A Pető kutatás egyik központi problémaköre a konduktív pedagógia pontos meghatározhatatlanságában, vagy a mai tudományos szakzsargonnal élve lényege az interdiszciplinaritásában rejlik. Nem lehet besorolni, tipizálni, kliséket húzni rá. Pető András nagyszerű, összegző agyában egységes, több, különböző forrásból táplálkozó gyógyító hatásos pedagógiát alkotott. Így jöhetett létre az általa megalkotott kezelési- oktatási módszer, amelynek pontos szakmai behatárolása nagyon nehéz, mert az úgynevezett akadémiai klasszifikációs skatulyák nem olyan rugalmasak, mint Pető összetett gondolkodása. A célt határozta meg, és hozzá többféle tudományág mesterségesen elhatárolt módszereit dolgozta össze.
Vonatkozik ez a helyes levegővételre, az agy és az izmok megfelelő oxigénellátására, az izmok ritmusos mozgatására, a komoly agyi folyamatokra, a szuggesztív. életfilozófiára. Csakhogy módszerének bevezetése óta eltelt több mint 75-80 év és az orvosi és pedagógiai tudomány fejlődésével – sokszor erőltetett megújhodásával, a szemlélet újrafogalmazását, a módszer aktualizálását, a legújabb elméletek szerint kívánja az új nemzedék meghatározni.
Már a módszer születésekor is nehéz volt meghatározni pontosan a pedagógiai és orvosi módszer együttes létét – különösen az akkori politika központi irányítása és érdekei mellett. A Pető módszer működésének magyarázata ma is nagy feladatot jelent. Külön-külön egyik diszciplína sem ért el olyan eredményt, mint amilyent ez az interdiszciplináris módszer. Pető több generációra ható különös személyisége is kellett ahhoz, hogy módszere még ma is sikeres legyen. Azóta sincs pontos és egyértelmű magyarázat az elért eredmények leíró folyamatáról, részleteiről, új kutatásairól. Keressük a múlt és a jövő között a kapcsolatot, hogy megfelelő magyarázatot kapjunk a módszer sikeres folyamatáról.