Gazdagodó andragógiai professzió

Kraiciné Szokoly Mária PhD

Gazdagodó andragógiai professzió

Szocioandragógia műhely

2019.11.29. PTE BTK

 

  1. Az előadás fókuszai:

Cél: az andragógiai professzió tartalmi-módszertani gazdagodásának alátámasztása

Kihívás: a felnőttképzés felértékelődése és az új pedagógiai-andragógiai paradigma megvalósulása közötti ellentmondások

  • Az Unió képességstratégiája a LLL új generációja
  • Szlogenek – visszatekintés
  • Az unió képességstratégiája (2012) és új képességpolitikája (2019)
  • Skills Outlook 2021,
  • a munkavégzésbe integrált tanulás (apprenticeship) fogalma, az OECD Képességstratégia Tanácsadó Csoport létrehozása

Forrás: Halász G. Emlékeztető a Skills Strategy Advisory Group – SSAG 25. üléséről

  • Az andragógia interdiszciplináris megközelítése: A társtudományok új eredményei
  • A LLL fogalmának értelmezése az új neuroandragógiai kutatások tükrében
  • Néhány hazai az andragógiai professzió gazdagodását jelző, felnőttkori tanulást támogató kutatási eredményei (ELTE PPK FTI): Kognitív Profil Teszt kiterjesztése a fiatal felnőttekre, az életpálya-tanácsadás, a fogvatartottak, mint célcsoport.

2. Szlogenek

  • 1996: „Tanítani és tanulni – útban a tanuló társadalom felé”. Fehér könyv
  • 1996: „Az oktatás rejtett kincs” – Delors jelentés. 1996 az egész életen át tartó tanulás éve az EU-ban:
  • 1997: Napi egy óra tanulás kulcs a 21. századhoz Hamburgi világkonferencia
  • 2000: Foglalkoztatás, gazdasági reform és társadalmi kohézió – úton egy innováció és tudás alapú Európa felé. Lisszaboni stratégia
  • 2004: It’s time to learn Budapest
  • 2019: Lifelong learning – Skills to adapt to an uncertain future 2019

(Forrás: Skills Outlook 2021- Lifelong learning – Skills to adapt to an uncertain future Draft Outline)

  • 2019: Skills to Shape a Better Future
  • (Forrás: OECD (2019): OECD Skills Strategy 2019: OECD Publishing. Paris)

<div class=”elegantwp-fp04-post-read-more”><a href=”https://pedagogiai-tarsasag.hu/felnottkepzes/gazdagodo-andragogiai-professzio/“>OLVASSA TOVÁBB…</a></div>
</div>

 

3.Az Európai Unió Képességstratégiája (skills strategy 2012), és a képességpolitika (skill policy) az oktatáspolitikai gondolkodás új paradigmája. Megkülönbözteti:

  • a qualification (formális végzettség) és a skills (tényleges képességek) közötti különbséget, a tényleges működőképes képességek javára. Középpontba helyezi a képességek használatát.
  • A képesség-teremtés (skill formation) folyamatát, és ennek eredményeként létrejövő, az egyének által felhalmozott képességkészletet (soks of skills). A képességkészlet felöleli a formális oktatás és képzés területén túl a nem formális és informális területeken szerzett képességeket.

A képesség-teremtés, termelés egyre inkább a munka világára tevődik át (munka alapú tanulás, appreticeship). PIAAC-kutatások.

Előtérbe kerül az EKKR és a validáció kérdése, és a képességek avulásának és leépülésének kérdése.

4.Skill policy (2012)

  • Fókuszban a munka világában történő hasznosítás, amelynek során az egyén képességkészlete az adott munkaerőpiacon
  • képesség megfelelésként,
  • képességhiányként vagy
  • képességtöbbletként jelenik meg.
  • Mindez a gazdaságban képesség-egyensúly vagy képesség egyensúlytalanságként mutatkozik meg és
  • Új hatékonyságnövelő tényezőként jelenik meg
  • a munkahelyi szintű képességek hasznosítás,
  • a tudással és képességekkel való tudatos gazdálkodás, vagyis a tudásmenedzsment,
  • a szervezetfejlesztés, a humánerőforrás gazdálkodás, az innováció területe

5. A képességek teremtése: életkorok és színhelyek: formális, nem formális és informális tanulás

E szemlélet különbséget tesz a formális végzettségek (qualifications) és a képességek (skills) között. A formális (iskolai) végzetség nem azonos a munkaerőpiacon hasznosított tényleges tudással, azaz a magasabb végzettség és/vagy nagyobb képességkészlet nem vezet automatikusan a termelékenység és a versenyképesség növekedéséhez. A munka világa a kvalifikációval szemben a képességre helyezi a hangsúlyt.

6. A képességek kereslete és kínálata  a munkaerőpiacon

A rendelkezésre álló képességkészlet a gazdaságban képesség-egyensúly vagy képesség egyensúlytalanságként mutatkozik meg

7.
Ábra
Az alapképességek fejlettsége és a képességek munkahelyi hasznosulás közötti kapcsolat

Forrás: OECD (2019): OECD Skills Strategy 2019: Skills to Shape a Better Future. OECD Publishing. Paris

8.

Létrejött az OECD Centre for Skills, új szervezeti egysége

Az OECD 2019. évi képességstratégiájának keretrendszere és prioritásai

OECD Centre for Skills honlapja: https://www.oecd.org/skills/centre-for-skills .

Feladata:
A nemzeti képességstratégiák készítésének támogatása, az évenként megrendezett Skills Summit szervezése, a munkaerőpiaci információs rendszerek vizsgálata.

Forrás: OECD (2019): OECD Skills Strategy 2019: Skills to Shape a Better Future. OECD Publishing. Paris

9. 2021-re tervezett Skills Outlook tematikus felépítése

  • Első fejezet: Scoreboard – definíció és az ország-teljesítmények bemutatása
  • Második fejezet: Az alap és középfokú oktatás teljesítményének képességstratégiai perspektívában történő értékelése („getting foundations right”), döntően a TALIS és PISA adatok alapján
  • Harmadik fejezet: A felnőttkori tanulás támogatása, különös tekintettel a tanulási motiváció perspektívájára
  • Negyedik fejezet: Az LLL támogatása a gyorsan változó munkaerőpiaci környezetben (promoting LLL in the context of rapid changes) a Big Data adatelemzési technikával feltárt összefüggéseken keresztül (ez lesz a „leginnovatívabb” fejezet)
  • Ötödik fejezet: A különböző tanulási utak hozadéka (the benefits of LLL and LWL learning trajectories)
  • Hatodik fejezet: a képességrendszerek kormányzását érő kihívások (policy challenges of governance of LLL systems)

10. A munkavégzésbe integrált tanulás (apprenticeship) fejlesztése

Apprentice: tanonc, gyakornok, ujonc

Apprenticeship: tanulóidő, tanoncság, tanoncidő

A tanulás azon formája, amely a tényleges munkavégzés keretei között valósul meg, hibrid formában, ahol a munkavégzés közben történő tanítást/tanulást ennek olyan formáival kombinálják, ahol nem történik munkavégzés.

A szó magyar fordításai általában a kevésbé elméletigényes szakmákhoz kapcsolják ezt a fogalmat, bár a tanulásnak/tanításnak e formája hagyományosan jellemző olyan elméletigényes szakmákban is, mint az orvos, a jogász vagy a pedagógus.

A könyv hangsúlyozza, ez a tanulási/tanítási forma több országban jellemző vagy éppen terjed egyéb elméletigényes vagy komplex képességeket igénylő szakmákban is. Nincsenek mindenütt egyformán alkalmazható megoldások.

Hét kérdés az apprenticeship-ről: az OECD egyik új kiadványa

 

11. Neuroandragógia 1.

  • Az új agyi képalkotó vizsgálati módszereknek (fMR) köszönhetően egyre több részletet ismerünk meg a tanulás sejtszintű és molekuláris alapjairól
  • Megjelent a neuropedagógia, a neuroandragógia fogalma, alakulófélben vannak kutatási területei
  • A kisérletes kutatások eredményei megerősítették a lifelong learning és a lifewide learning biológiai lehetőségét.
  • A neurobiológiai kutatások szerint, az életkor előrehaladtával kapcsolatos neurobiológiai változások módosítják a tanulási képességet, azonban sohasem blokkolják/gátolják azt.
  • az agy plaszticitása, mint a tanulás biológiai alapja lehetőséget biztosít az élethosszig tartó tanulásra. A tanulás folyamata az agy folyamatos aktivitásának változásával jár együtt, minden tanulási folyamat karbantartja az agyat, növeli az agyi plaszticitás képességét. Az agyi aktivitás komplex, folyamatos szerkezeti (szinaptikus kapcsolatok rendszerei) és működési (idegi-hormonális) változásokat jelent.
  • Az „agy nem válogat” azaz a „tanuló agy” bármilyen (formális, a nem formális és informális úton, továbbá a szándékolt és a nem szándékolt módon érkező információkat egyaránt feldolgoz.) és minden emberi agy egyedi és egész életen keresztül változásban van.

12. Neuroandragógia 2. A lehetőségek

  • A felnőttképzés módszertani alapelvek tudományos módszerekkel igazolhatóvá válnak.
  • A neurobiológiai ismeretek révén előtérbe kerülnek a mérési módszerek, tudományosan megalapozott módon lehetségessé válik a didaktikai módszerek és eszközük adaptálása az adott célcsoporthoz.
  • Előtérbe kerül a célcsoportok sajátosságainak kutatása.
  • A kognitív neurotudomány megkérdőjelezi a hagyományos oktatás és pedagógia számos sarokkövét:
  • Beigazolódott az egyéni bánásmód és a kognítív és affektív mérések fontossága. Az érzelmek kulcselemek, amelyek fokozzák a tanulási folyamat minőségét, befolyásolják a tanulási motivációt és a memorizálás eredményességét.
  • Megdőlt a hiedelem és sztereotípia, mely szerint a szigorú fegyelem és a félelem pozitív hatással van a tanulók tanulmányi eredményére.

Köszönöm a figyelmet!
Szokoly-maria@ppk.elte.hu