Pályaorientáció a szakképzésben
– Kérdések és válaszok –
Módszertani innovációk a szakképzésben
Magyar Pedagógiai Társaság Felnőttképzési és Didaktikai Szakosztálya és a Budapesti Komplex Szakképzési Centrum
- november 28.
Dr. Hegyi-Halmos Nóra, egyetemi adjunktus
ELTE PPK FTI
- Pályaorientáció – aktualitása
Versenyképesség – a munkaerőpiaci igények és a képzések struktúrájának összehangoltsága
A munkavégzés megváltozott szerepe
Flow-élmény (Csíkszentmihányi, 1975)
Gyors társadalmi, gazdasági és munkaerőpiaci változások – atipikus életpálya (Polónyi, 2004., Komenczi, 2001)
Életpálya-tervezés? Életpálya-építési kompetenciák kialakítása (Borbély-Pecze, 2010., 2013)
Döntések és hatások
- A megfelelő számú, képzettségű és motivációval rendelkező emberi erőforrás megléte és hatékony alkalmazása a fenntartható versenyképesség feltételeként jelenik meg világunkban.
– Társadalmunkban a pályaorientáció és az életpálya-tanácsadás kulcsfontosságú tényezőként van jelen.
– A szakmai életutunk során hozott döntéseink hatással vannak egész hátralévő életünk alakulására. Meghatározzák a társadalomban betöltött szerepünket, hatással van szocializációnkra és személyiségünk fejlődésének alakulására
- „Az egész életen át tartó pályaorientációs tanácsadás olyan tartós folyamat, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy minden életkorban, életük bármely pontján felmérjék képességeiket, kompetenciáikat és érdeklődési területeiket, oktatással, képzéssel és foglalkoztatással kapcsolatos döntéseket hozzanak, alakítsák egyéni életpályájukat a tanulás és a munka terén, továbbá más olyan területeken, ahol képességeket és kompetenciákat lehet elsajátítani és/vagy használni.” (ELPGN Szakszótár, 2013)
- Pályaorientáció tartalma
Önismeret
(érdeklődés, képesség, érték, munkamód, tanulási stílus )
+
releváns ismeret a képzés, pályák és a munkaerőpiac világáról
(képzési rendszer, pályaismeret, munkaerőpiac ismerete, gazdasági ismeretek, jog)
Problémák a szakképzésben
Folyamatos változtatások a szakképzés rendszerében – bizonytalanság.
Tanulási eredményekben rosszabbul teljesítenek.
Igen erős összefüggés a szociális, gazdasági, kulturális háttér és a tanulási eredmények között.
A képzésben töltött idő jelentős részét a korábbi oktatási szinteken el nem sajátított alapkészségek fejlesztése, a hátránykompenzáció tölti ki.
A lemorzsolódás leginkább a szakképzésben résztvevő diákokat érinti.
Középfokú szakképzésben magas arányban tanulnak hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igényű tanulók, ezek a tanulók tekinthetők inkább veszélyeztettnek a lemorzsolódás szempontjából
- Pályaorientáció és a korai iskolaelhagyás
Magyarországon évről évre csökken a beiskolázott tanulók száma, illetve növekszik a lemorzsolódók, a végzettség nélküli iskolaelhagyók aránya.
A PÁLYAORIENTÁCIÓS DÖNTÉS FONTOSSÁGÁT, ILLETVE ANNAK ELŐKÉSZÍTETTSÉGÉT MUTATJA A KORAI ISKOLAELHAGYÓK, ILLETVE PÁLYAMÓDOSÍTÓK, SZAKMÁT VÁLTÓK ARÁNYA.
Magyarországon, 2017-ben a korai iskolaelhagyók aránya kissé az Európai Uniós átlag fölé, 12,5%-ra emelkedett.
Az Európai Unió Európa 2020 stratégiai programjának kiemelt célkitűzéseként szerepel az iskolából kimaradók arányának a jelenlegi 15 %-ról 10 %-ra csökkentése.
Koari iskolaelhagyók aránya iskolatípusonként nagyon eltérő, a szakiskolákban, szakképzésben jóval magasabb, mint a gimnáziumokban.
- A lemorzsolódás okai
A diákok szociokulturális háttere, a tanulással szembeni attitűdje.
Előkészítetlen döntés
(Iskolai műhibák, „fekete pedagógiai” hatások – a moderátor megjegyzése)
- Kulcsfontosságú kérdés tehát, a szakképzésbe való jelentkezés mögött húzódó döntési folyamat támogatása, hiszen az egyén tanulási motivációja, szakma iránti elköteleződése csökkentheti annak esélyét, hogy a képzést idő előtt, végzettség nélkül elhagyja.
A pályaorientáció információ forrásai:
- közvetlen környezet (család, barátok, ismerősök)
- iskola (ofő, szaktanár, pedagus, pori tanácsadó)
- információs eszközök (könyvek, kiadványok, tesztek, internet, tv, filmek..)
- külső intézmények vagy személy
Öntájékozódás – megfelelő önismeret és képesség az információ hitelességének értékelésére.
A sikeres pályaválasztás megvalósulásának feltétele, hogy az egyén rendelkezzen releváns információval a foglalkozásokról és az elsajátításukhoz szükséges képzésekről.
- Kutatás
Budapest Szakképzési Centrumban megvalósuló VEKOP 8.6.3.-16 „A szakképzési intézményrendszer átfogó fejlesztése” pályázat
Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakgimnázium 75 tanulója (magasépítő)
Budapesti Komplex Szakképzési Centrum Ybl Miklós Építőipari Szakgimnázium és Szakközépiskola 33 tanulója (festő, mázoló, tapétázó, ács és hidegburkoló)
- évfolyam
Az adatgyűjtés kérdőíves módszerrel, papíralapú kérdőívvel történt 2019. márciusában.
Kutatási kérdések:
Milyen pályaorientációs információforrások felhasználására került sor a vizsgált tanulók szakmaválasztása során?
A Budapesti Komplex Szakképzési Centrum, illetve a tagiskolák által megvalósított pályaorientációs tevékenység valamilyen formában elérte-e a vizsgált tanulókat? Ha igen, melyek voltak ezek?
A tanulók miért választották ezt a szakmát? Tervezik-e, hogy ebben a szakmában fognak dolgozni később?
A tanulók elégedettek-e jelenlegi iskolájukkal? Tervezik-e a továbbtanulást?
- Eredmények – A szakmaválasztás, mint döntés
a diákok mennyire érzik saját döntésüknek a szakmaválasztást ? A megkérdezett tanulók több, mint fele (54%) érezte úgy, hogy a döntésben kapott segítséget, tanácsot, amelyekre támaszkodhatott vagy erősen befolyásolták. Szintén magas (46%) azok aránya, akik a szakmaválasztással kapcsolatos döntést teljes mértékben önálló döntésüknek érzik. Azok aránya, akik helyett mások döntöttek, mindössze 4,%,
- Eredmények – A szakmaválasztás okai
Az élen:
- mert sok pénzt lehet vele keresni
- mert el lehet vele helyezkedni
- külföldön is lehet munkát vállalni
- érdekel, évek óta erre készülök
- családi hagyomány
- Eredmények – A szakmaválasztást befolyásoló információk forrása
- 80% – közvetlen környezet, barátok, család
- 43% internet
- 32 % általános iskolám
- 26% egyéb forrás
- 15 % információs eszközök
- Eredmények – pályaorientációs tevékenység
Jártak-e jelenlegi iskolájukban általános iskolásként pályaorientációs célzattal?
A válaszadók 68%-a részt vett valamilyen programon jelenlegi iskolájában a jelentkezést megelőzően.
- 54 % nyílt napon,
- 20% óralátogatáson is,
- 12% tájékoztatón is,
- 11 %-uk tanműhely látogatáson is,
- 3% pedig más tematikus rendezvényen vett részt.
- Eredmények – Jövőkép
A tanult szakmában való elhelyezkedés szándéka
– 78% igen
– 7 % nem
– 15% nem tudja
Mit vár a szakképzettség megszerzésétől?
– 87 % jó kereseti lehetőséget, megélhetést
– 69 % jó elhelyezkedési lehetőséget
– 40 % munkaerőpiacon értékes szakma
-31 % megfelelő alap a továbbtanuláshoz
-27% sikerek elérése
– 25% kedvemre való munkavégzés lehetősége
- Következtetések
A legtöbb esetben a közvetlen környezetükből és az Internetről származó információ segítette a vizsgált tanulók pályaválasztását.
Az általános iskolában megvalósuló pályaorientáció szerepe az információszolgáltatás szempontjából alacsony.
Pályaorientációs szakember segítségét a vizsgált tanulók elenyésző száma vett igénybe.
A diákokat a megélhetési és az elhelyezkedési lehetőségek ösztönzik leginkább szakmájuk kiválasztására.
A középfokú szakképzés intézményei számára komoly feladatot jelent a tanulók megtartása és a szakma iránti elköteleződés kialakítása, ennek egyik, preventív elemét képezheti a jól szervezett, sokszínű, tudatos pályaorientációs tevékenység.