Hajótöröttek …
A Magyar Pedagógiai Társaság „Áldás vagy átok – a távolléti oktatás hatása a nevelési oktatási
folyamatokra” címmel hirdette meg 2021. évi tavaszi Szakmai Kollégium programját. 1 Az elhangzott
előadások, hozzászólások alapján az körvonalazódott, hogy a COVID-19 vírus okozta társadalmi
válság-helyzetnek mindannyian hajótöröttei vagyunk …
Borbély-Pecze Bors Tibor, a Társaság alelnöke, a program házigazdája bevezetőjében utalt a
témaválasztás időszerűségére. Éppen a minap született döntés arról, hogy március 8-tól az óvodákat,
iskolákat be kell zárni, az elmúlt év tavaszához hasonlóan át kell térni a távolléti oktatásra. S ez az
elmúlt év tapasztalatainak birtokában tovább erősíti azt a meggyőződést, hogy a járványhelyzet
okozta válság után a világ, benne az iskola nem fog ugyanúgy működni, mint a COVID-válság előtt.
„Az iskolák – a tanítás – leállt, de a tanulás nem állt le!” – kezdte Setényi János vitaindító előadását.
Ez egy világprobléma – folytatta -, amire számos ország, nagyhatalmak és periférián lévő államok is
különbözően reagáltak, mi falusi megoldást alkalmaztunk. Ezt követően tudományos kutatások és
személyes tapasztalatok sokasága alapján elemezte a helyzetet, a következményeket és fogalmazott
meg javaslatokat. 2 Ebben tanuláselméleti, neveléselméleti, iskolaszociológiai, még iskolaépítészeti
megközelítések is megjelentek, ahol egyaránt jelen voltak a tanulók, a pedagógusok és
oktatásirányítás szempontjai is. Mondanivalója jövőre vonatkoztatott következtetését egy
konstruktív javaslatban foglalta össze. Állítása szerint az általános iskola felső tagozatán és a
középfokú oktatásban egy hibrid tanulásszervezési megoldást lenne célszerű alkalmazni. Ebben
szerepet kap a kontakt foglalkozás (iskolai órák, gyakorlatok, foglalkozások, tanórán kívüli iskolai
tevékenységek, programok), a távolléti munka, mely biztosítja a tanulók csoportban végzett
munkáját is, az egyéni tanulási utak lehetőségét is, a csoportos és egyéni konzultáció is, a
kontakt(személyes)- és digitális visszacsatolás is. Ez a munkamódszer egyszerre biztosítja a
hagyományos iskolai munka értékeit – a nevelés-oktatás szempontjait figyelemebe vevő közvetlen
interakciót, kommunikációt -, és a távolléti, digitális módszerekkel, IKT-eszközökkel segített oktatás
előnyeit.
Szűcs Viktória a Bölcsődei Dolgozók Szakszervezetének elnöke egy kutatás 3 eredményeit ismertette 4 .
Arra voltak kíváncsiak, hogy a legkisebbekkel foglalkozó intézményben a dolgozók és a szülők hogyan
kezelték ezt a rendkívüli, soha korábban nem volt helyzetet. A kutatás eredményei kedvező képet
rajzoltak ki. Miközben minden szereplő tehernek, a normális életvezetésből kizökkentőnek érezte,
élte meg a bezártságot, igyekeztek azokat a lehetőségeket konstruktívan kihasználni, amiket a
digitális tér adott, biztosított. . Ebben az eszköz közvetítette, mégis személyes kapcsolattartáson túl a
nevelési helyzetek megoldására vonatkozó tanácsadás, a módszertani segítségnyújtás éppúgy bele
tartozott, mint a receptajánlás. Ugyanakkor kiemelte, hogy a kisgyermekek gondozása-fejlesztése
távolléti módban nem lehet tartós, az csak válsághelyzeti megoldás. A gyermekeknek a közvetlen
emberi kapcsolat a legfontosabb, amit csak az „élő üzemmódban” lehet teljes körűen biztosítani.
Előadását ő is javaslatok megfogalmazásával fejezte be, kiemelve a szülőkkel való kapcsolattartás új
módját, a bölcsődei élet szülőkkel való megismertetésének új lehetőségét, a családi nevelésben a
szakemberek által nyújtható segítséget.
Bakonyi Anna a Társaság Kisgyermeknevelési szakosztálya keretében végzett, az óvodák világát
vizsgált kutatás 5 eredményeit ismertette. 6 A nagymintás kutatásban három, a távolléti munkával
1 A Szakmai Kollégium 2021. március 5-én tartott munkájának teljes anyaga megtekinthető az MPT youtube
csatornáján, az alábbi linkre kattintva: https://www.youtube.com/watch?v=mdGP0gccn2M
2 Az előadás a youtube-csatornánkon 2:30-29:55-ig nézhető meg.
3 A kutatásban részt vett: Farkas Anikó, Kocsis Ildikó, Nyitrai Ágnes, Szűcs Viktória, Vokony Éva.
4 Előadása a youtube-csatornánkon 31:10-42:35-ig nézhető meg.
5 A kutatásban részt vett Kosztel Krisztina, Villányi Györgyné Jutka és Bakonyi Anna.
6 Előadása a youtube-csatornánkon 43:21-1:01:20-ig nézhető meg.
összefüggő kérdéskört vizsgáltak, melyek annak a gyakorlatnak a feltárását voltak hivatottak, hogy az
óvodák, az óvodapedagógusok, az óvodás gyermekek és szüleik hogyan élték meg, hogyan kezelték a
mindannyiuk számára szokatlan helyzetet, hogyan változott egy nap struktúrája, a családi
együttműködés rendszere. 7 Bakonyi Anna is megfogalmazott javaslatokat. Az alapképzésben és a
továbbképzésben megjelenő módszertani kultúra, beleértve az életkori sajátosságokat, az óvodai
nevelés szükségleteit figyelembe vevő IKT-tudás mellett a legfontosabbnak e körben a helyi szakmai
döntések biztosítását látta. Óvodánként, akár óvodai csoportonként, az ott és akkor szerepet vállaló
pedagógusoknak kell eldönteni, hogy a felmerülő pedagógiai kérdésekre milyen válaszokat adnak,
meg kell teremteni, ahogy fogalmazott, az egységes rendszer és a helyi döntési kompetenciák
egyensúlyát.
Purger Valéria a Baranya megyei Kereskedelmi és Iparkamara munkatársa a pályaorientációs-
pályaválasztási munka kényszerű átalakulásáról adott képet. 8 A közvetlen iskolai munka hiányában
olyan igazán játékos, az életkorhoz is alkalmazkodó módszereket, eljárásokat, megoldásokat
dolgoztak ki, amikkel el tudtak jutni a hatodik-hetedik osztályos gyermekekhez, amik az ő világukhoz
– digitális-képi kultúra – közel állnak, amik pedagógiailag átgondoltak-tervezettek, amik a távolléti
munkával használhatók, és amik megfelelnek a pályaorientációs-pályaválasztási munka szakmai
követelményeinek is.
Csereklye Erzsébet, a Társaság Interkulturális pedagógiai szakosztályának elnöke egy közösségi
indíttatású szakmai munkáról, a közelmúltban megvalósított Kapcsoltam Konferenciáról számolt be 9 .
A távolléti módban tartott konferencia a távolléti munka gyakorlatát, a jó gyakorlatokat állította
középpontba, különös tekintettel arra, hogyan lehet az online térben közösséget teremteni, az
emberi kapcsolatok emberi jellegét megőrizni, működtetni. A kétnapos közös munka hívó szavai a
csoportmunka, a közösségi megoldások, a bizalom, biztonság építése, az inspiráló pozitív klíma
kialakítása, az integráció-inkluzió témája, a párbeszéd-demokrácia megjelenése voltak. A kétnapos, a
szektorok közötti együttműködést felmutató konferencia számos olyan eredményt hozott felszínre,
ami nem csak a résztvevők pedagógiai repertoárját gazdagította, hanem egy olyan szakmai munka
bázisa és egyben kiindulópontja, mely az intézményes nevelés minden szintjén megjelenhet.
Az előadások utáni vitában Fábry Béla a szocializációs deficit jelenségére hívta fel a figyelmet. Arra,
hogy az óvoda-iskola nem csak a tanulás színtere, hanem a társas érintkezés, együttműködés, a
szociális tanulás megannyi jelenségének világa is, tanórán és tanórán kívül egyaránt. Ugyan a
gyerekek a távolléti módban mentesülnek az iskola világának káros hatásaitól – konfliktusok, zaklatás,
megkülönböztetés, … -, de nincs lehetőségük a közvetlen interakció és kommunikáció
személyiségfejlesztő hatásait sem megtapasztalni, sem az iskolai tevékenységrendszer színes tanórán
kívüli kínálatát sem igénybe venni. Setényi János erre reflektálva kiemelte, hogy a mai magyar
iskolarendszer – köznevelési rendszer – végletesen szegregált, s ez már önmagában korlátozza a
nevelésnek azt a kívánatos helyzetét, amit a gyermekek egyébként megélhetnének.
Mudri Zsuzsanna a szakképzés nehézségeit emelte ki. Tapasztalata szerint nem állja meg a helyét,
hogy a mai generációt a digitális bennszülötteknek nevezzük. Mert bár csaknem minden gyereknek
van okostelefonja, a digitális kultúra alkalmazása(!) szempontjából őket sokkal inkább nevezhetjük
Robinsonoknak, digitális hajótörötteknek. A szakmai képzés távolléti módban nem működik – állította
tapasztalatai alapján -, még akkor sem, ha a szakmatanulás ”fortélyai” az elektronikus felületeken is
megtalálhatóak, a tanulást számtalan e—módban elérhető szakmai anyag segíti. Setényi János e
problémára a diszrupció jelenségét idézte fel. Álláspontja szerint a digitalizáció, az IKT-eszközökkel
támogatott képzés, különösen a járványhelyzeti időszakban a szakami képzést oly módon kavarta fel,
kényszerűen alakította át, ami világszerte már megfigyelhető, de amihez ma még a magyar
7 E kutatás teljes anyaga, az előadásban bemutatott diákon túl megtekinthető, olvasható a Társság honlapján,
itt: http://pedagogiai-tarsasag.hu/wp-content/uploads/2021/01/2.%20%C3%93voda.pdf
8 Előadása a youtube-csatornánkon 1:01:58-1:10:32-ig nézhető meg.
9 Előadása a youtube-csatornánkon 1:19:07-1:29:30-ig nézhető meg.
szakképzés nem alkalmazkodott. Ehhez kapcsolódva tette fel a kérdést Mudri Zsuzsanna, hogy
rendben, de mi van akkor, ha nincs térerő …?
Marlok Júlia, a Nemzetiségi nevelési szakosztály aktivistája, a kisebbségi önkormányzat
fenntartásában működő központi szlovák iskolaközpont vezetője a nemzetiségi iskolák
járványhelyzeti együttműködésének tapasztalatait ismertette. Kiemelte, hogy bár ezen iskolák
korábban is kapcsolatban voltak, a járványhelyzet a hálózati együttműködést felerősítette,
megszilárdította. A távolléti munka számos megjelenési lehetőséget adott, amit kihasználtak, és amit
a későbbiekben rendszerbe foglalva kívánnak alkalmazni.
Borbély-Pecze Bors Tibor hozzászólásában a távolléti tanítás-tanulás kérdést a családok működése,
„családi munkaszervezés” felől közelítette. Álláspontja szerint az új tanulási mód alapjaiban
változtatta meg e rendszerben a szülők szerepét. Míg korábban ez a mama/papa-taxi üzemet
jelentette, a tanulás számszerűsített – jegyekben objektiválódott – eredményeinek ellenőrzésében
merült ki, addig az új helyzetben kényszerűen a pedagógusok tanulásvezérlési, a tanulástámogatási
feladatait is át kellett venniük. Már ott, azokban a családokban, ahol erre a képesség-készség adott
volt. Ez az iskolázás családi eredetű különbségeit, az előnyöket és hátrányokat fokozta. Különösen
igaz ez azon családok – szülők – esetében, akik a járványhelyzetben home office munkarendre álltak
át. E változások átrendezték a „társadalmi idő” struktúráját is. Setényi János ezt kutatásokra
hivatkozva igazolta vissza, egészítette ki. A középiskolás tanulók esetében ugyanis a kontakt-tanulás
napi 1,5-2 óra utazást is jelent, az iskolavárosok vonzáskörzetéből az iskolába utazók esetében akár
többet is, ami a távolléti munka miatt elmaradt.
Kerekes Judit egy New York-i egyetem professzoraként értékelte rendkívül hasznosnak,
tanulságosnak a Szakképzési Kollégium munkáját és ezen felül ajánlotta saját egyeteme, saját
gyakorlata bemutatását.
Szeitz János – a Kollégium doyenje – annak adott hangot, hogy, figyelve a járványhelyzeti oktatás
nemzetközi irodalmát, a jelenség ilyen komplex megközelítésű értelmezéssel, mely egyben
javaslatokat is tartalmazott, nem találkozott.
Ezt emelte ki vitazáró gondolatként Borbély-Pecze Bors Tibor is. A nevelésügy olyan komplex
jelenség, melynek bármilyen szeletét vizsgáljuk is, nem tudunk kitérni a nevelésügy egyéb
területeinek vizsgálata, de legalább említése nélkül. A távolléti oktatás kapcsán így jelent meg most a
társadalmi szelekció is, a tanárképzés is, a nevelés folyamatában a szülőkkel való együttműködés is.
Megköszönve az előadók, a vitában részt vevők, a vitát kísérő szakemberek jelenlétét jelezte, hogy a
Társaság ugyan már egy megközelítésben – 2020-ban a Staféta táborban – már foglalkozott a
témával, a mostani kollégiumi munka után, az hétfőn kezdődő teljes zárlat 10 tapasztalatait is
összegyűjtve, vélhetően vissza kell térni arra, hogy e megváltozott világban, melyben a bérmunka
gyakorlata is alapvetően változik – egyre több az olyan munkatevékenység, ahol maga a
munkatevékenység és a munkahely nincs szorosan összekötve -, hogyan működjön az iskola, hogyan
szerveződjön a tanítás-tanulás folyamata, a nevelés gyakorlata, vajon az ismeretek elsajátításának és
alkalmazásának, a kompetenciák fejlesztésének gyakorlata egy konkrét „kőházhoz” kötött-e. Miután
gyermekek, pedagógusok, szülők megélték a különleges helyzet előnyeit-értékeit és hátrányait-
nehézségeit, úgy tűnik, az iskola világa nem állítható helyre, olyanná, mint amilyen korábban volt.
Az összefoglalót Fábry Béla készítette.
10 A kormány döntése szerint március 8-tól kezdődnek a járványhelyzeti szigorítások.