GONDOLATOK A CSALÁDRÓL, A CSALÁDPEDAGÓGIÁRÓL
VÉLEMÉNYEK A MÚLTRÓL, JAVASLATOK A JÖVŐRE
2011-12-ben a Családpedagógiai szakosztály tagjai többen írásos véleménnyel és javaslattal éltek azzal a szándékkal, hogy osszuk meg a nyilvánossággal, de legfőképpen a családdal foglalkozó szakemberekkel.
Többnyire moderálás nélkül kerül ez most bemutatásra:
– „ Tapasztaljuk, látjuk, hogy napjainkban a családdal kapcsolatosan több szinten is foglalkoznak (?) Ezek a hírek végre jót jelentenek! Hiszen mi már mindent (majdnem) megtettünk azért, hogy többet halljunk és tehessünk és tegyenek a családi élet mai jobbításáért és ehhez a képzésben való részvételért. Tudvalévő, hogy bizonyos visszajelzések szerint a képzésekben alig, vagy egyáltalán nincs a családdal kapcsolatosan talán még említés sem. Minimum a nevelési színtér viszonylatában. Amire, pedig egyre inkább szükség van…. Nem lehet pótolni a családot, de javaslatot tenni, nevelni, segíteni lehet és kell is….hiszen (talán) a pedagógusok vannak a gyermekekért.”
– „Napjainkban számos körülmény nehezíti a családok életét. A hitel-és lakásproblémák, a munkanélküliség, a dolgozókkal szembeni növekvő munkahelyi elvárások, stb.
A családok védelme, támogatása sok feladatot ró a családokkal foglalkozó szakemberekre, családpedagógusokra. (de kevesen vannak!)
A családbomlás megállítása, a gyermekvédelmi problémák megelőzése csak a családokkal való hatékony együttműködés révén érhető el. A hatékonyság rendszeres jelenlétet feltételez. Jelenlétet a gyermek óvodájában, vagy iskolájában.
Célszerű tehát, hogy a hagyományos gyermekvédelmi munkát családpedagógiai képzettséggel és szemlélettel rendelkező pedagógus végezze a nevelési és oktatási intézményekben. Így nagyobb eséllyel elkerülhetőek és megoldhatók a napjainkban egyre gyakrabban jelentkező konfliktusok. (tanuló-tanuló, tanuló-szülő, tanuló-pedagógus, pedagógus-szülő között).
Az iskolai agresszió csökkentése érdekében szükség van a konfliktus kezelésére képes szakemberekre. A hátrányos helyzetű tanulási problémákkal küzdő gyermekek támogatásán túl, a nehéz körülmények között nevelkedő tehetséges diákok gondozása is kiemelt feladata a családpedagógusoknak.
A diákok körében a megnövekedett drog fogyasztása felhívja a figyelmet az időben megkezdett drog prevenció szükségességére.
Mindezen problémák eredményes kezeléséhez a család és az iskola együttműködése szükséges. A családpedagógiai ismeretek nem csupán a gyermekvédelmi feladatok elvégzésében segíthetik a pedagógusokat, de az osztályfőnöki nevelőmunka hatékonyságát is növelik. Ezért kell szorgalmazni a családpedagógiai ismeretek mind szélesebb körben való oktatását.”
– „ A szakképzés, továbbképzés szintjén érvényben van az 1 éves
családpedagógiai mentor képzés, de ez nem a felsőoktatásban.”
– „ Be kell juttatni minél több ismeretet a pedagógusképzésbe a családdal
kapcsolatosan!”
– „ Érdemes lenne meggondolnia Családpedagógia BA szak létesítését.”
– „ Minden pedagógusképző szakon (óvodapedagógus, tanító, tanár, gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, logopédus), és minden szociális szakon (szociális munkás, szociálpedagógus, egészségügyi szociális munkás) BA szinten 2 félév, és MA szinten legalább 1 félév családszociológia oktatás ajánlott. (az említett képzések olyan szakembereket készítenek fel munkára, akik családokból jövő és a családokkal kapcsolatos problémahelyzeteket hivatottak kezelni. Ám eddig ritka jelenség volt ezek családdal kapcsolatos ismereteinek alapos bővítése, ami tarthatatlan és szakszerűtlen.)
– „Ismét be kell vezetni a FELKÉSZÜLÉS (felkészítés) A CSALÁDI ÉLETRE programot (Czeizel) az osztályfőnöki órákon, vagy pedig az említett jövőbeni képzett szakemberekkel!”
– „Meg kell ismertetni mindenkivel milyenek a mozaik családok, milyenek a szivárvány családok és még milyen európai, de hazai családtípusok is vannak!”
– „ Mi az oka, hogy naponta mindössze 10 percet foglalkoznak a felmérések szerint a szülők a gyerekekkel?”
– Szükséges hangsúlyt fektetni a következő gondolatokra a nevelésben és az oktatásban, de az élet minden színterén: szocializáció egy életen át, szeretet, önbecsülés, önismeret, empátia, tolerancia, játék és a munka, kultúra, a negatív fogalmak pozitívvá formálása, tréningek, kommunikáció, példaképek, stb.”
– „A média és a különböző fórumok, szervezetek a pozitív, szép és hasznos mintákkal is foglalkozzanak és mutassák be!”
– „ Meg kell ismertetni a már meglévő szakirodalommal és szélesebb fórumokon is ajánlani kell ezeket!”
– stb.
2013. január 27. Dr. Mészáros Ilona
az MPT Családped. Szakoszt. elnök