Fábry Béla alelnök előadása a PSZ konferenciáján XI.12-én

„… ezek nem célok, következmények.” (Gloviczki Zoltán)

Az Orbán-kormány köznevelési törvényéről[1]

 

1. A köznevelési törvény illeszkedik az ország „újjászervezésének” folyamatába

vö: kötcsei program (2009)

– törvényalkotás folyamata

– Alaptörvény

– Alkotmánybíróság

-16%-os adó, eva-kivezetése, egyéb adók

– független intézmények nem független vezetői

– média-törvény

– választási törvény (előkészületben)

– önkormányzati törvény (előkészületben)

–  Munka Törvénykönyve (előkészületben)

 

Következmény → a többpárti parlamenti demokráciát, a szociális piacgazdaságot, a szolidaritást a mindennapokban érvényesítő társadalmi gyakorlatot felváltja egy tekintélyelvű, monopolizált politikai helyzetével visszaélő hatalom, visszatér a „gazdagok gazdagodjanak, a szegények szegényedjenek” kapitalizmusa, egy „dögöljön meg a szomszéd tehene is” tár-sadalmi gyakorlat.

Magyarország visszatér Nyugat-Európa XIX. sz. második felének világába.

 

2. Az Orbán-Hoffmann köznevelési törvény egyik eszköze e szép, új világ kiépítésének

Az oktatási rendszer ebben az összefüggésben nem a társadalmi modernizáció egyik legfontosabb tényezője, a társadalom, az egyes ember boldogulását biztosító intézmény- és tevékenységrendszer, hanem egyszerű hatalomtechnikai eszköz.

 

3. A törvény tervezetével kapcsolatos kritikai észrevételek

 

3.1. A nemzeti köznevelési törvény nem felel meg a modern tudományosság követelményeinek      

– nem készültek tudományos elemzések

– nem készült tudományosan megalapozott oktatás-fejlesztési stratégia

– gyermek fejlődéséről való tudás (vö: 1.§ (1), 45.§(2), 56.§)[2]

– tanulás pszichológiája (vö: tv. 58. § (1))

– tartalmi szabályozás (vö: tv. 5. § (4) és (5))

– szegregáció társadalmi hatásai (vö: tv. 14.§, 45.§ (3)

– értékelés szerepe a pedagógiai folyamatokban (vö: tv. 54.§, 58.§, 86.§)

– diákjogok modern értelmezése

 

Következmény →

A magyar iskolaügy szabályozása és ennek következtében kialakuló működési gyakorlata a tudományos megalapozottság hiányában nem felel meg a XXI. sz.-i követelményeknek. Ennek vélelmezhető eredménye az lesz, hogy a magyar gyerekek tudása, munkaerő-piaci felkészültsége, versenyképessége elmarad a társadalmi elvárásoktól, nemzetközi összehasonlításban Magyar-ország elveszíti egyik versenyelőny tényezőjét.

 

3.2. A törvény egy anakronisztikus társadalomkép alapján egy antidemokratikus iskolarendszert hoz létre ill. szilárdít meg ong>

– történelmi előkép: Trianon utáni Magyarország (vö: koncepció 6. old. 6. bek., tv. 1.old. 2. bek.)

– preferált társadalmi csoport: nemzeti közép-osztály, cél e társadalmi csoport megerősítése (vö: koncepció 6. old. 2. és 4.bek.)

– nemzetközi tendenciák: 9-10 osztályos, egységes alapiskola a kulcskompetenciák kifejlesztése érdekében → az eredmények igazolják ennek a rendszernek a helyességét (lásd: 6+3-as rendszer skandináv, angolszász országok, Lettország, Észtország, Lengyelország, 6+4-es rendszer Kína)

– az iskolarendszer szelekciós funkciója domináns rendszerelemmé válik

 

3.3. Az iskolarendszer szelekciós funkciója domináns rendszerelemmé válik

– 6 és 8 osztályos gimnáziumok (vö: tv. 11. §)

– tankötelezettség 16 éves korig (vö: tv:45. §(3) )

– szakiskola – nem a NAT alapján a közismeret (vö: tv. 5.§ (4) bek.)

– Hídprogramok (vö: tv. 14. §)

– értékelés minősítő, nem fejlesztő

– életen át tartó tanulásra való felkészítés → gimnáziumok kiváltsága (vö: koncepció, 14. old.)

– gimnáziumi felvételi rendszer

– érettségi – vizsgáztatási díj (vö: tv. 6. § (2))

 

Az oktatási kormányzat archaikus, elitista, érvényét vesztett társadalom-képet közvetít, és rémálom szerű idő-utazásra készül, miközben teljesen el-vesztette a kapcsolatot a valósággal, s nem foglalkozik a rendszerben komoly működészavarokat gerjesztő válságjelenségekkel. Ezek közül a két legsúlyo-sabb a finanszírozási krízis, és nemzetközi összehasonlításban is brutális esély-egyenlőtlenség, a hátránykompenzálás teljes hiánya.  (Radó Péter)

 

Következmény →

Sem az európai tendenciák, sem a tudományos eredmények nem támasztják alá a szelektív rendszerek eredményességét. Az elit-oktatás preferálása és a szegregáció olyan történelmileg igazolt hátrányokkal jár, mint a Dél-Afrikai apartheid: ha az iskolarendszer képtelen integrálni a leszakadó rétegeket, képtelen mobilitási csatornaként működni, akkor a demográfiai háborúban vesznek el az iskolázás győztesei, s végül a magasan képzett elit kénytelen elmenekülni az országból a tanulatlan társa-dalmi közeg elviselhetetlensége miatt.

TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt.

(http://www.tarki-tudok.hu/file/kozoktatasi_torvenykoncepciotarki-tudok_velemeny.pdf, 4. old.)

 

3.4. A törvény alapján egy ideológiailag meghatározott, centralizált-uniformizált, többcsatornás felügyeleti-ellenőrzési rendszerrel „minőségbiztosított” intézményi működés jön létre

– államosítás

– értékmeghatározott NAT, 10 % „önrész”

– kötelező kerettanterv

– egy tankönyv

– tanfelügyelet

– működési szabályok fő elemei központilag meghatározottak

 

Visszatérés a 70-es évekhez …  Sajnos a tervezet nem gyerek- és nem tehetség-párti. (Lannert Judit)

A jövőben kibontakozó közoktatási rendszer sokaknak ismerős lesz, hiszen  a szocializmus alatt is hasonló, tekintélyelvű, a szabad véleménynyilvánítást korlátozó modellben tanultak, csak most a gúla csúcsán kicserélték az értékdimenziót. (Loránd Ferenc)

Ilyen törvényt a fejlett világban már nem hoznak. (Halász Gábor)

 

Következmény →

Az intézményi munka kétarcúvá válik. A pedagógusok meg akarnak felelni saját lelkiismeretüknek, és a jogszabályoknak is.

Normakövetés 1. – zárt ajtó mögötti
munka, belső elvárásoknak való megfelelés – autonóm norma

Normakövetés 2. – vendégek (tanfelügyelők) előtti „szereplés”, külső elvárásnak való meg-felelés – szerep-norma

Az adott intézmény nevelési egysége megszűnik, egyéni kognitív disszonancia redukciós megoldások jelennek meg.

 

3.5. Az Orbán-Hoffmann törvény gyerek-ellenes

– elsős gyerekek buktatása

– egész napos iskola

– tehetséggondozás = elitképzés

– korai szelekció

– diákjogok korlátozása

 

3.6. Az Orbán-Hoffmann törvény család-ellenes

– ideológiai indoktrináció – megmondják, mi „A helyes élet” (lásd 8. pont, 18.,19. dia)

– szülők, mint iskolahasználók bele-szólási lehetőségeink korlátozása

(vö: tv. 73. §)

– általános iskolában(!) a munka 16.00-ig

(vö: tv. 46. § (1.a))

 

3.7. Az Orbán-Hoffmann törvény pedagógus-ellenes

– a pedagógus — szolga

– megnövelt munkaidő – csökkenő bér (vö: tv. 62. § (5), (6))

– pedagógiai program kiüresedése – az intézmény munkáját meghatározó legfontosabb kérdésekben nincs érdemi beleszólása (vö: tv. 26. §)

– szakmai önállósága korlátozott (központi tanterv, egy tankönyv, kötelező rendelkezések az oktatás-szervezés körében)

– ellenőrzési (tanfelügyeleti) rendszer (vö. tv. 86. §)

 

Következmény →

A törvénynek nincs meg az a szakmai (és társadalmi!) támogatottsága, és – vélelmezhető –, nem lesz meg a bevezetés éveiben sem, ami nélkülözhetetlen a törvény alkalmazásának sikeréhez.

 

3.8. Az Orbán-Hoffmann törvény fordított szekularizációs logikát követ

Szekuláris demokrácia, amely az állam és az egyház elválasztásának, azaz a politikai, ideológiai, világnézeti és vallási pluralizmusnak, valamint az egyén lelkiismereti és vallási szabadságának az alapját jelenti.

Az Orbán-Hoffmann törvény az egyházak befolyásának erősítésére törekvő állami tevékenység egyik megjelenési formája.

vö: tv. 32-35. § a működés szabályairól, 88. § (6) bek. a finanszírozásról, 5. § (6) bek. az egyházi kerettantervről, 32. § (1) j.bek. a hitoktatók állami fizetéséről(!)

 

Hoffmann Rózsa a keresztény civil szervezetek negyedik országos fórumán a Parlamentben szerdán azt mondta, hogy etika oktatás mindenütt lesz, és erősíteni kívánják a hittan oktatását az állami iskolákban is. Ez nem kötelező hittanoktatást jelent, de “arra ügyelni fogunk”, hogy erősítsük a hittanoktatást az állami iskolákban is. (MTI, 2011.04.06. 18.42)

A nevelés alapvető értékrendjének összhangban kell lennie az elfogadott alaptörvénnyel. (Hoffmann Rózsa, Pedagógusok Lapja, 2011. 09. 11. 4. old.

 

Következmény →

A törvényben megfogalmazott világnézeti semlegesség (3. §. (3)) írott malaszt marad.

 

3. 9. Az Orbán-Hoffmann törvényt és kommentjeit a kettős beszéd jellemzi

A törvényb
en megtalálhatók azok   a fordulatok, melyek alapján az mondható, rendben. A road-show-kon elhangzottak, a kormányzati szereplők sajtóban megjelenő értelmezései a törvény szövegével nincsenek össz-hangban.

Következmény → Az inkongruencia bizalmatlanságot eredményez.

 

3. 10. Az Orbán-Hoffmann törvény voluntarista

Ezt a törvényt csak egy érv támasztja alá, Magyarországnak a FIDESZ-KDNP álma szerinti átalakítás akarata.

A törvény megvalósításának nincs meg a pénzügyi feltétele (vö: „titkos” anyag számai), nincsenek meg a szervezeti feltételei, (kormányhivatal, pedagóguskamara), és nincsenek meg a személyi feltételek sem (pl. tanfelügyelők).

A törvény gyakorlati alkalmazásához több tucat jogszabályt kell alkotni, el kell készíteni a NAT törvény-kompatibilis változatát és a kötelező kerettanterveket.

 

Szimbolikus erőszak

A hatalmi viszonyok újratermelődése érdekében a domináns pozícióba lévők ráerőltetik saját kulturális és szimbolikus produktumaikat a társadalom többi részére. (Bourdieau)

 

4. Következmény → ?

4.1.    ALÁMERÜLÜNK.

KIBEKKELJÜK.

 

4.2. Az antidemokratikus, antihumánus rendszert a pedagógusok minden-napi munkájukkal demokratizálják, humanizálják, hogy a gyerekek, a szülők és saját maguk számára a rendszer elviselhető legyen.

 

4.3. H A T — Hálózat A Tanszabadságért

 www.tanszabadsag.hu

 Magyar Pedagógiai Társaság

www.pedagogiai-tarsasag.hu

 

4.4. … készüljünk fel az újrakezdésre, olyan körülmények, viszonyok, szabályozás létrehozására, hogy az iskolákban „a tanulás ne mártírum, hanem igaz gyönyörűség legyen.” (Comenius)