Hunyady Györgyné
A Magyar Pedagógiai Társaság Ádám György Érdemérem elismerésben részesíti Hunyady Györgyné-t, vagy ahogy közösségünk ismeri Hunyady Zsuzsát.
1965-től, magyar-pedagógia szakos kitüntetéses diplomája átvételétől indult tanári-kutatói életpályája. Az OPI tudományos munkatársként iskolai-nevelési kísérletek irányításával, tanulók társas-közösségi kapcsolatainak, attitűdjeinek és értékeinek vizsgálatával foglalkozott. Kutatásai, s kutatásai nyomán tanulmányai, monográfiái, könyvei fontos hozzájárulások a gyermeki kollektivizmus, a pedagógiai közösség korszerű értelmezéséhez, e tárgyban készült munkái a téma kutatóinak körében napjainkban is források, megkerülhetetlen hivatkozási alapok. 1973-tól az MTA Pedagógiai Kutatócsoportjában osztályvezetőként Magyarországon úttörő jellegű nevelésszociológiai vizsgálatokat szervezett. 1980-tól egyetemi oktatóként a pedagógusképzés elméleti és gyakorlati kérdéseinek kutatása foglalkoztatta, a 80-as évek második felében a Budapesti Tanítóképző Főiskola főigazgatójaként a XXI. századi követelményeinek megfelelő tanítóképzési rendszer kialakításának feladatát vállalta. Ennek a rengeteg munkát és összetett feladatok megvalósítását igénylő törekvésnek az alappilléreit a közoktatással való élő kapcsolat és a képzés gyakorlatorientáltságának fejlesztése, az oktatók tudományos tevékenységének és az intézmény tudományos közéletének a megteremtése, valamint a képzési feltételek javítása jelentették. Később, tanszékvezető főiskolai tanárként a bolognai képzési rendszer tanító és óvodapedagógus képzések szakmai fejlesztő munkáiban vesz részt. Országosan elsőként dolgozta ki az ELTE PPK neveléstudományi mesterszakához illesztve a „Kora gyermekkor pedagógiája” szakirányt, amit vezetésével azóta is a Tanító- és Óvóképző Kar gondoz. Jelenleg az ELTE professor emeritusa, a Neveléstudományi Doktori Iskola témavezető oktatója. Kutatói munkásságában a kritikai pedagógia hazai megjelenése követhető nyomon, valamint fontos kiemelni a “fekete pedagógia” jelenségvilágára vonatkozó tematikát.
Tudományos és fejlesztői tevékenységéhez szervesen kapcsolódik széles körű szakmai-közéleti tevékenysége is. MTA Pedagógiai Bizottság, MAB szakbizottság, OKNT, Bólyai Ösztöndíj Kuratórium, OTKA Pedagógia-pszichológia szakbizottság, Takács Etel Pedagógiai Alapítvány, Új Pedagógiai Szemle, Magyar Pedagógia, Pedagógusképzés – néhány intézmény, szakmai folyóirat, ahol Hunyady Györgyné szakmai-közéleti aktivitása megjelent.
A Magyar Pedagógiai Társaságnak meghatározó tagja, több cikluson keresztül Ádám György mellett a Társaság alelnöke, jelentős szerepet vállalt a rendszerváltást követően az MPT-nek az új társadalmi viszonyok közötti szerepe kialakításában, a Társaságnak az új viszonyok közötti elismertsége kivívásában. Aktívan közreműködött a Nevelésügyi Kongresszusok szervezésében és a kongresszusi kötetek szerkesztésében.
Az MPT közösségének életútja, elkötelezettsége, szakmai és civil szervezeti aktivitása, bölcsessége, embersége példát jelent. Elismerése nem csak a Társaság megbecsülését fejezi ki, hanem a Társaságon túlmutatóan jeleníti meg a példát mutató szakmai, civil-szakmai ethoszt is.