknek május 15-ig kell megküldeni. A dokumentum jelen emlékeztető mellékletét képezi.

Az elnökség tagjai megvitatták az alapszabály módosítására vonatkozó javaslatot. A vita alapján az ügyvezető elnök elkészíti a normaszöveget, amit május 15-ig kell a küldötteknek megküldeni. A normaszöveg jelen emlékeztető mellékletét képezi.

Az elnökség Kraiciné Szokoly Mária előterjesztésében tájékoztatót hallgatott meg a küldöttgyűlés hatáskörében tartozó személyi kérdések előkészítéséről. Az elnökség javasolta, hogy Kraiciné Szokoly Mária, Munkácsy Katalin és Vedovatti Anildo lássák el a jelölő bizottsági feladatokat.

A küldöttgyűlés kapcsán Ügyvezető Elnök tájékoztatta az Elnökséget, hogy a titkárság vezetőjével közös megegyezés alapján, 2019. június 30-i hatállyal a munkaviszonyát megszüntetjük. A küldöttgyűlés adminisztratív feladatainak előkészítésére – eseti megbízatás alapján – felkértük a titkárság korábbi vezetőjét, Fábry Ilonát.

2. A Staféta Tábor előkészítése

Villányi Györgyné alelnök tájékoztatta az Elnökséget, hogy a Staféta Tábor programja véglegesítés előtti állapotban van. A tábor szakmai munkájának középpontjában a digitalizáció és az oktatás kapcsolata szerepel. A Társaság a tábori munka feltételeinek biztosítása céljából az MVM-pályázatán támogatást nyert. Az Elnökség felkérte Villányi Györgynét, hogy a támogatás felhasználásra vonatkozóan készítsen javaslatot, amit az Elnökkel és az Ügyvezető Elnökkel egyeztessen.

A Staféta Tábor jelen állás szerinti javasolt programja az emlékeztető mellékletét képezi.

Az Elnökség következő megbeszélése 2019. június 3-án hétfőn 14.00-kor lesz a Társaság Kazinczy utcai székhelyén

Az emlékeztetőt Fábry Béla készítette.

1. melléklet – Beszámoló az MPT 2018. évi munkájáról

BESZÁMOLÓ

a Magyar Pedagógiai Társaság 2018. évi tevékenységéről

………………………………………………………………………………………………………..

1. Megújulás és folytatás

2018 a munkás hétköznapokat jelentette a Magyar Pedagógiai Társaság számára.  Májusi, cikluszáró küldöttgyűlésünkön még visszatekintettünk az élénkülést, növekvő figyelmet jelentő „évfordulós” esztendők tapasztalataira (125/2016; 50/2017), de ugyanekkor elköszönt elnöki posztjáról Benedek András professzor, aki két cikluson át – benne Nevelésügyi Kongresszus, más fontos nagyrendezvények – állt (újra) a társaság élén.

A hagyományos júniusi Staféta-táborban már az új elnökség képviselői fogadták a résztvevőket a Kis-Balaton peremén épült Erdei Iskolában, Sármelléken. A 2017-ben megkezdődött, a társaság egészének is útmutatásként szolgáló „fiatalítás” jegyében Trencsényi László új tisztségben, Villányi Jutka, Kraiciné Szokoly Mária és Fábry Béla mellett Bőszéné-Szathmári-Nagy Anikó, iskolaalapító, helytörténeti tankönyvek szerzője, Borbély-Pecze  Tibor Bors, a pályaorientáció nemzetközi kapcsolatrendszerében is működő jeles tudósa, Kissné Bernhardt Renáta jászberényi egyetemi adjunktus (tagozati elnök),  Somogyi Zsuzsa  egyházi fenntartású szak- és felnőttképző intézmény vezetője és Turcsik Katalin iskolapszichológus (szakosztályi elnök) kaptak bizalmat az elnökségi munkára.

A Nemzetközi Játéknap szervezése, s a lifelong learning jegyében szerveződő  hagyományos ünnepnapok koordinációja két  rutinos elnökségi tag, Villányi Jutka és Kraiciné Szokoly Mária kezében maradt. E két rendezvénysorozat valójában a helyi kezdeményezések közös propagandaeszközöket alkalmazó fűzére, több szakosztályunk, tagozatunk tervezi úgy programjait, hogy e két tartalom s a két őszi időpont köré szerveződjön. Ennek megfelelően mutathattunk be gazdag könyvtermést az utóbbi rendezvényhez kapcsolódó, – székhelyünk okán az önkormányzat bátorítását élvezve – erzsébetvárosi olvasói ankéton. A kötetek közt több „saját” termés is szerepelt, melyek kiadói közt nem csupán az elnökség, de a Prevenciós szakosztály, az ÁMK szakosztály és a Nógrád megyei, ill. Északnyugat-magyarországi tagozat is megjelent. Ez utóbbi tény egyben tükrözi szervezeti egységeink támogatásgyűjtő pontenciálját is – hogy ez sok-e, kevés-e, erre később térünk vissza.

A Tudomány ünnepe országos programjához a Prevenciós szakosztály mellett Békési tagozatunk csatlakozott sikerrel. Névlegesen a Kutatók éjszakája adta a keretét Kecskeméten a Gyermekérdekek Szakosztálya Korczak Munkabizottság (illetve a Bács-Kiskun megyei tagozat) országos konferenciájának, melynek jelképes címe: Gyermeklét 2018 volt. Több szakosztály, tagozat első embere nem csupán résztvevő volt e számvetésen, de előadó is.

Ami a szervezetet illeti: Kispesten januárban új, fontos szakosztály alakult a Korai Iskolaelhagyás Megelőzése jegyében és nevével. A szakosztály jelentős aktivistákat vont be soraiba, a bázishely (a Comenius Iskolaközpont) gondos házigazdájává vált több társasági rendezvénynek. A mérleg másik oldala szomorú információt takar. Kunszentmiklóson impozáns rendezvénnyel, Turcsányi László egykori igazgató 80. születésnapi köszöntésével fejezte be működését az ÁMK-szakosztály, hiszen az oktatási és közművelődési intézmények tulajdonosi szerkezetében bekövetkező változások az integrált intézmények alól kihúzták a talajt, az alapítók „égi intézményekbe” távoztak, a műhely tevékenysége okafogyottá vált.

2. Szervezeti aktivitás

Korábban a több mint 2000 főt számláló szervezet struktúráját hat gyűrűből álló koncentrikus körökkel jellemezhetjük.  Nagyjából arányosan 6-7 szervezeti egység helyezhető egy-egy  körre. Olykor a meghatározó  aktivisták fellobbanásai vagy lankadásai nyomán egy-egy szakosztály vagy tagozat elmozdul ebben a rendszerben. A „magban” stabil és aktív vezetés és hű tagság teszi a dolgát a legjobb hagyományok szerint. A „második körben”  e két alapvető feltételből valamelyik hiányzik, s ez pulzálóbbá teszi a működést: lenne tagság, de vezetői krízis nehezíti a szervezést, vagy éppenséggel a lelkes és hűséges  vezető, vezetői kör marad „sereg” nélkül. De ebben a hiányhelyzetben is folyamatosan ad életjelet magáról a szervezet. Helyben és országosan is. A harmadik körre az jellemző, hogy egy-egy bázisintézmény rendezvényeire, szervezetére „települ” a szakosztály, tagozat, e helyzet folyamatos impulzust, akár erőforrást is jelent, ám a hatókör észrevétlenül hozzátapad a bázisintézményhez, a „peremek” lemaradnak, lemorzsolódnak. „Kifelé” haladva a körökben fogy az aktivitás és az azonosulás. Egy-egy rendezvény, program, jelent pillanatnyi aktivitást a helyi, szakmai közéletben s ez egyben az aktivitás teljességét is jelenti. A külső körben nehéz válsággal néznek szembe az adott  szakosztályok, tagozatok vezetői vagy hűséges tagjai. Elfogyni látszik az erő, vagy az újjászületés elszánása mögött nem volt elegendő energia. A májusi küldöttgyűlésre sikerült elérni, hogy szakosztály, tagozat felszámolását nem kellett bejelenteni. Fontos és reményt keltő szervezeti integrációt teremtettek a szakképzés szakemberei: újjá szerveződött a Szakképzési Kollégium, mely májusban nagyszabású rendezvénnyel hívta fel magára a figyelmet. A Műegyetem vendéglátásában, a 25 éves szakképzési törvény tapasztalatairól tartott vitában magas szintű felelősséggel bíró személyek szólaltak meg – kritikusan és önkritikusan.

Ha a társasági „korfát” nézzük, akkor még mindig az a generáció (azok a generációk) alkotják a társaság gerincét, akiknek még voltak „politikai szocializációs” tapasztalataik – egy „szervezettebb” – a szervezeteket sokszor transzmisszióként használó-engedő társadalmi berendezkedésben, de már ennek a korszaknak a reformer, civil öntevékenységet támogatóbb-megengedőbb, átalakuló korszakában. E nemzedék legidősebb korosztálya lassan az életből is kivonul, már közösségi tevékenységet alig igényel, emlékeik idézését, tiszteletben tartását igen. Itt jegyezzük meg szomorúan, hogy a mögöttünk hagyott évben búcsúztunk Balla Árpádtól,  Csipes Zoltánnétól, Diósi Józseftől, Diósi Páltól,  Gonda Sándornétól, Hankovszky Valériától, Hosszú Lászlónétól, Herczegh Mihálytól, Horváth Emilnétől, Mikes Györgytől, Nagy Ferencnétől, Olasz Istvántól, Ősz Gabriellától, Páger Jánosnétól,  Poeszné Juhász Erikától, Várnagy Elemértől, Zagyvainé Köröskényi Judittól.

Jubilánsköszöntő rendezvényünk hagyományait megannyi pozitív visszajelzés kíséri. Újabb partnerintézmények küldik szívesen ifjú muzsikusaikat az idős kollégák köszöntésére.

A tényekkel – a körülményekkel és a szervezet helyzetével – való szembenézés folytatódik, a munka első szakaszát az FB inspirációjára elvégeztük. A változásokhoz való alkalmazkodás, indokolt esetben az azokkal való megküzdés  – a feltételkereső és -teremtő helytállás – folyamatos kötelezettségünk.

3. Közélet és Társaság

A kormány intézkedései, az ezekkel kapcsolatos reflexiók, különösen az intézkedések ma már tapasztalati szinten is látható következményei az oktatásügyet az egyik legfontosabb társadalompolitikai kihívásként, a jó válaszok megtalálását, s az ebből következő lépések megtételét a társadalmi béke és haladás zálogaként jelenítették, jelenítik meg. Az MPT igyekezett tradíciónak megfelelően a változások legfontosabb elemeivel, tudományos igényességgel foglalkozni. Nem kívántunk szekértáborok küzdelmeiben szerepet vállalni, de fontosnak tartottuk, hogy azokra a kérdésekre, amelyek a magyar oktatás XXI. századi társadalmi szerepét érintik, a XXI. századi válaszokat megfogalmazzuk.

A tudományos életről mint háttérváltozóról szólva nem kerülhette meg azokat a legutóbbi politikai megnyilatkozásokat, melyek inszinuálják az Akadémia működését, s a társadalomtudományok ideológai  kárhoztatásával kívánják  ellehetetleníteni a szakmát. A Magyar Pedagógiai Társaságnak nincs röstelkedni valója, már az 1967-es újjászerveződésben is a társadalmi párbeszéd elve jelent meg, de a 90-es évek elején tisztességgel igazította szervezetét, működését és pozícióit  a pluralista demokrácia viszonyaihoz. Úgy véljük, az MTA „átalakítása” beláthatatlan következményekkel járhat a tudományos életre. Ezzel együtt a köztestületi élet sem zökkenőmentes, a Pedagógiai Tudományos Bizottság élete zaklatott, legutóbb nem tudta nyílt ülését sem megtartani az ONK-n, az albizottságokhoz tartozás ugyanakkor ma is presztízst jelent – ez az oka annak, hogy amely szakterületen párhuzamosságok vannak, ott a társasági szakosztály meggyengül. Más kérdés, hogy a tudományfelfogásban is vannak változások, így hovatovább a „neveléstudomány” „oktatástudománnyá”  formálódik, a neveléselmélet súlya csökkenőben, a neveléslélektan átalakul, újabb területekre parcellázódik.

Az MPT nyíltan vállalta, hogy nem csupán az oktatásügyet, de értelemszerűen a közművelődés, az enkulturációt széles értelemben (Herskovits) tekinti „nevelésnek”, megannyi speciális terület védelmét, képviseletét ezért vállalta. Jónak mondható a kapcsolat az Általános Jogok Biztosának Hivatalával, így a gyermekvédelem reperezentálódik. Ám a tanügyigazgatással a kapcsolat rendre zátonyra fut. Jellegzetes, hogy az Oktatási Kerekasztal elcsendesedett, a NAT-projekt készítőit „lecserélték”, a KLIK-kel és az NSZFH-val mint iskolafenntartóval való kapcsolat nehézkes. Örömünkre szolgál, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke kifejezte elégedettségét, hogy az MPT elfogadta a Kart diskurzus-partnernek.

A Társaság működőképessége szempontjából fontos említést tenni támogatóinkról. A NEA-pályázatokon ugyan rendre „várólistára” futnak beadványaink, ugyanakkor biztos támasz az Erzsébetvárosi önkormányzat, egy-egy speciális akcióra támogatónk a Nemzeti Kulturális Alap, MVM,   az EMIH, a krakkói Könyvintézet, a MAZSÖK. Örömünkre szolgál, hogy a Göncz Árpád Alapítvány nyújtott támogatást. A szervezeti élet szempontjából fontos, hogy néhány megyeszékhely, helyi intézmény támogatja tagozatát.

4. A közhasznúság

A Magyar Pedagógiai Társaság 2018. évi működése megfelelt a közhasznúság szabályainak. Feladatvállalásai közül kiemelkedett a pedagógustársadalom közösségeinek fejlesztése, szervezeti kultúrájának növelése, illetve a pedagógusok kompetenciáinak gazdagítása, továbbképzése.

Programjain, rendezvényein a társaság regisztrált tagjaink kívül bárki részt vehetett. Ez a nyíltság megnyilvánult a résztvevők nagy számában is.

Választott testületeinek ülései alapszabályának megfelelően lezajlottak. Az elnökség a nyári vakációt kivéve minden hónapban határozatképesen ülésezett, a Vezetői Kollégium és a Szakmai Kollégium megtartotta két-két ülését (utóbbin az MTA elnöki közoktatási bizottsága vezetői fejthették ki álláspontjukat, a második ülésen a  pedagógiai szaksajtó, nyilvánosság kérdéseit vitatta). A küldöttgyűlés 2018. májusában rendben lezajlott, határozatképessége az első összehívásra létrejött.

További kiemelkedő programok: az elnökség szervezésében a kollégiumi és más testületi ülések mellett a Staféta tábor Sármelléken,  Ünnepnapok az Életen át tartó tanulásért – könyvbemutató, Gyermeklét konferencia, jubilánsok köszöntése (résztvevők száma összesen meghaladta a 600 főt).

Szakosztályaink, tagozataink saját szervezésű rendezvényeiből kiemeljük a nógrádiak könyvbemutatóját, a Prevenciós Szakosztály kiadványszerkesztő üléseit, a Kisgyermeknevelési Szakosztály üléseit, a Családpedagógiai Szakosztály „Skype nagyi” rendezvényét, a mozgalompedagógusok csillebérci megemlékezését, a Nemzetiségi nevelési szakosztály intézménylátogatásait, a Kiss Árpád műhelynek az „abszolút pedagógusok” titkát kutató üléseit, a Felnőttképzési szakosztály programjait, a Diszlexiás Gyerekek Fejlesztéséért szakosztály szakmai találkozóit, a Szülőnek lenni konferenciát, a Didaktikai szakosztály szervezte NAT-vitát, a Veszprém megyei tagozat programjait a VEAB székházában, a Színes Húrok szakosztály befogadó koncertjeit, a KORISME szakosztály nyílt programjait. E programok látogatóinak száma meghaladja az ezret.

Többszázra tehető a partnereinkkel több helyen megrendezett Játék világnapja c. programsorozat.

Fontos szólni azokról a, felsőoktatási intézményekben sorra került rendezvényekről, melyben az adott székhelyen működő társasági tagozat  aktívan részt vett (EKE Eger és Jászberény, Kodolányi Egyetem Orosháza, SZE Apáczai Kar, ELTE PPK, NYE, NJE). E programok résztvevőinek számát  3 és 400 közé becsüljük.

Több kiadvánnyal fordult az MPT a nyilvánosság felé (Tanúhegyek, Prevenciós kézikönyv 3., Muzsikáló gyermekrádió, Nógrádi pedagógusok arcképcsarnoka).

Fontosabb támogatóink közül kiemelkedett az MVM, Erzsébetváros Önkormányzata. A támogatást rendeltetésszerűen használtuk fel, elszámolásunkat a szponzor elfogadta. A kiadványok megjelenésében a Takács Etel Pedagógiai Alapítvány, illetve több  települési önkormányzat volt segítségünkre – elsősorban példánymegrendelés és – vásárlás formájában. Együttműködés alapján az MTA VEAB díjmentesen bocsájtja rendelkezésünkre épületét. Köszönjük a Don Bosco Szakgimnáziumnak, az Öveges József Középiskola és a Comenius Iskolaközpontnak a támogató együttműködést. Örömünkre szolgál, hogy a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetével több éves együttműködésünk töretlen. Több alkalommal élveztük a Lurdy Ház, a Magyar Úttörők Szövetsége és az OSA vendégszeretetét is.

Bevételünk bázisa továbbra is a tagdíj – meghaladja az egymilliót évente (600 körüli a hűséges tagdíjfizetők száma, igen sokan felülfizetők), az adó 1% az egykulcsos SZJA okán  csökkent, nem éri el a 200 000 Ft-ot.

Választott tisztségviselőink az MPT-ben rájuk háruló feladatukat önkéntes munkában, ellenszolgáltatás nélkül látták el. Az irodai  adminisztrációt részmunkaidős nyugdíjas kolléganő végezte. Könyvelésünket gondos munkával szerződött partnerünk biztosítja. A szűkös, de a feladatnak megfelelő irodát kedvező feltételek mellett béreljük az ELTE PPK-tól. A PPK épületének átalakítása miatt megváltunk nagy terjedelmű, 1967 és 1995 közti időszakon átívelő irattárunktól – az Országos Levéltár nyújt kutatható biztonságot e dokumentumoknak.

5. Jövőkép

Milyen jövőképünk lehetséges? Az MPT önazonosságában a „többszintű és őszinte párbeszéd elve” mellett a többrétegű interdiszciplinaritás, pluralizmus kapott kulcsszerepet. Emlékezetes: különböző pedagógiai – akár világnézeti, politikai – álláspontok, különböző szakterületek találkozhattak, érintkezhettek, működhettek együtt – horizontálisan és vertikálisan értve – találtuk, véltük, fogalmaztuk így, a Társaságban. Az utóbbi évek realitását tekintve a „dialógus” és a „pluralizmus” elve a felszínen ugyan nem csökkent, de a „mélyben” alapvetőbb folyamatok (is) játszódtak, erősödtek, s tényként kell szóvá tennünk, hogy javarészt „külső” erők hatására.  Ide értve a civil világra nehezedő politikai nyomást, az oktatáspolitika (és társpolitikák, pl. ifjúságpolitika, „kultúrpolitika”, munkaerő-politika, társadalompolitika, szociálpolitika) dialógus- és korrekcióképtelenségét, diszfunkciókat eredményező korszerűség-ellenes döntéseit, az erőforrások igazságtalan elosztását – sorolhatjuk abban a sorban, mely más civilekkel egyetemben az MPT-t is alapvetően sújtotta.

Ma más metaforák kínálkoznak érvényesnek. Híd–e az MPT (még közelebbről „mozdonyforgató”) vagy „sziget”? Funkcionál-e, hogy közvetít különböző szakmai csoportok közt, találkozási csomópont, eszme- és tapasztalatcsere helyszíne? Vagy ez a küldetése megtorpant, csorbult, s önmagába fordult szigetként segíti 2500-2600 regisztrált, 800-1000 fizető, 200-300 aktív tag önazonosságának gyakorlását, kifejezését, életben tartását?

Mely „hídfők” maradtak a hipotézisben: (1) lojális, kormányzatot támogató jelenlét a szakmában és az erőteljesen rendszerkritikai attitűd között? (2) az „akadémiai” (kutatói, felsőoktatási) szakma és az „élenjáró” gyakorlat között? (3) a különböző pedagógus-nemzedékek között? (4) régiók között?

Vegyük sorra.

A kormányzati hibák, és elfogultságok felerősítették az aktív tagságban az erőteljesebb rendszerkritikai jelenlétet (politikai-világnézeti okokból kilépők aránya elenyésző), ám a rendszerkritikus civil világ számára nem voltunk, nem vagyunk elég „harciasak” (pl. nem bojkottáltuk az OKNT-választást). Néhány jelentős kivételtől eltekintve a felsőoktatási, kutatói elitek a szakmai közéletnek más színtereit találták, választották (akadémiai bizottságok, az establishment által is elfogadott grémiumok stb.). A közoktatási praxis gyakorlóit kemény szabályozók, sőt tilalmak tartják vissza a közélettől, a legélenjáróbbak alapvetően az alapítványi iskolák mozgalmaiban tömörülnek. Jellegzetes, hogy a neveléstudomány klasszikus diszciplínáitól távolibb – vagy oda nem befogadott, onnan elűzött – szakmai csoportok keresik a Társaságot,  akiknek tevékenységében egyébként a tudatos szakmai (ön)reflexiónál vonzóbb a közvetlen pedagógus-növendék interakcióban való közösségi részvétel.

A gyengeségek és veszélyek mellett a hangsúlyt az erősségekre, lehetőségekre érdemes helyezni.  Ennek keretében azt kell megnézni, hogy az adott történelmi-társadalmi környezetben a Társaság alapvető, történetileg kiforrott célkitűzéseit hogyan lehet konkretizálni. Ez lehet, hogy csak a “láng őrzése”, s lehet a célkitűzések konkrét helyzethez igazított gyakorlatának kidolgozása.

Minden körülményt figyelembe véve a Társaság az alábbi alapelvek mentén folytassa munkáját

• kritikus szemlélet elve – a mindenkori nevelésügyi gyakorlatot a neveléstudományi-pedagógiai progresszió – korszerű tudományosság – alapján értékelje.
• konstruktivitás elve – a kritika minden esetben tartalmazzon javaslatokat is arra vonatkozóan, hogy a bírált szakmai kérdésben a Társaság mit lát kívánatosnak, követendőnek. 
• közvetítő kapcsolat elve – mondtuk ezt dialógusnak, nevezhetjük hídnak, a lényeg az, hogy a Társaság lehetőségeinek keretei között közvetíteni próbál a nevelésügy különböző szereplői, szintjei, szakterületei, szakemberei, szervezetei között.
• kurázsi elve – civil elkötelezettségre épülő kitartás. A Társaság tagjainak önkéntes munkája alapján létezik, lehetőséget biztosít szakembereknek, hogy szakmai törekvéseik e szervezeti keretben kibontakozhassanak. 
• különállás elve – a Társaság nem kíván az aktuálpolitikai szekértáborok bozótharcaiban részt venni, viszont a nevelésügy fő folyamatait a fenti alapelvek mentén reflektálja, egyben kész az együttműködésre minden olyan szervezettel, személlyel, aki/amelyik célkitűzéseivel, a progresszív pedagógia gyakorlatával összhangban van.

Szervezeti vonatkozásban

• társadalmi befogadás elve, a kultúraközvetítő szerepe,
• szervezeti rugalmasság elve: egy 21. századi civil szakmai szervezet kereteit a tagsága adja, amelynek igények a közösségi média és a fake news világában gyorsan változnak (ld. az MPT-t alkotó 6. kört fentebb) így az szervezeti működési formát is szeretnénk 2020-2022-ben ehhez az elváráshoz igazítani,
• tények tisztelete: az MPT küldetésének tekinti a neveléstudomány. kultúraközvetítés széles keretei között a tudományosan megalapozott tények terjesztését, azok tiszteletét.
• többcsatornás kiszolgálás: a tagságunk ma már nem csak a személyes, de az on-line találkozásokat és tartalomfogyasztást is keresi, ezért szeretnénk megújítani a szervezet honlapját és módot találni arra, hogy szakmai előadásokat, kollégiumi üléseket rögzítve aszinkron módon is elérhetővé tegyük ezeket (pl. Youtube)
• fiatalítás: egy szervezet, egy ország teherviselői az érett középgeneráció tagjai, nélkülük nincsen szakmai tanulás, nincsen tudástranszfer. miközben az intergenerációs szolidaritás a Társaság alapértéke, a) a pályakezdő szakemberek támogatása és a b) az életkorilag szakmai középgeneráció megszólítása, bevonzása a szakmai, mozgalmi munkába is fontos értékünk.
  • stabilizálni érdemes a meglévő szervezeti egységeket, teret engedve új érdekcsoportok és szakmai műhelyek közeledésének, prioritást az integrációnak, másodsorban új (az alapszabálynak megfelelő minimális létszámú) szervezet létrehozásának adni, kiemelten támogatni a szervezeti egységek közös projektjeit,
  • kiemelt figyelmet szentelni a szervezeti egységekből kimarad tagtársak elérésének, bevonásának (akár az Elnökség új reszortjának létrehozásával is),
  • érdemes kialakítani a tagsággal járó valamilyen sajátos szolgáltatás rendszerét,
  • megszilárdítani a Szakmai Kollégium összetételét, szervezetét, a konzultációkon túl téteket jelentő állásfoglalások felé terelni működését,
  • fokozni az on-line nyilvánosságot,
  • intenzívebbé tenni a fenntarthatóságot jobban biztosító found raisinget, a szervezeti egységek szintjén is,
  • javítani az elnökségi tagok és a szervezeti egységek vezetőinek közvetlen kapcsolatát,
  • szélesíteni a szövetségesi, kapcsolattartási rendszert hasonló szakmai-civil szervezetekkel; pedagógiai sajtóval; határon túli magyar pedagógusszervezetekkel; nemzetközi szervezetekkel.

Az elmúlt év a folyamatosság és a társadalmi környezet változásaihoz való alkalmazkodás, új válaszok keresésének jegyében telt el. Nem gondoljuk, hogy e munka befejeződött, sőt inkább a feladatok megoldásának elején tartunk. E beszámolóval is célunk, hogy a Küldöttgyűlés reflektáljon a folyamatokra, adjon az Elnökségnek útmutatást, segítséget, merre és hogyan tovább.

A stratégiaalkotás során az Elnökség ősszel vitaanyagot készít, ezt a szervezeti egységek vitájára szánja, és a 2020. évi januári vezetői kollégium után küldöttgyűlési előterjesztést készít.

2. melléklet – Javaslat az Alapszabály módosítására

1. Tiszteletbeli tagsági státusszal kapcsolatos kiegészítés

A tagsági viszony felülvizsgálata során vetődött fel a tiszteletbeli tagsági státusszal kapcsolatos pontosítás és kiegészítés igénye.

A hatályos alapszabály 7.§ 6. pontja foglalkozik ezzel, az alábbiak szerint.

6. Tiszteletbeli tagok lehetnek azok a személyek, akiknek munkássága alapján a Társaság Küldöttgyűlése tiszteletbeli tagságot adományoz. A tiszteletbeli tagság nem von maga után kötelezettségeket és jogokat. A tiszteletbeli tag maga választhatja meg társasági tevékenységeit.

E pont két kiegészítéssel bővülne.

Pontosítanánk a tiszteletbeli tagság adományozását, azt, hogy kik lehetnek tiszteletbeli tagok.

Kiegészítenénk e pontot azzal, hogy mi a tiszteletbeli tagság adományozásának eljárása, azon túl, hogy e státuszt a Küldöttgyűlés adományozza.

Az alábbiakban a kiemelten szereplő szövegelemek jelentik a pontosítást., ill. a kiegészítést.

6.1. Tiszteletbeli tagok lehetnek azok a személyek, akiknek a neveléstudomány, rokon- és társtudományai terén végzett munkásságuk, valamint pedagógusi tevékenységük alapján a Társaság Küldöttgyűlése tiszteletbeli tagságot adományoz.

6.2. Tiszteletbeli tagságra a Társaság tagjai tehetnek javaslatot. A javaslatot két ajánló írásban, indoklással teheti. A március 31-ig az ügyvezető elnöknek címzett javaslatot az elnökségi véleménnyel együtt a tárgyévi küldöttgyűlés tárgysorozatába fel kell venni. 

6.3. A tiszteletbeli tagság nem von maga után kötelezettségeket és jogokat. A tiszteletbeli tag maga választhatja meg társasági tevékenységeit.

2. Tagdíjbefizetési kötelezettség időbeliségének pontosítása

A Társasághoz való tartozás egyik – ha nem is a legfontosabb – kritériuma, hogy a Társaság tagjai a tagdíj befizetésével is hozzá járulnak a Társaság működéséhez. A tagsági viszony felülvizsgálatának eljárása során jelent meg az az igény, hogy pontosítsuk a tagdíjfizetés rendjét, a törlés szabályait.

A hatályos Alapszabály a 8.§ 7. pontja, valamint a 9.§ 3.pontja foglalkozik a tagdíjfizetéssel, az alábbiak szerint.

8.§ 7. A Társaság tagjai – természetes és jogi személyek egyaránt – kötelesek az Alapszabályban foglaltakat megtartani, éves tagsági díjat fizetni, mely társasági nyilvántartásuk feltétele.

9.§ 3. Törlés minősítéssel elveszti tagságát az, aki egy évnél nagyobb tagdíjhátralékát ismételt felszólítás ellenére sem rendezi, vagy regisztrálását nem újítja meg. Törlés minősítés megállapítására az Elnökség jogosult, azt határozatban kell rögzíteni. Az elnökségi törlés minősítés kezdeményezése előtt az ügyvezető elnök a tagot köteles írásban felszólítani tagsági viszonya rendezésére.

E pontok a kiemelten szereplő szövegelemekkel egészülnek ki. A 9.§ 3 pontjának utolsó mondatát törölni javasoljuk.

7.1. A Társaság tagjai – természetes és jogi személyek egyaránt – kötelesek az Alapszabályban foglaltakat megtartani, éves tagsági díjat fizetni, mely társasági nyilvántartásuk feltétele.

7.2. Az éves tagdíj rendezésének határideje minden évben május 15.

9.§ 3. Törlés minősítéssel elveszti tagságát az, aki két évnél nagyobb tagdíjhátralékát a szervezeti egység vezetőjének ismételt felszólítása ellenére sem rendezi, vagy regisztrálását nem újítja meg. Törlés minősítés megállapítására a szervezeti egység vezetőjének javaslata, az Elnökség előterjesztése alapján a Küldöttgyűlés jogosult, azt határozatban kell rögzíteni. Az elnökségi törlés minősítés kezdeményezése előtt az ügyvezető elnök a tagot köteles írásban felszólítani tagsági viszonya rendezésére.

Hatályba léptető rendelkezés

Az Alapszabály tagdíjfizetésre vonatkozó rendelkezéseit a 2021. évi küldöttgyűlésre való felkészülés alkalmával, 2021. május 15-i hatállyal kell alkalmazni.

3. A Társaság képviselete

A hatályos Alapszabály szerint a Társaságot az Elnök képviseli.

Erről az Alapszabály 11.§ 2.1. pontja rendelkezik az alábbiak szerint.

2.1. Az Elnök képviseli a Magyar Pedagógiai Társaságot.

Ennek az a következménye, hogy minden hivatalos eljárásban csak az Elnököt fogadják el, mint képviselőt, s más csak az ő meghatalmazása alapján járhat el. Ez önmagában is gyakorta nehezíti az ügyintézést, s tartós távolléte esetén – pl. külföldi tartózkodás – akár el is lehetetlenítheti azt.

Indokolt tehát a képviselet kiegészítése azzal, hogy MPT-t az elnök és az ügyvezető elnök képviseli.

A 2.1. pont az alábbiak szerint módosul.

2.1. A Magyar Pedagógiai Társaságot az Elnök, a Társaság működésével, működtetésével összefüggő ügyekben (hivatalos/hatósági képviselet, pályázati eljárás, banki ügyintézés, szerződések jegyzése, stb.), valamint  az Elnök tartós távolléte esetén általános helyettesítő hatáskörben az Ügyvezető Elnök képviseli.

3. melléklet – A 2019. évi Staféta Tábor programja (tervezet)

Staféta Tábor 2019.

UTAZÁS A DIGITALIZÁCIÓTÓL A PEDAGÓGIÁBA

Szállás: Kodolányi János Egyetem Kollégiuma, 5900, Orosháza, Gyopárosi út 3/F

Időpont: 2019. június 20-23.

2019. június 20. csütörtök

Délután

13.00 – 18.00         Érkezés, szálláshely elfoglalása

Fakultatív program – Gyopárosfürdő élményelemeinek megismerése

18.00 – 18.15         Tábornyitás, elnöki köszöntő

18.15 – 19.00 Dr. Lipcsei Imre megbízott rektorhelyettes (Gál Ferenc Főiskola): A régió pedagógiai hagyományai

19.00 – 20.00         Vacsora – Tárcsán sült finomságok

20.00 – 21.30         Filmvetítés – Sztehlo Gábor Gyermek- és Ifjúságsegítő Alapítvány (Orosháza, nagyterem)

2019. június 21. péntek

Digitális világ és ifjúság

10.00 – 10.30 Dr. Malatyinszki Szilárd: Ráhangolódás a digitális világra

10.30 – 12.00 Nagy Ádám: Ifjúság és a digitalizáció előadás és műhelybeszélgetés

12.00 – 13.30 Ebéd – Alföld Gyöngye Hotel

14.00 – 15.00 Pálmai Zita: Kódvetők – egy digitális oktatási program a gyakorlatban

15.00 – 16.00 Dr. Simon Sándor: Okostelefon az oktatásban? (Gál Ferenc Főiskola)

16.00 – 18.00 Jó gyakorlatok az oktatás és digitalizáció metszetében

19.00 – 22.00         Szalonnasütés az udvarban

2019. június 22. szombat

Szlovák kulturális nap

9.00 – 9.30   Gál Ferenc Főiskola Gazdasági Karának megismerése (Békéscsaba) rövid előadás az intézmény múltjáról, jövőjéről

9.30 – 10.00 Csaba Gyöngye Kulturális Központ és a Kollabor digitális alkotótér megismerése

10.00 – 12.00 Szabad sáv – a táborlakók ajánlásai alapján

12.00 – 13.30         Ebéd – Szlovák Étterem

13.30 – 17.00

Munkácsy és ami mögötte van – A Munkácsy-negyed bemutatása (Békéscsaba)

A szlovákság értékei Békéscsabán irányított városnézés

Szlovák Tájházban a szlovákság gasztronómiai értékeinek megismerése

18.00 – 18.30 A tábor zárása

18.30 – 20.00 Vacsora – Bográcsgulyás

Fakultatív program – éjszakai fürdőzés Gyopárosfürdőn

2019. június 23. vasárnap

Fakultatív program – séta Gyopárosfürdőn a tó körül, főtér, művelődési ház bemutatása, Nagy Gyula Területi Múzeum, Katonatörténeti Kiállítás (helyben),

Hazaindulás

Szállás: 3 és 4 fős zuhannyal ellátott kollégiumi szobákban, melyek hűtővel ellátottak, emeletenként teakonyhával.

Igény esetén egyéni szállás az intézmény melletti Alföld Gyöngye Hotelben lehetséges.